Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett

Kis Miklós a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy Megyei Igazgatósága és a Kaposvár Egyetem által szervezett Agrárutak konferencián megismételte, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint 2020-tól az EU büdzséjéből kevesebb pénz jutna a közös agrárpolitikára, Magyarország a korábbi 1300 milliárd helyett mintegy 940 milliárdot költhetne vidékfejlesztésre. "Mi azt mondjuk, hogy ezt nem lehet elfogadni, hiszen ha környezetvédelmi szempontból több kötelezettséget kívánunk előírni a mezőgazdaságnak, elengedhetetlen, hogy ehhez legalább a korábbi kompenzációt biztosítsuk" - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a magyar kormány azon dolgozik, hogy az újonnan felálló Európai Parlamentnél és Európai Bizottságnál elérje a közös agrárpolitikai támogatás jelenlegi szintjét megőrző költségvetés megszavazását.

Kis Miklós szólt arról, hogy a vidékfejlesztési program keretében számos klímavédelemhez is kapcsolódó projektet támogattak az elmúlt években. Példaként említette az erdőterületek fejlesztését, az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket és egyebek mellett az ökológiai gazdálkodás fenntartását. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a klímavédelem, klímaváltozás szempontjából rendkívül fontosnak nevezte az agrárerdészetet. Magyarországon 600 ezer-900 ezer hektár kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület van, ahol ökológiailag és gazdaságilag fenntartható módon nem alkalmazhatók a hagyományos technológiák már csak azért sem, mert a termelés feltételeit tovább rontják az időjárási szélsőségek. Ezeken a területeken hoz megoldást az agrárerdészet, ami olyan földhasználati rendszert jelent, amelyben a fás szárú növények, a szántóföldi kultúrák, a legelőgazdálkodás, vagy az állattartás egy helyen és időben van jelen.

Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaság előtt egy út van: versenyképességének erősítése. Amíg Magyarország egy egység megtermelt mezőgazdasági terméket csekély hozzáadott értékkel a másfélszeresén értékesít, ugyanez a mutató Lengyelországban 2,5, Németországban 3, Hollandiában több mint 4, Belgiumban 5 egység. Javítani kell az agrártermelők szervezettségét is, a 350 ezer-360 ezer termelő mindössze 10 százaléka tartozik valamilyen termelői csoporthoz, vagy szervezethez, a kívánatos arány 60 százalék lenne - mutatott rá. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy a szakemberek keresik a megoldásokat a klímaváltozásra és fognak is találni, de ahhoz, hogy azok a mindennapi életben is megjelenjenek, fontos az információk átadása, megosztása. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatója előadásában a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedését, és Magyarországot érintően melegebb nyarakat, gyakoribb hőhullámokat vetített előre. Kitért arra, hogy a csapadék eloszlása várhatóan kedvezőtlenül alakul, az aszályok növekvő kockázatával lehet számolni. Hangoztatta: a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése szükséges ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése az ipari forradalom idejéhez képest ne haladja meg a 2 Celsius fokot, e nélkül ugyanakkor a 4-6 fokos emelkedés sem elképzelhetetlen.

-MTI-