Az özörényi ember bánata
Alvajárók: így hívták azt a lapályt, amely a hajdani Gömör vármegyében, a Rima-völgy határán terül el. Réges-rég, a XIII. században Tivald gömöri várkatona birtoka volt, s ott templom is állt. Az istenháza aztán földre térdepelt, elpusztult, már az emléke is porladóban.
Szomszédságában megéledt egy kis falu, Özörény. Ebből az ősi településből vált ki később Melléte és Horka. Zsigmond és Mátyás királyok adománybirtokán ott gyökerezett meg a nemes Barna család. Falufejlesztésbe fogtak. Juhászok, kecskés gazdák, szénégetők kenyeret adó helye lett a két község, de várjobbágyok, várkatonák is lakták. A gömöri vár védelméből kivették részüket.
Vagy húsz éve volt: dédanyám, mellétei és horkai Barna Róza ősei után kutatva jártam arra. Akkor kerültem az özörényi ember útjába. Különös találkozás volt egy „alvajáróval”: sok mese, sok szép történet – de egy lépéssel sem jutottam közelebb a felmenők nyomához. Persze, régi történet, s ennek a jóembernek fontosabb dolgok jártak a fejében. Például hogy milyen falunév az a Gemerska Horka, amikor sokkal ízesebb az Özörény, ráadásul magyar is, mint az ott élők többsége.
Az öreg már nagyon benne járt a korban, hát persze: még a Monarchiában, az I. világháború vége felé született, s akkor Gömörhorka neve Özörény volt. Majd jött 1918, Csehszlovákia megalakulása, és Gemerska Horka lett. Emberünknek az nagyon nem volt ínyére, annál boldogabb lett aztán, amikor ’38-ban a falu visszakeresztelkedett. De 1945-ben a szerencsétlen újra Csehszlovákiában találta magát, miközben egy napra sem mozdult el szülőhelyéről. Elege lett abból, hogy hol magyar, hol csehszlovák, hol gömöri, hol gemerskai, de hiába, elérkezett az immár örökösnek tűnő Gemerska-korszak. A magyarok persze lakóhelyüket csak Gömörhorkaként tisztelik, az özörényi ember pedig – hogyan másként – következetesen Özörénynek nevezi. Azaz már nem nevezi semminek, mert az ezredfordulón örökre elhagyta ezt a világot. Utolsó éveiben megfogadta: többé a szájára nem veszi a hivatalos falunevet. Másban is konzekvens volt. Örökké csak magyaros ételeket evett. Csak a gömöri szűrszabóval varratott, mert az olyat készített, ami az ősöknek volt. A legkülönösebb az, ahogyan egy „avítt” gyárnévhez is ragaszkodott. Egykor a Nagyszlabosi Géppapirosgyár megvette a Veczki-vízimalmot, s arra alapította cellulózgyárát. Emberünk a település gazdaságát felvirágoztató üzemet – mindenki mástól eltérően – haláláig csak faköszörületgyárnak nevezte. Mert az magyar szó.
Igaza volt, az magyar. Bár, valljuk meg, az ő személyes ellenállását áthatotta egyfajta naivitás, valami gyermeki egyszerűség. Mégis, tiszteletre méltó hagyományőrzés, a tradíciók megbecsülése fejeződött ki gesztusaiban. A Trianon után összeszűkült, megroggyant hazában ez különös érték volt. Az önkéntes „zászlóvivő”, az özörényi ember nem tett mást, csak tömegek érzületének adott hangot, bár ha olykor megmosolyogtatóan is. De határainkon túl milliók élnek özörényi lélekkel. És őket ezért csak tisztelni lehet.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a muzsika ünnepe a zeneiskolában
2025. okt. 12.
A Sándor Frigyes Zeneiskola is színes programmal várta a muzsika szerelmeseit a zene világnapján, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény kamaratermében az intézmény növendékei és művész-tanárai adtak ünnepi koncertet. Hangkép.
Városunkban jubilált a filmes seregszemle
2025. okt. 10.
Stílszerűen az Időutazás címet kapta a keresztségben a 70. Országos Függetlenfim Fesztivál – a Magyar Független Film és Videó Szövetség (MAFSZ) jubileumi seregszemléjét a múlt hét második felében rendezték Dunaújvárosban.
DSTV: varázslatos meseünnep a könyvtárban
2025. okt. 10.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása a József Attila Könyvár meseünnepéről. A Magyar Olvasástársaság javaslatára 2005 óta Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket is ünnepeljük – a gyermekkönyvtárban is színes foglalkozást szerveztek a jeles élvfordulóra. Hangkép.
DSTV: a zene napját ünnepelték
2025. okt. 09.
Dunaújvárosban is több eseményt szenteltek a zene világnapjának, derül ki a DSTV összegzéséből. A Szent Pantaleimon iskola sem maradt ki a sorból – a Sándor Frigyes Zeneiskolola jazz-formációja vendégeskedett az intézményben a jeles napon. Hangkép.
Betegség miatt elmarad a könyvtári "szívzuhanás"
2025. okt. 07.
Az Országos Könyvtári Napok helyi programjai közül az egyik csúcspontnak ígérkezett Nagy Katica és Prieger Zsolt bemutatója, a József Attila verseinek újragondolása nyomán született "Szívünkből zuhanó szelek" című produkció – november derekán pótolják. Gyorshír.
Színes kínálattal készül az országos őszi könyvünnepre a József Attila Könyvtár
2025. okt. 04.
Rendkívüli akciók, közösségi alkalmak és csalogató kulturális események sora – egy héten át várja az Országos Könyvtári Napok helyi programjaira a betű barátait a József Attila Könyvtár. "Álom és Valóság" az október 6-12. között zajló események mottója – mindenkit szeretettel látnak!
DSTV: újra muzsika a cukrászdában
2025. okt. 04.
Folyamatosan fenntartja az érdeklődést a zene iránt a Jakó Cukrászda sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. Legutóbb a Sándor Frigyes Zeneiskola gordonkás növendékei mutatkoztak be Kaszás Éva szakmai irányításával – és persze közreműködésével. Hangkép.









