Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 24. Gábor, Karina
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A Vörös Hadsereg Frakció nagy menetelése Brüsszelig

Közélet
EP-választás
Jean-Claude Juncker
Brüsszel
pártok

facebook megosztás

doszerk - 2019. ápr. 23., 12:25

„Hosszú menetelés lesz az intézményeken át!” – adta ki a parancsot Rudi Dutschke baloldali diákvezér a Vörös Hadsereg Frakciónak és más szélsőbalos szervezeteknek a ’60-as évek végén - írja a Pesti Srácok.

Az akasztásra, lelövetésre már nem volt vevő a jólétben elkényelmesedett nyugat-európai publikum, ezért máshogyan kellett bevennie az állam életét meghatározó intézményeket Lenin és Mao nyugati tanítványainak. Így szelídült a fiatalon még agresszív, ordibáló Joschka Fischer joviális öregúrrá, a néhai harcos szakszervezeti vezető és kohász fia, Jean-Claude Juncker pedig isiászos vigyora ellenére is dörzsölt európai bizottsági elnökké.

Bár lényegében most fordulunk rá az európai parlamenti választás kampányára, a magyar miniszterelnök már régóta beszél arról, hogy mi a tétje a május 26-i voksolásnak. Orbán Viktor kijelentette: a tét az, hogy a ’68-as politikai generáció megbukik-e és átveszik-e helyüket a fiatalabb ’90-sek. Ahogy megfogalmazta:

Higgadtan, nyugodtan, visszafogottan, azt kell mondanunk, hogy jönnek a ’90-esek, a ’68-asok helyett jönnek a ’90-esek az antikommunista, keresztény elkötelezettségű, nemzeti érzelmű nemzedék következik most az európai politikában.

Azért hogy alaposabban megértsük a ’68-asok és a ’90-sek ellentétének okait, vissza kell tekintenünk a 20. század közepére. Mivel a jelenleg Brüsszelt uraló és a nyugati politikai, gazdasági, kulturális elitet képező ’68-as generáció pályafutását az 1968-as párizsi diáklázadásokkal kezdte, kanyarodjunk vissza a második világháború utáni Franciaországba! A szellemi élet hangadói a második világháború után Louis Aragon, Albert Camus, Jean-Paul Sartre voltak, akik lelkesedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomért, Leninért, a marxizmusért. (Camus-ről azért meg kell jegezni, hogy az 1956-os magyar forradalom idején megvilágosodott és a pesti srácok oldalára állt.)Rajongásuk hevét az sem lohasztotta le, hogy imádott eszméjük addigra már körülbelül 100 millió áldozatot követelt szerte a világon. Hiába tette közhírré David Rousset író, politikai aktivista 1949-ben, hogy a náci haláltáborokat ugyan felszámolták, de a Szovjetunióban léteznek és működnek koncentrációs táborok, ennek ellenére a francia kommunisták egyik „legkiválóbbja” André Malraux úgy reagált:

Miként az inkvizíció sem foszthatta meg eredendő méltóságától a kereszténységet, úgy a moszkvai perek sem csorbítják a kommunizmus tekintélyét. Népirtások, ukrán holodomor, koncepciós perek, több millió áldozat ide vagy oda a vörös agitátorok olyan hatékony munkát végeztek a háborúk lövészárkaiban és a hátországban megcsömörlött emberek között szerte Európában, hogy a kommunista eszmék egy szebb, igazságosabb jövő illúzióját keltették a nyugati társadalmakban. Ott ez azért működhetett, mert a lakosság nem érezte a bőrén, hogy milyen az, amikor a vörös hadsereg katonáinak dicsőséges felszabadító útját az ázsiai típusú szifilisz és több százezer meggyalázott nő, leány, asszony szegélyezi. Nem véletlenül jegyzi meg Schmidt Mária Politikailag inkorrekt című művében: annak ellenére, hogy az USA 1945 után jóléti államokat hozott létre Nyugat-Európában 1917 és 1968 között a Szovjetunió ideológiai vonzereje mégis erősebbnek bizonyult, mint Amerikáé.

