Manapság, ha európai szintű konfliktusokról van szó, általában azok az Európai Unión belüli viták, ezért nem csoda, ha mindenki inkább erre a szupranacionális intézményre fókuszál. Talán éppen ez könnyíti meg időnként az Európa Tanács dolgát, amelynek tevékenységét a Tűzfalcsoport mutatta be kedden megjelent írásában - írja a Pesti Srácok.
A cikk a Soros Györgyhöz köthető szervezet mellett a nemzetállamok jogrendszereinek felülbírálására törekvő Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységére is kitért.
Az Európa Tanács – amely nem tévesztendő össze az Európai Unió állam és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal – negyvenhét tagállamot magába foglaló nemzetközi szervezet, tehát tágabb kört ölel fel, mint az Európai Unió. Az Európa Tanácsban való tagság és az azt létrehozó Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának elfogadása az uniós tagság feltétele. Ezzel együtt jár a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joghatóságának elismerése, amely így a tagállamokra nézve kötelező ítéleteket hozhat, és meg is teszi azt.
Az Európa Tanács jelenlegi főtitkára a posztot tíz esztendeje betöltő Thorbjorn Jagland. A norvég politikus 1987 és 1992 között a Norvég Munkáspárt főtitkára, majd 1992-től 2002-ig annak elnöke volt, emellett 1999-2008 között a Szocialista Internacionálé alelnöki tisztségét is magáénak tudhatta, így mint látható, baloldali politikusként szép karriert futott be.
Az Európa Tanács főtitkári tisztségéhez megkövetelik a kormányfői tapasztalatot is: Jagland bár csak rövid ideig, de 1996-1997 között Norvégia miniszterelnöke is volt. Thorbjorn Jagland azonban nemcsak a politikában vállalt szerepet, hiszen korábban a Nobel-békedíjakat odaítélő bizottság elnöke is volt, most azonban már csak egyszerű tag. Ugyanis a díj több mint százéves története során első és egyetlen alkalommal a bizottság menesztette a vezetőjét, aminek oka az volt, hogy a tagok bírálták a Barack Obamának és az Európai Bizottságnak odaítélt Nobel-békedíjak miatt.
THORBJORN JAGLAND SOROS GYÖRGY JÓ BARÁTJA ÉS A MIGRÁCIÓ LELKES TÁMOGATÓJA
A tíz évvel ezelőtti megválasztásakor Jagland úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács titkárságának reformjára fog törekedni, hogy az hatékonyabb legyen többek között olyan ügyekben, mint a migráció, ezért később nem is tetszett neki a magyar kormány által 2016-ban kezdeményezett, úgynevezett kvótanépszavazás. Negatív fejleményként értékelte a közvetlen demokráciát lehetővé tevő intézmény használatát, amelyet megosztó és felelőtlen lépésnek nevezett, és kijelentette, hogy a csukott ajtó politikája nem fenntartható megoldás.
Reakciója nem meglepő, hiszen maga nevezte a Twitteren jó barátjának Soros Györgyöt, akivel számos közös projekten dolgoznak, sokszor találkoztak és nyilatkoztak együtt. Ilyen alkalom volt például hét éve az Európa Tanács által Budapesten szervezett konferencia a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről, amelyen mindketten felszólaltak.
Közös kezdeményezésükre az Európa Tanács és Soros alapítványainak finanszírozásából létrehozták egyebek mellett az Európai Roma Művészeti Kulturális Intézetet, melynek igazgatója Junghaus Tímea, a nyitóünnepséget Budapesten, a CEU-n tartották.
Jagland kiállt az ENSZ Magyarország által elutasított globális migrációs paktuma mellett is, és kijelentette, hogy az Európa Tanács támogatja azt. Ez a körülmény újabb bizonyíték a Sorossal szoros barátságára bizonyíték, hiszen az ENSZ által erőltetett szerződés épp a spekuláns terveit valósítja meg, hogy mindenki lakhasson ott, ahol akar, akár van rá jogalapja, akár nincs.
