"Értékválasztás előtt állunk"
Az derült ki, hogy a következő pénzügyi ciklusban jelentősen csökkentené az EU az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat, a pénzt pedig átcsoportosítva, gyakorlatilag az EU-ba érkezett migránsok ellátására kívánja fordítani.
Ezen fontos kérdéskörről is beszélt a környék gazdáinak, és minden érdeklődőnek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke csütörtökön Adonyban.
Hangsúlyozta, számukra ez elfogadhatatlan, visszautasítják, és ezzel nincsenek egyedül. A V4-ek mellett például a francia gazdák, gazdaszervezetek a nemzeti konzultáción rögzítették, hogy semmivel sem járulnak hozzá a források csökkentéséhez. Éppen ezért, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ egy hónapja aláírásgyűjtésbe kezdett, amelyhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkarma is csatlakozott, hiszen ez az egész gazdaságot hátrányosan érintené. A petíciót az újonnan megalakuló Európai Parlament elnökének kívánják majd átadni, jelezve, mi az elvárás, egyeztetve más tagállam képviseletével is. Csütörtökig mintegy százhetvenezer aláírás gyűjt már össze.
A hazai gazdákat, gazdálkodókat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke ismertette, hogy Magyarországon a vidék, a szakma együtt van, szoros egységben dolgoznak, a kormányzattal egyetemben. Van olyan információs bázis, amelynek háttere a brüsszeli iroda az ottani szakértőkkel, így ha bármely változás van, arra rövid időn belül reagálni tudnak. Így jutott el hozzájuk a hír, hogy készülvén az új költségvetésre, az alap, a normatív támogatásból 15-16 százalékot akarnak elvonni (ez éves szinten több, mint 400 milliárd forint), illetve a vidékfejlesztési forrásokat 25-27 százalékkal csökkentenék. A pénzt a migránsok ellátására fordítanák, de az átcsoportosítást olyan „csomagokban” tálalnák az európai közvélemény elé, mint például a biztonság megerősítése, a polgárok biztonsága, vagy a felzárkóztatás.
A forráselvonások mellett egy másik probléma a támogatások elérhetősége, az adminisztráció, a bürokrácia növelése, amelyet már így is nehezen tudnak követni a gazdák. A tervekből az is látszik, hogy a környezetkímélő gazdálkodást helyeznék előtérbe. Ezzel nem is lenne baj, de olyan elképzeléssel, hogy például a vidékfejlesztési források 30 százalékát kifejezetten csak a környezetkímélő megoldásokra lehetne felhasználni.
A soron következő uniós költségvetésről nem a jelenlegi parlament dönt, hanem majd az új, most megválasztott képviselők. Mint mondta, éppen ezért a május 26-i voksolás egy értékválasztás, hogy milyen lesz Európában az életünk, milyen lesz az unió, ahol közösen dolgozunk tovább. Jakab István úgy fogalmazott, hogy az európai egyesült államok helyett mi az erős nemzetállamok szövetségében vagyunk érdekeltek, nemzeti identitásunkat és gazdasági függetlenségünket megtartva, döntési jogköreinket megőrizve, közösen megalkotott jogszabályok alapján.
Erről szólt a mostani fórum is, amelyen értékelték a 2010-2018. közötti hazai eredményeket is. Például, agrárkibocsátásunk ötven százalékkal emelkedett, az agrár- élelmiszergazdasági exportunk 5,8 milliárd euróról 8,9 milliárd euróra emelkedett, jelentős áfa-csökkentéseket vezettek be, és a hazai vidékfejlesztési források több mint ötven százalékát beruházásokra használták fel, ebből 80 százalékot a kis-és középvállalkozásoknál. Szóba került a birtokpolitika, hiszen fontos, hogy meg tudták és meg tudják tartani a termőföldeket a magyar gazdák tulajdonában. Olyan aktuális kérdésről is beszéltek, mint a vízgazdálkodás, ugyanis nagy az aszály mértéke, több, mint 150 milliméter csapadék hiányzik. A kormány a feltétlen szükséges intézkedéseket megtette: szeptember 30-ig meghosszabbította az önözési idényt, kihirdette a tartósan vízhiányos állapotot (amely azt jelenti, hogy az igénybe vett öntözővíz 30 százalékát kell csak megfizetni), és kezdeményezték az azonnali öntözés lehetőségét is (az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésével).
A rovat további hírei: Közélet
El a kezekkel a kompetenciaméréstől!
2025. feb. 19.
Súlyos kritikával illeti, összességében elhibázottnak tartja a Belügyminisztérium új javaslatát a kompetenciamérés felvételibe történő beszámításáról a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.
DSTV: figyelni kell a testünkre
2025. feb. 18.
Rengetegen küzdenek emésztési problémákkal napjainkban, derül ki a DSTV összegzéséből. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de a dietetikus arról is mesél, mi a különbség a tünetek között – és mire kell ügyelni diéta esetén. Hangkép.
Fontos témák egész sorát érintette az állatvédelmi kerekasztal
2025. feb. 17.
Együttgondolkodásra és egyeztetésre hívta a szféra legfontosabb szereplőit Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester. A kutyatartással és a gondatlan gazdikkal kapcsolatos problémák terén még sok a kérdőjel.
DSTV: átadták a Dunaújváros Sportjáért díjakat
2025. feb. 16.
Az írásos beszámolót már csütörtökön elolvashatták az érdeklődők, most azonban a DSTV felvételein is megmutatjuk a Dunaújváros Sportjáért díjainak átadását. Hangkép.
Feszültség a kereslet és kínálat között – ez jellemzi most a város ingatlanpiacát
2025. feb. 14.
A magyar ingatlanpiac dinamikus változása tovább folytatódik az új év beköszöntével is. A piacot jelenleg ellentétes hatások érik – és ez rányomja a bélyegét a városi ingatlanpiacra is, derül ki a Creditline értékelése alapján készült összegzésből. Elemzés.
Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére
2025. feb. 14.
Dunaújváros önkormányzata nyilvános pályázatot ír ki a kizárólagos tulajdonában álló alábbi ingatlan értékesítésére. Figyelem, közeleg a határidő!