Juncker a Marx tiszteletére rendezett konferencián mentegeti a kommunista főideológust annak szülővárosában, Trierben. Ugyanott gigantikus szobrot is avattak a permanens osztályharc meghirdetőjének

Mindeközben persze élvezték annak a fogyasztói társadalomnak minden előnyét, amelynek felépítéséhez lesajnált szüleik nehéz munkája is kellett. A lázadó ifjoncok macskaköveket hajigáltak a fasisztának titulált rendőrök felé, majd hazatérve rock ’n roll-t hallgattak és füvet szívtak. Az sem tántorította el őket meggyőződésüktől, hogy tőlük keletebbre az általuk szinte ájultan tisztelt eszme nevében a hatalom gumibotozással vagy egyetemről való kicsapással, olykor börtönnel büntette azokat, akik március 15-én egy-egy szál virággal vagy nemzeti színű szalaggal mentek ki az utcára.

HA NEM MEGY FORRADALOMMAL, JÖJJÖN A BESZIVÁRGÁS!

Bár a baloldali diákmozgalmak vezetői mindent megtettek, hogy megrengessék a polgári demokráciák, a kapitalista rend tartóoszlopait, megalakították az NSZK-ban a terrorcselekményekre szakosodott Vörös Hadsereg Frakciót (Rote Armee Fraktion), mégsem sikerült fellármázniuk és ügyüknek megnyerniük azt a munkástömeget, amelyet példaképük Karl Marx a hatalom új birtokosának nevezett. Ez mélységes csalódással töltötte el őket. Emblematikus vezetőjük, Rudi Dutschke ki is jelölte a nyugat-európai baloldali mozgalmak új irányát: Dutschke azt vallotta, hogy az állam életét meghatározó intézményeket kell elfoglalni. A hatalom megszerzéséhez vezető út megfogalmazása szerint

Hosszú menetelés lesz az intézményeken át.

Az egyetemek elfoglalása viszonylag könnyen ment, hiszen ott már régóta számos neomarxista, maoista tanár foglalt helyet. A cél az volt, hogy aztán az itt kiművelt emberfők kerüljenek be az államapparátus kulcspozícióiba, illetve a média különböző területeire. Vajon véletlen-e, hogy Joschka Fischer korábbi német külügyminiszter, hazája és az unió mai napig egyik legbefolyásosabb politikusa baloldali mozgalmár volt, hogy José Manuel Barroso korábbi európai bizottsági elnök a ’70-es években még egy maoista ifjúsági szervezetet vezetett Portugáliában? 

BRÜSSZEL MA A KULTURMARXIZMUS FELLEGVÁRA

Ha bárki beleolvas például az európai bizottság jelenlegi adó – és pénzügyi biztosának, Pierre Moscovicinek az életrajzába akkor azt látja, hogy mielőtt a Francia Szocialista Pártba igazolt volna, a ’80-as években tagja volt a Forradalmi Kommunista Liga trockista szárnyának. Ne tévesszen meg senkit, hogy a főnökét, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt az elvben kereszténydemokrata értékeket valló Európai Néppárt jelölte elnöknek 2014-ben. A luxemburgi Juncker egy szakszervezeti gyűléseket szervező kohász fia, aki ifjú korában még egy trockista tömörülés tagjaként harcolt. Talán ezen információ hiányában lehetett csak meglepő, hogy a Fidesz Európai Néppártból való kizárását szorgalmazó Juncker cirka egy évvel ezelőtt egy Marx szobor felavatásán azt mondta:

Nem felelős Karl Marx a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik örökösének és követőinek vallották magukat.

Az egyetemekről kikerülő, szélsőséges baloldali nézeteket valló, egykori aktivisták kulcspozíciókba helyezésével párhuzamosan egy másik folyamat is elindult 1968 után. Ha már a munkásosztályt egy az egyben nem sikerült a hatalomba emelni, az intézmények elfoglalói a politika zsinórmértékévé tették a kulturális marxizmust. Ennek lényege, hogy a munkásosztály helyett immár a különböző kisebbségek számára kell kiharcolni az egyenlőséget a többséggel szemben. Így lettek korunk elnyomottai, kizsákmányoltjai például a feministák, a homoszexuálisok, LMBTQ-csoportok, újabban pedig a migránsok. Az egykori baloldali aktivisták pedig ma már az ezen csoportok jogaiért harcoló liberálisok.

A magyar miniszterelnök megfogalmazása szerint: „A liberális demokrácia bevándorláspárti. A kereszténydemokrácia bevándorlásellenes, ami illiberális gondolat. A liberális demokrácia a variálható családmodellek pártján áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény családmodell mellett áll, ami szintén egy illiberális gondolat.”