ÉRDEKES EGYBEESÉS, HOGY AZ EDDIGI EMBERI JOGI BIZTOSOK MINDANNYIAN SOROS ALKALMAZOTTAI
Az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció, ezt az utóbbi időszakban láthatólag olyan személyek tölthették be, akik ugyancsak jó viszonyt ápolnak Sorossal, de legalábbis egyetértenek a céljaival.
Alvaro Gil-Robles 1999 és 2006 között töltötte a pozíciót, és különféle szervezetek képviseletében működött együtt Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatával. Utána Thomas Hammarberg következett (2006-2012), aki az ugyancsak Soros szponzorálta Amnesty International főtitkára volt.
Hammarberget az a Nils Muiznieks követte ugyancsak hat esztendőre, aki a lettországi Soros Alapítvány egykori programigazgatójából lett az Európa Tanács főtitkára.
Tavaly választották emberi jogi biztossá Dunja Mijatovicot, a médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alapítvány által szponzorált openDemocracy platform tagja. Mijatovic biztosi minőségében februárban járt Magyarországon és nem túl nagy meglepetésre arra a megállapításra jutott, hogy a civil szervezetek, az emberi jogi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók tevékenysége megnehezült, beszűkültek a lehetőségeik. Aggasztónak tartja természetesen azt is, hogy nagyon kevés menedékkérelmet bírálnak el pozitívan Magyarországon. A biztos arra nem tért ki látogatásakor, hogy utóbbi körülmény oka legfőképpen az, hogy hazánk az első biztonságos ország elvét alkalmazza, vagyis a menedékkérelmet abban a biztonságosnak számító országban kell a kérelmezőnek benyújtania, amelyet elsőként elér. A balkáni útvonalon számos biztonságos országon kell átvonulniuk a migránsoknak, mire elérik a magyar határt.
Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 1992 óta van hatályban a magyar jogrendben, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik hazánk. A bírói testület fellebbviteli fórumként szolgál azokra az esetekre, amikor a kérelmező a tagállami bíróságok előtt minden jogorvoslati lehetőségét elhasználta már.
Sokat elmond a bíróság munkájáról, hogy többek között olyan ítéleteket hoztak, mint Hunvald György és Hagyó Miklós baloldali politikusoknak a börtönkörülmények miatt odaítélt kártérítés, vagy a kommunista jelkép, a vörös csillag viselésének megengedése.
Ezekben a döntésekben bíróként részt vett Sajó András is, akit 2007-ben a Gyurcsány kormány delegált az EJEB testületébe. Sajó jó szövetségese természetesen Sorosnak is, mivel a CEU egyik alapító tagja.
Nem volt azonban egyedül, sőt, a mai napig vannak olyan bírák az EJEB-nél, akik a spekuláns érdekeit képviselik. Legutóbb tavaly került a testületbe az albán Darian Pavli, akinek bírói tapasztalata ugyan nincs – csak ügyvédként praktizált – de ezt feltehetően kiváltja kiváló nyílt társadalom iránt érzett elkötelezettsége. Pavli a CEU-n szerzett posztgraduális diplomát és az albán Soros Alapítvány munkatársa volt.
A bolgár Yonko Grozev bíró négy éve a testület tagja, korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa volt és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja.
Látható, hogy Sorosnak az EJEB-nél is erős a lobbija, de nem elég, hogy bent vannak emberei, kívülről is nyomást gyakorol a testületre. Ennek egyik eszköze a European Implementation Network – Európai Végrehajtási Hálózat, EIN –, amely az EJEB döntéseinek az államok általi végrehajtásának kikényszerítését tartja céljának amellett, hogy a civileknek nevezett aktivisták véleményét becsatornázza az EJEB-hez.
A szervezet két támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Oak Alapítvány. A tagszervezetek között szinte minden harmadik egy adott országban működő Helsinki Bizottság, alapító tagja az Open Society Justice Initiative.
- pestisracok.hu -
