Ma kerül sor a bizottsági elnökjelöltek vitájára Brüsszelben, ám a választási kampány papíron rangos eseményét jócskán beárnyékolja, hogy egyre többen kérdőjelezik meg a csúcsjelölti rendszer működőképességét. Bárhogy is döntsön Európa lakossága a jövő héten, az igazi politikai küzdelmek csak május 26-a után kezdődnek - írja a Magyar Nemzet.
Manfred Weber kampányának fajsúlyos pontja az identitás kérdése, a néppárti csúcsjelölt pedig kimondottan büszke a bajor származására – írta tegnap a bajor Süddeutsche Zeitung, amely félig-meddig tréfásan nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Weber még az angolt is erős akcentussal beszéli.
Közben a brit The Guardian a csúcsjelölt egy strasbourgi kampányrendezvényének résztvevőitől kérdezte meg, hogy mennyire is ismerik a bizottság elnöki posztjára leginkább esélyes Webert, ám elkeserítő eredményre jutottak: akadt, aki Martin Schulzcal, az Európai Parlament korábbi német elnökével keverte össze a néppárti frakcióvezetőt, mások pedig bár felismerték, szintén fenntartásokat fűztek a személyéhez.
– Attól függ, hogy mi az álláspontja az Európai Parlament strasbourgi székhelyével kapcsolatban – mondta a lapnak egy helyi férfi.
Alig két héttel az európai választások előtt a számok valóban nem Webernek kedveznek, akit a német DPA hírügynökség információi szerint Németországban is a lakosság mindössze 26 százaléka ismer.
Fotó:MTI
Utóbbi elméletileg nem kellene, hogy riasztó adat legyen, ugyanis az Európai Néppárt választási győzelme a csúcsjelölti rendszer értelmében automatikusan Webert tenné Jean-Claude Juncker utódává az Európai Bizottság élén.
Erre maga a néppárti csúcsjelölt is folyton figyelmeztet: a hét végén egy németországi regionális lapnak nyilatkozva például azt mondta, hogy nem zavarják a mechanizmust érő kritikák, hiszen azok Juncker megválasztásának idején is adottak voltak.
2014-hez képest ugyanakkor sokat változott a helyzet a kontinensen, Juncker szakmai tapasztalatát és alkalmasságát pedig öt évvel ezelőtt nem érhette kritika – erről már a német Der Tagesspiegel írt kemény hangú kommentárjában, azt firtatva: Weber szakmai hiányosságai mellett figyelembe kell venni, hogy ma már Németország befolyása sem a régi.
Mivel a lisszaboni szerződés meglehetősen homályosan fogalmaz a rendszerről – eszerint az Európai Tanács a választások eredményének figyelembevételével tesz javaslatot a bizottság elnökének személyére –, a csúcsjelöltnek nemcsak az európai lakosság körében kell a szimpátiát elnyernie, hanem jó, ha a tagállami vezetők között is vannak barátai.
Weber itt szintén bajban lehet: Emmanuel Macron régóta ellenzi a szerinte egyáltalán nem demokratikus választási automatizmust, és ebben az Európai Tanács más tagjai is egyetérthetnek vele, elég csak Xavier Bettel luxemburgi vagy Mark Rutte holland kormányfőt említeni.
Magyar szempontból pedig az sem mellékes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megvonta a támogatását Webertől, mondván, hogy a politikus nem alkalmas a bizottság vezetésére.
A Die Welt információi szerint a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) berkeiben sokan sérelmezték Orbán és Weber szakítását, féltve a CSU–Fidesz kapcsolatokat.
A német lap egyébként arról is írt: Angela Merkel kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is az európai voksolások eredményére várnak, és majd annak fényében döntenek arról, hogy megéri-e még több politikai tőkét fektetni Weber elnökségébe. Mindez annak fényében érdekes, hogy Merkellel ellentétben a jelenlegi CDU-elnök hangos támogatója a bajornak.
- magyarnemzet.hu -
