Kapiskálják Brüsszelben, hogy polgárközelibb Európára lenne szükség, de az uniós csúcsjelöltek kevésbé mozgatják meg a kontinens lakosait – ez volt az egyik fő következtetés az Európai Bizottság elnöki székére pályázó politikusok szerda esti vitáját követően. A néppárti Manfred Weber megválasztásának esélye közben tovább csökkenhetett - írja a Magyar Nemzet.
Egy hét múlva ilyenkor az európai választók az Egyesült Királyságban és Hollandiában már leadták a szavazataikat, Csehországban és Írországban pedig javában tart majd a kontinens jövője szempontjából kulcsfontosságúként beharangozott voksolás.
Uniós berkekben a legfontosabb célkitűzés, hogy idén sikerüljön feltornázni az európai választásokon hagyományosan alacsony részvételt, és a 2014-es, csalódást keltő 42 százaléknál jóval több lakost mozgasson meg Európa ügye.
Ebben a szellemben zajlott szerda este a csúcsjelöltek vitája az Európai Parlamentben, ahol hat pártcsalád bizottsági elnökjelöltje beszélt a választókat leginkább foglalkoztató politikai, gazdasági és szociális kérdésekről.
A közönség soraiban rengeteg fiatalt felvonultató eseményt úgy alakították, hogy a Facebook és a Twitter közösségi óriások segítségével akár az otthoni kanapéról is bele lehessen szólni a csúcsjelöltek diskurzusába, bár a politikusok végül egyetlen így megfogalmazott észrevételre és kérdésre sem reagáltak.
A vita „legnépszerűbb” pillanataiban a Twitteren percenként kilencszáz bejegyzés született az Európai Bizottság elnöki székének várományosairól, míg a záró kortesbeszédek már csak alig pár száz embernek értek meg 280 karaktert. (Összehasonlításképp: a mikroblogon egy átlagosnak mondható percben körülbelül 350 ezer bejegyzés fogalmazódik meg világszerte – a szerk.)
A műsorvezetők elmondásából pedig az is kiderült: az online követők a legaktívabbak Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban voltak – egy közép-európai ország sem került be a válogatásba, ami annak fényében kevésbé meglepő, hogy egyetlen régiónkból származó politikus, a cseh Jan Zahradil – az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében – állt a színpadon.
A hat csúcsjelöltnek mindenesetre sikerült levonnia a megfelelő következtetést, abban ugyanis mindannyian egyetértettek, hogy az uniónak a fennmaradás érdekében polgárközelibbé kell válnia.
A szocialista Frans Timmermans az egyik legaktuálisabb kérdést, a nacionalizmus erősödését például úgy kommentálta: a fősodorhoz tartozó politikai pártoknak nem sikerült megtartaniuk a választókat, így azok most előszeretettel szavaznak a szélsőségesekre.
– Mindannyian hibásak vagyunk, de vannak ötleteink is a helyzet kezelésére – szögezte le. Liberális oldalról a dán Margrethe Vestager – jelenlegi versenypolitikáért felelős biztos – mindezt a GDPR-ként emlegetett európai általános adatvédelmi rendelettel példázta, mondván: az unió állandóan úgy kommunikál, mintha titkolnivalója lenne.
Egyébként az emlegetett, Brüsszeltől való távolság épp a csúcsjelöltek dolgát nehezíti meg. A választások előtti utolsó napokban ugyanis valamennyi sajtóforrás tényként kezeli, hogy az Európai Bizottság következő elnöke Európában gyakorlatilag ismeretlen politikusok közül kerülhet ki.
A legesélyesebb befutó még mindig a bajor Manfred Weber, aki néppárti csúcsjelöltként kizárólag a német ARD köztelevízió online felmérésében „nyerte meg” a vitát.
– Az ellenfelei nekimentek, a bajor pedig állta a sarat, de így sem sikerült elhessegetnie a vezetői képességeire vonatkozó kételyeket – ezt már a brüsszeli EUobserver portál írta tegnap Weberről.
Legnagyobb ellenfeléről, Frans Timmermansról viszont azt írták: a legtapasztaltabb vitapartnerként vett részt az eseményen, és akárcsak korábban Maastrichtban, most is kamatoztatni tudta a képességeit.
A szocialista politikus javaslata, miszerint Európa-szerte 16 évre kellene csökkenteni a választójogot, nagy lelkesedést váltott ki a teremben. Weber számára szintén vészjósló, hogy médiaelemzők szerint magasan a holland exkülügyminiszter szavaira figyeltek a legtöbben a Twitteren.
Timmermansszal az online felhasználók 27 százaléka foglalkozott, míg Webert a Zöldek csúcsjelöltje is lehagyta, így húszszázalékos eredményével a harmadik helyre szorult.
A politikai spektrum jobb szélén Zahradil zárta a sort. A Brüsszelben csak populistaként emlegetett, igazán EU-kritikus pártcsaládok – az olasz Matteo Salvinit és a francia Marine Le Pent magában foglaló Nemzetek Európája vagy a brit Nigel Farage nevével fémjelzett Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája – nem állítottak csúcsjelölteket.
Salvini és Farage pártja jelenleg az első helyen állnak az olaszországi, illetve nagy-britanniai népszerűségi listákon, Le Penék pedig hajszál híján maradnak le Emmanuel Macron köztársasági elnök pártjától Franciaországban.
- magyernemzet.hu -
