Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 29. Tamás, Tamara
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Barbi, a vakság és a delfinek

Közélet
portré
kutya
Dunaújváros

facebook megosztás

doszerk - 2018. jún. 24., 17:39

Jovány Barbival először vagy 20 éve találkoztunk. Akkor 8 éves volt. A rendelő folyosóján szaladgált, közben folyamatosan cserregett. Mesélt arról, hogy majd fodrász szeretne lenni vagy színésznő, s el szeretne menni az állatkertbe, megnézni az állatokat.És mi, a várakozók alig mertük elhinni, hogy a kislány vak, és a lobogó szőke haj, csak paróka a fején, ami a műtétek és a kezelések nyomát takarja. Nem lehetett nem szeretni. Pedig kegyetlen sors jutott a most már 29 éves lánynak.

Első osztályba járt, amikor kiderült, hogy agydaganata van. A műtét sikerült, de a látását már nem tudták megmenteni. Az őt egyedül nevelő édesanyja néhány évre rá meghalt. Csak a nagymamája maradt, de már őt is elvesztette.  Van egy nővére, de hát ő is éli és élni szeretné a saját életét, így akárhogy is nézzük, de Barbi a világban nagyon, de nagyon egyedül van.

Az összefogás sikerült…

Már két éve nem találkoztunk. Ég a bőr a képemen, de ő nem érzékelteti, hogy én is azok sorába tartozom, aki csak időnként jelennek meg az életében, aztán eltűnnek. Csak egy-egy félmondatában van egy enyhe számonkérés.

Mert ezelőtt két évvel még – hozzám hasonlóan - nagyon sokan voltak körülötte. Jótékonycélú rendezvényeket szerveztek, hogy hozzájuthasson és be tudjon költözni a nagymamájától megörökölt lakásába. Pákozdi Gabriella, volt tanítónője állt az ügy élére, aki nem sajnálva időt és fáradságot segített a lánynak, hogy legyen annyi pénz, hogy kivásárolják a többi örököstől, és felújíthassák a fiatal lánynak a lakást. Egy „Bartóknyi” közönség volt a jótékonycélú gálán, de az előadáson kívül is nagyon sokan, sokféleképpen segítettek… Eltelt két év azóta, hogy a beköltözhetett a lakásba. Most örömmel mutogatja nekem, mi hol és hogyan van.

„Ezt a konyhapultot Robi intézte, talált egy olyan vállalkozót, aki pont annyiért megcsinálta nekem, mint amennyi pénzem volt. Az asztal a nagymamámtól van. A csempe-csík a polgármester bácsi jóvoltából lehetett meg, nagyon szerettem volna, ha az ujjamnak is lenne a lakásban valami szép. A laminált padló is a város ajándéka.  A kád és a mosdó egy szegedi bácsi felajánlása, a polcot Gabi néni választotta a fürdőbe. A szobában anyu szekrénye mellett én gyűjtöttem össze egy igazi emeletes ágyra valót, nem olyan rég lett meg. Alatta kihúzható asztal is van.”

Kicsit értetlenkedem azon, hogy egy vaklány miért vágyik emeletes ágyra, de aztán megértem, ahogy megmutatja, hogy hogyan mászik fel rá, hogy talán éppen ezért… mert ez az ágy elsősorban a látóknak van… Mint ahogy az előszobaszekrény tükréhez is ragaszkodott, hogy mielőtt kimegy az utcára meg tudja benne magát „nézni”…

Tudják, hogy van ez, az álmaink határtalanok és a korlátok bennünk vannak. Most, hogy leírtam, tiszta mátrixosnak hangzik, de azért igaz… Barbi élni akar, pontosan úgy mintha nem lennének korlátai… Pedig…

Emberek, akik megmaradtak

- Na, most már annyi mindent kérdeztél, már én is beszélhetek? – vág a saját szavába, hiszen eddig is csak ő beszélt, de amikor erre figyelmeztetem, csak nevetünk rajta, én pedig „tovább faggatom”…

- Mennyiből élsz, hogy gyűjteni tudsz?

- Van 75000 forint jövedelmem, abból el szoktam havonta költeni a rezsin kívül ételre, ruhára, tisztálkodási szerre 15000 forintot. Ami marad, az gyűlik össze. Ebből lett az ágy is. Korábban tudtam kerámiákat készíteni a vakok intézetében lévő műhelyben, s ezek eladásából is volt egy kis pénzem, de a műhely megszűnt… De van még egy csomó kerámiám, csak persze nem tudjuk Pestről csak apránként hazahozni.

A mi be néhány ember tartozik. Gabi néni, aki most is rajta tartja a szemét, Kriszta, aki önként, szívességből jön segíteni, takarítani. Most is munka után mosta le az összes ablakok és mosta ki a függönyöket. Zsanett, akinek a keze sérült, így pompásan kiegészítik egymást.  Barbinak van keze, neki pedig szeme. El szoktak menni, vásárolni, akkor Zsani elmeséli Barbinak, hogyan néz ki az, amit a kezében tart, s ha tapintás és a leírás pozitív eredménnyel jár, s kell is az a valami valamire, akkor jöhet a vásárlás. Egy tároló doboz az egyik ilyen szerzemény a közelmúltból. De hát Zsaninak is van saját élete és számos dolga. S időnként eljön hozzá Timi Szarvasról, aki szintén vak, a barátságuk a vakok intézetében köttetett. Közösen filmeznek, facebookoznak… Most van egy segítője, aki főzni tanítja villanytűzhelyen, ő is vak, s kéthetente jön oktatásra. Holnap sajtos stanglit sütnek. Sétálni macerás, mert csak néhány utat tanult még meg az új lakhelyétől, így elég nehezen közlekedik. Az ebédet ingyen kapja (hetente öt nap), ha nála van Timi, beosztják egymás között. Pontosan elmeséli, hogy egy 900 forintos pizzát négyfele vágva két étkezésre be lehet kettőjüknek osztani. De semmi önsajnálat nincs a hangjában, gyakorlatilag mindene van.

