Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Elhunyt Kányádi Sándor

2018. június 20. (szerda) 12:37 - doszerk

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

 Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Fotó:MTI

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

-MTI-

A rovat további hírei: Kultúra

Szentmise és újmisés áldás

Szentmise és újmisés áldás

2019. július 18. (csütörtök)

Lindmayer Miklós atya július 20-án este ellátogat a dunaújvárosi Krisztus király főtemplomba, hogy a 18 órakor kezdődő szentmisét megtartsa, és újmisés áldást osszon.

Mesélő táborozók

Mesélő táborozók

2019. július 18. (csütörtök)

A nyári táborokból gyakran érkeznek csoportok a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtárába. Így történt ez szerdán is, amikor együtt hallgattak mesét a gyerekek, és még egy kis játék is belefért.

Ványa bácsi a színházi fesztiválon

Ványa bácsi a színházi fesztiválon

2019. július 15. (hétfő)

Nyolc darabot válogattak be a Vidéki Színházak Fesztiváljára, köztük egy dunaújvárosi koprodukciós előadást is.

„Minden kreatív műfaj lényege a katarzis”

„Minden kreatív műfaj lényege a katarzis”

2019. július 07. (vasárnap)

A DUDIK utolsó napján Ákos is fellépett és össze is hozta a fesztivál legjobb előadását a látogatóknak. A koncert előtt velünk is beszélgetett a vasműs klipforgatásról, a zenéről és a világról.

Mesejáték gyerekeknek a szabadban

Mesejáték gyerekeknek a szabadban

2019. július 03. (szerda)

Harmadik hetéhez érkezett az Alkotás és játék a szabadban elnevezésű bejárós kézműves tábor a Munkásművelődési Központ udvarán. Mint minden szerda délelőtt, úgy most is egy meseelőadás várta a kicsiket.

Woodstockra emlékeznek Pakson

Woodstockra emlékeznek Pakson

2019. július 01. (hétfő)

A woodstocki fesztivál két legendás, brit szereplője, a Ten Years After (TYA) és Miller Anderson, valamint az amerikai bluesélvonalába tartozó Eric Gales is fellép Pakson, az idei 27. Nemzetközi Gastroblues Fesztiválon.

Mester és tanítványai

Mester és tanítványai

2019. június 28. (péntek)

Egyedi kiállítás nyílt a múzeum második emeleti kiállító termében. Az aktuális tárlat Barcsay Jenő festőművész és tanítványai képeiből áll.