Övé a legjobb napraforgóméz az országban

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, és vele együtt az Év méze versenyt. A Békés Megyei Méhész Egyesület által szervezett versenyre az ország minden részéből, kilencvenegy településről száztizenöt méhész, összesen 296 termékmintával nevezett be. Köztük volt a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor is, aki diós akác-, akác- és napraforgómézet küldött a zsűrinek. A december 8-án, szombaton rendezett díjátadón végül három kategóriában is elismerésben részesült. Saját diós akácméze bronz fokozatú lett, akácmézével pedig harmadik, míg napraforgómézével első helyet ért el az országos versenyen. Az átadón részt vett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint a gyulai Árgyelán János, az OMME Békés megyei szaktanácsadója is, aki elmondta, idén az elhúzódott tél és a tavasz rossz körülményei megnehezítették a méhészek dolgát, mégis rengetegen indultak a versenyen. A szakmai bizottság termelési tisztaság, a méz fajta szerinti illat, szín jellege, az íz tisztasága, a harmónia, az összbenyomás, a víztartalom és a csomagolás szerint bírálta el a beküldött mintákat. A kategóriák legjobbjai ezek után laborvizsgálaton estek át, így alakult ki a végső sorrend.

A huszonkilenc éves, közgazdászként végzett dunaújvárosi Gál Balázs tavaly indult először az Év méze versenyen, és bár dobogóra nem állhatott,  az akác- és napraforgóméze is arany fokozatú elismerésben részesült. Az igazi elismerés azonban nem váratott magára sokáig, idén már két kategóriában is dobogós helyen végzett, napraforgóméze pedig a legjobbnak bizonyult, így ő vehette át a serleget és az okleveleket. Mint mondta, büszkeséggel tölti el, hogy a pozitív vevői visszajelzések mellett a szakma is elismerte munkáját, aminek nagy részét vele együtt a méhek végzik.

A méhészkedés szinte már hagyomány a családjában, mondhatni beleszületett a hivatásba, hiszen édesapja és sógora jelenleg is méhészkedik.

- Anyai dédnagyapám még fonott szalma kasokban méhészkedett Perkátán a '40-es években, édesapám nagybátyjának tanyáján is komoly méhészkedés folyt, innen származnak apu első méhcsaládjai.  Négy éves lehettem, amikor apu méhesében arcon szúrt egy méhecske, egy darabig nem is mentem a méhek közelébe. Úgy tíz éves koromtól már segédkeztem a mézpörgetéseknél, ám egészen a főiskola befejezéséig nem gondoltam, hogy méhész leszek. Utána született a gondolat, hogy jó lenne saját méhészetet kialakítani. Ennek érdekében elvégeztem a méhész iskolát és a mezőgazdasági technikus képzést. Három éve pedig sikeresen pályáztam a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető Európai Uniós támogatásra. Ennek segítségével sikerült kialakítanom a jelenlegi kis gazdaságomat, ahol a méhészkedés mellett gombatermesztéssel is foglalkozom. Jelenleg kilencven méhcsaláddal álló méhészkedést folytatok, ahol a méhcsaládok télen-nyáron egy telephelyen vannak, lakott területtől távol, egy erdő közepén. Szerencsére itt helyben adottak a körülmények repce-, akác- és napraforgóméz termelésére. Egyes években erdei- és nyári virágméz is termelhető. Az általam termelt mézek természetes állapotukban, hidegen kezelve kerülnek palackozásra. A repce- és a napraforgóméz gyorsan kristályosodó mézfajták, melegítés hatására ugyan újra átlátszóvá és folyóssá válnak, ám beltartalmi értékükből veszítenek, éppen ezért nem melegítem a mézeimet palackozás, tárolás során. Javítani nem tudok a méz minőségén, rontani pedig nem szeretnék. Sajnos még sok emberben él az a tévhit, hogy a kristályos méz cukrozott, ez nem igaz, fajtától függ a mézek állaga. A tiszta akácméz az egyetlen mézfajta  ami évekig folyékony marad.

A magyarok kevesebb, mint egy kilogramm mézet fogyasztanak fejenként évente, míg Nyugat-Európában ez a szám 2,5-2,7 kg. Az Agrárminisztérium „Legyen minden nap, mézes nap!” szlogent viselő, két hónapon át tartó kampányával ezen szeretne változtatni. Sokan nem is gondolnák, hogy a természetes antibiotikumnak tartott méz egy kilogrammjáért a méheknek nagyjából négymillió virágot kell meglátogatniuk, mialatt közel 170.000 km-t repülnek. Az élelmiszeripar 76 százaléka és a zöldség-gyümölcs termesztés 84 százaléka függ a méhek beporzásától, nélkülük bolygónk ökoszisztémája összeomlana. E tekintetben örvendetes tény, hogy Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelője, viszont a megtermelt méz nyolcvan százalékát külföldre exportáljuk. Meglepőnek tűnhet az is, hogy  ha a magyar lakosság kicsit több, mint fele naponta elfogyasztana egy teáskanál mézet, akkor az összes belföldön megtermelt mennyiség elfogyna.

-A teába, kávéba  csak akkor ajánlott belekeverni a mézet, amikor már annyira lehűlt, hogy fogyasztani lehet.