Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében.
A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a munkáltatók jelentős kedvezményeket — akár egyénenként hárommillió forintot — is igénybe vehetnek az érintettek után, ráadásul az erős keresletre is érdemi megoldást jelentenek a programok. Ezzel még tovább csökkenthető az uniós szinten is alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliség Magyarországon.
– A következő években is hatékony eszközökkel segíti a kormány azoknak a ma még álláskeresőknek vagy inaktívaknak a munkába állását, akiket akár alacsony képzettségük miatt, akár egyéb okokból nem szívesen alkalmazna a munkáltató – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor (képünkön). A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: 2022 végéig érhető el az a két uniós program, amely a 25 év alatti fiatalok, valamint a 25 év feletti, alacsony képzettségű, nem dolgozók és a közfoglalkoztatottak elhelyezését segíti.
– Az említett célcsoportok elhelyezkedésének elősegítéséhez a munkáltatókat teszi érdekeltté az Ifjúsági garancia program, valamint az Út a munkaerőpiacra program, mivel jelentős támogatást vehetnek igénybe, akár hárommillió forintot munkavállalóként. Ezek a vissza nem térítendő támogatások két részből állnak: egyfelől a bérköltségekhez, másfelől a képzéshez nyújtunk támogatást a cégeknek. Önmagában a képzési költségek támogatása is óriási lehetőséget jelent a vállalatoknak a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, ezenkívül bérfizetéshez kapcsolódó támogatásokat is igényelhetnek a munkáltatók. A célcsoportokból felvettek bérének időszakos, teljes vagy részleges támogatásával a két program hozzájárul a munkáltatók termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez is – emlékeztetett Bodó Sándor.
Fotó: Éberling András
Az államtitkár kiemelte, a képzési költségek a programnak köszönhetően nem terhelik a munkáltatót. Ehhez a vállalkozásnak jeleznie kell a járási hivatalban munkaerőigényét, illetve azt is, hogy alkalmazna a programok célcsoportjába tartozó álláskeresőt. A munkáltató kiválaszthatja a foglalkoztatni és képezni kívánt munkanélkülieket, ezt követően a járási hivatal – a munkaadó igényének megfelelően – felel a képzésükért. A munkáltatónak garantálnia kell az általa kiválasztott és kiképzett álláskereső számára az elhelyezkedést.
A bérjellegű támogatáson belül további lehetőségeket kínálnak a programok a foglalkoztatóknak, így a vállalatok az igényeikhez igazíthatják a támogatások felhasználását. Bodó Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, a bérköltség-támogatás feltétele, hogy a munkavállalói létszám növekedjen, tehát kizárólag új alkalmazott felvételéhez vehető igénybe. Nyilvántartott álláskeresőknél a munkaadó nem csak a bruttó bérre vehet igénybe támogatást, de az utána fizetendő szociális hozzájárulási adóra is. A munkatapasztalat megszerzése céljából a teljes bérköltség legfeljebb 90 napig finanszírozható a programból, ami azt jelenti, a támogatott célcsoportok alkalmazása ez idő alatt nem kerül pénzbe a munkáltatónak. Az államtitkár ismertette: egyéb konstrukciókra is lehetőség van.
Amennyiben a vállalkozás igényeihez jobban igazodik, a támogatást igénybe veheti más formában is: legfeljebb nyolc hónapon keresztül, a bérköltség és a munkaadói járulék akár 70 százalékára. Ám ebben az esetben kötelező a támogatási időszakot követően négy hónapig továbbfoglalkoztatni a munkavállalót. Ugyanebben a konstrukcióban a 70 százalék helyett teljes egészében is igényelhető támogatás a munkaadók bérjellegű kiadásaihoz, amennyiben az adott cég alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket, 50 év feletti álláskeresőket és a közfoglalkoztatásból kilépőket alkalmaz.
Az államtitkár emellett kiemelte: szükség esetén mindegyik program kiegészíthető a munkavállalók munkába járáshoz kapcsolódó költségeinek megtérítésével. A munkaerőhiány kezelésére, az inaktívak munkába állásának ösztönzéséhez hatalmas lehetőséget nyújt a két program, ráadásul a munkavállalóknak legalább egy évig garantálják a stabil állást, ez idő alatt pedig hosszú távra megalapozhatják a karrierjüket. A 2015 óta elérhető foglalkoztatáspolitikai programokra több száz milliárd forintot fordít az állam. A két uniós program eddig közel 270 ezer embernek segített elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Bodó Sándor az eredményekkel kapcsolatban hozzátette: a munkanélküliségi ráta a 2010-es 12 százalékról mára már 3,4 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre célzottabb programokkal, akár egyénenként kell az álláskeresőket elhelyezni a munkaerőpiacon.
A tárca adatai szerint május végéig közel 117 ezer 25 év alattinak nyújtott lehetőséget az Ifjúsági garancia program. Közülük 36 500-an valamilyen képzésben is részt tudtak venni a támogatásnak köszönhetően. Szintén jelentős eredményeket hozott az Út a munkaerőpiacra program: közel 150 ezer 25 év feletti, alacsony képzettségű, nem dolgozó vagy közfoglalkoztatott kapott lehetőséget, s közülük a munkaadó több mint 40 ezer embert tudott bevonni a megfelelő képzésbe is.
Korábban beszámoltunk róla: az Eurostat számai azt mutatják, hazánk élen jár a felsőfokú végzettségűek munkaerőpiaci lehetőségeivel kapcsolatban. A 34 évesnél fiatalabb diplomások 91,5 százalékának sikerül elhelyezkednie. Ezzel – Csehországgal holtversenyben – az ötödik legjobb eredményt tudhatjuk magunkénak a 28 tagállam közül. A diplomások aránya ráadásul 2010-hez képest 7,6 százalékkal, 34 százalékra emelkedett Magyarországon, ezzel az aránnyal hamarabb teljesítettük az Európai Uniónak 2020-ra kitűzött vállalásunkat.
(Magyar Nemzet)
