Köszöntés öt év után újra

Irénke néni 1923. szeptember 19-én született. Apja kovács, anyja pedig háztartásbeli volt. A szépkorú öt testvérével együtt nőtt fel Gáván, később Budapestre ment. A háború ideje alatt a fővárosban dolgozott egy kórházban. Aztán 1954-ben érkeztek Dunaújvárosba, ahol a ruhagyárban dolgozott 1971-ig. Férje cipészként munkálkodott. Négy gyermeket neveltek fel, mára pedig hat unoka, tizennyolc dédunoka örvendezteti meg a hétköznapokban.

Sajnos férjét 1981-ben elvesztette, ám népes családja egy percre sem hagyja magára Irénke nénit. A szépkorú egyébként vezetője volt a Vörösmarty Civil Szervezetnek, a nyugdíjas klubot hosszú időn át szervezte mindaddig, amíg egészségügyi állapota engedte. Irénke néni közel a száz esztendőhöz szellemileg friss, jókedélyű, végig szóval tartotta a köszöntésére érkezett vendégséget. Hálával és büszkeséggel beszélt gyermekeiről, unokáiról, a családjáról, hogy mennyi gondoskodást és szeretetet kap tőlük, és hogy ettől szebb, boldogabb dolog nincs számára.