Jean-Claude Junckert – annak ellenére, hogy kereszténydemokrata politikusként fut a közéletben – nemcsak a marxista tanokhoz fűződő vonzalma leplezi le, hanem az is, hogy elkötelezett híve a nemzetek nélküli Európai Egyesült Államoknak, csakúgy, mint szellemi, politikai elődei, például Joschka Fischer vagy Barroso. Ők a ’68-sok, vagyis az internacionalisták. Velük szemben állnak a szuverenisták, az olyan fiatalabb közép-európai vezetők, mint Orbán Viktor, akik leváltották a kommunistákat és a nehezen kivívott nemzetállami függetlenséget megőriznék. Május 26-a tétje, hogy melyik szellemi áramlat kerekedik felül az öreg kontinensen.

- pestisracok.hu - 

A rovat további hírei: Közélet

Fél évszázad a városi vendéglátás sűrűjében

Fél évszázad a városi vendéglátás sűrűjében

2024. szep. 05.

Újabb szépkorú ünnepelte a 90. születésnapját. Teleki Károlyné Veronika néni otthonában fogadta a városvezetés jókívánságait, amelyeket Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő tolmácsoltak. Boldog születésnapot!

90 éves lett Sümegi Lajos bácsi

90 éves lett Sümegi Lajos bácsi

2024. szep. 04.

Újabb szépkorú dunaújvárosi ünnepelte a 90. születésnapját. A városunkba 1962-ben érkezett Sümegi Lajos bácsi, aki a közelmúltban ünnepelte családja körében a kerek évfordulót. A jeles alkalomból Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő is felköszöntötte az önkormányzat nevében. 

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

2024. szep. 03.

Nem hetvenkedés, de muszáj ezzel kezdeni: kánikula ide vagy oda, éppen 70 önkéntes vett részt az MMK-ban szervezett retró véradáson a közelmúltban. Első véradóval is találkoztunk, a sorok írója is áldozott a segítségnyújtás oltárán, és a kirobbanó eredmény bizakodásra ad okot: egyre többen ismerik föl, hogy vért adni mennyire menő!

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

2024. szep. 03.

Szomorú esemény feldolgozásával kezdődött a tanév a Vasvári iskolában, derül ki a DSTV összegzéséből. A tanévnyitón is megemlékeztek az intézmény pedagógusa Borvendég Attila tragikus hirtelenségű haláláról. Hangkép.

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

2024. szep. 02.

Városunkban örökzöld téma a parkolók kérdése, és bár városvezetőink sokszor elmondják, hogy bizony harcot kell folytatni minden új helyért, szerencsére városszerte mindig újabbak létesülnek. Most a Kallós Dezső utcában élők örülhetnek – közel harminc hellyel megint beljebb vannak.

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

2024. szep. 01.

Egy csapásra megváltozik az életünk szeptember 2-án. És ez mindenkire igaz, azokra is, akinek gyermekei nem mennek hétfőn óvodába vagy iskolába, hiszen nagyságrendekkel és látványosan megváltozik városunk közlekedése és forgalma hétfőtől.

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

2024. aug. 30.

"Nincsenek szavak, csak az űr és a mérhetetlen fájdalom..." – a Vasvári iskola földrajz-történelem szakos tanára tragikus hirtelenséggel vesztette életét. 61 éves volt, nyugodjék békében! Nekrológ.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ragyogj kékben – és szavazz az útvonalra!

  2. Dunaújvárosi éremeső a medencében

  3. Wesley-tárlat a Cornerben, muzsikás megnyitóval

  4. Biztonságos parkolási lehetőségek a budapesti reptér környékén

  5. Volt minek örülni a hétvégén is

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

DSTV: nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

Embedded thumbnail for DSTV: Leenane szépe a Bartókban

DSTV: Leenane szépe a Bartókban

Embedded thumbnail for ICA-D: tömeg és siker a divatbemutatón

ICA-D: tömeg és siker a divatbemutatón

Top hírek

  1. Dunaújvárosi Estek Dr. Szász Máté neurobiológussal

  2. Egy gól döntött, de izgalmakban sem volt hiány

  3. "Nagyon erős, baráti, összetartó közösség"

  4. ICA-D: tömeg és siker a divatbemutatón

  5. Átgázolt vízilabdázóinkon az Olimpiakosz

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő