Nyulasi elvtárs elkarcintotta magát a Pintér Tamásék fenekét nyaló felületén. Ez persze nem újdonság, van, hogy napjában két írással is – többnyire mások szellemi termékével – frissül a castellum.do. Ez eleve egy óriási teljesítmény, de ez most más lapra tartozik, vegyük elő a legfrissebb „ saját dolgozatot”.
Ebben a Vasmű Klub újbóli közösségi térré tételéről povedál a szerző. Nem kevesebbet állít, mint, hogy a Rajta Újváros nevű szivárványszínű, ballib-exnáci-zsúrpubi ízű, ellenzéki egymásba borulás „újságjának” hasábjain egy Szántó Péter nevű figura (a hetedik levesből a snidling?) – eltüsszentette magát, miszerint újra közösségi teret gründol a Vasmű Klubból. Arról nem szól a Nyulasi-Szántó tengely, hogy ezt milyen alapon, miből, kikkel, hogyan teszi majd meg, hiszen a tag egy sima állampolgár. De persze majd én is megveszem a jáki templomot, kidobatok onnan minden szart, kiveretem a falakat, nagy amerikai konyha, úszómedence, rendbe hozatom az egész kócerájt. Aztán jöhettek hozzám bulizni körzetlakók, megígérek bármit, sem a módszer sem a valóságtartalom nem lényeg, csak egyétek meg, amit mondok…
Na, álljunk meg egy ásónyomra.
A Vasmű Klub a vasmű tulajdona. Azért a vasműé, mert a szocik anno bagóért eladták azt a vasgyárral együtt az akkori MSZP-SZDSZ városvezetés sűrű egyetértése és hajbókolása mellett. Hogy az lepusztult, az onnantól már a vasmű sara. Ez idáig tiszta. Nézzük a másik szálat. Gombos István, a körzet önkormányzati képviselője már 2006-ban beszélt a Vasmű Klub visszavásárlásáról, annak újra megnyitásáról, hogy azt újra birtokba vehesse a lakosság. Szívügye ez a kérdés, melyet bő tíz éve próbál tető alá hozni. Ez tehát egy kicsit előbb volt, mint a Pintér újság 2019. június 1-re keltezett lapszáma, amiről Nyulasi beszél. Innentől kezdve nem áll meg az a vád, miszerint Gombos István ötletek hiányában ahhoz a Szántóhoz fordult volna cselekvési tervért, aki korábban - mint beszélik - egy igazgatói székért cserébe úgy elhagyta a választóit, mint Szent Pál az oláhokat.
(Nyitókép forrása: jakd.hu)