Majdnem…

- Tudod, mi lenne jó? Ha időnként eszébe jutnék annak a nagyon sok ember valamelyikének. Hogy figyelj, elkísérnénk a strandra, vagy a Parázsvarázsra, vagy egy boltba, hogy bevásárolj… Vagy segítenénk neked, hogy új útvonalakat tanulhass meg… Jó, igazad van, én is kérhetnék, de tudod, olyan jó lenne, ha időnként csak rám telefonálnának, hogy vagy? Tudod milyen szörnyű a karácsony? Tavaly Zsanival elvittünk egy hétgyermekes szegény családnak négy hátizsák ajándékot, kis műsorral is készültünk. Nagyon jó volt, hogy adhattunk, hogy szerethettünk… hogy mi lesz a nyáron? Elmegyünk most egy kerámiatáborba három napra, ez 20 ezer forintba kerül. Tavaly jutott pénzem egy 10 napos táborra is, ahol annyira jó volt, sárkányhajóba ültünk, lovakat simogathattam, rengeteg program volt, és degeszre is ehettük magunkat, de ez 50 ezer forint, nem hiszem, hogy erre most futja, mert tudod, az emeletes ágy. És te annyi embert ismersz… tudod, mire vágyok?

- Tudom... Már annyiszor mondtad… Úszni… Úszni  egy delfinnel. De mindent én sem tudok elintézni, nem lenne jó helyette, mondjuk egy fóka? 

- Fekete Györgyi -

A rovat további hírei: Közélet

Pénzügyi döntések sora a közgyűlésen

Pénzügyi döntések sora a közgyűlésen

2024. dec. 12.

Az esztendő utolsó rendes ülését tartotta városunk közgyűlése a Városháza "C" szárnyában ma délelőtt. A testület 40 témában hozott döntést nyílt ülésén, zárt ajtók mögött további kettőt. 

"Besegítettek" a Mikulásnak a képviselők

"Besegítettek" a Mikulásnak a képviselők

2024. dec. 12.

Szent Miklós ünnepe hagyományosan a meglepetés, az ajándékozás öröméről szól. Az önkormányzat, a városvezetés és a képviselőtestület tagjai is mindent elkövettek, hogy a lehető legtöbb dunaújvárosinak örömet tudjanak okozni ezen a napon.

Elkészült a járdafelújítás

Elkészült a járdafelújítás

2024. dec. 12.

Október elején jelezte már Motyovszki Mátyás önkormányzati képviselő, hogy még az idei esztendőben járdafelújításra kerül sor a Római krt. 7-11. számú lépcsőházak előtt. Néhány napja végeztek a munkálatokkal, az új járda elkészült.

Sebők András 90 éves lett, sok boldogságot!

Sebők András 90 éves lett, sok boldogságot!

2024. dec. 12.

90 évvel ezelőtt Küküllőkeményfalván született, most pedig Dunaújvárosban él: Sebők András bácsit születésnapja alkalmából Barta Endre alpolgármester látogatta meg otthonában. A Petőfi-rajongó biológiatanár szívesen nosztalgiázott székelyföldi évtizedeiről, de mint mondta: Dunaújvárost csak szeretni lehet. 

Köszönet az áldozatos munkáért!

Köszönet az áldozatos munkáért!

2024. dec. 11.

Nemes hagyomány született városunkban – évről évre meglepik az Országos Mentőszolgálat helyi állomását apróságokkal, amik mégis sokat jelentenek a hétköznapokon. A jótékony brigád most meleg takarókkal és gyümölcsökkel is készült.

A forgatag harmadik hétvégéje is vár

A forgatag harmadik hétvégéje is vár

2024. dec. 11.

Mozgalmas a december, már a harmadik adventi hétvégét ünnepelhetjük a Városháza téren. Az Adventi Forgatag ezúttal szombaton és vasárnap is színes programokkal kecsegtet, Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester szerint érdemes lesz ellátogatni a vásárra.

DSTV: az elüldözött családokra emlékeztek

DSTV: az elüldözött családokra emlékeztek

2024. dec. 11.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogyan törte meg a kommunista rezsim a korabeli Dunapentele családjainak sorsát a kitelepítéssel 1950-ben. A közelmúltban tartott megemlékezés  egyúttal figyelmeztetés is: soha többé nem történhet hasonló. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Napos nyitány, de havat is hozhat a szilveszter

  2. Táplálékkiegészítők szerepe a hétköznapokban

  3. Nem volt esély Debrecenben

  4. DSTV: a Viadana ajándéka

  5. Dobogós helyek az évzárón

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Viadana ajándéka

DSTV: a Viadana ajándéka

Embedded thumbnail for DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Szép gesztus a szenteste előtt

  3. Csodás együttállás, frenetikus élmény

  4. Három pont a fa alá

  5. DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő