Pásztorok bevonásával vizsgálták a szarvasmarhákat
A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn.
A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szaklapban. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
A beszámolóból, amelynek szerzői Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté János és Sáfián László pásztorok voltak, kiderül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon közelít: valamelyiket annyira szereti, hogy odalép hozzá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt. De vannak olyanok is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandó "bekanyarítani", vagy csak aprókat harap belőle, vagy éppen csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagol vagy egyszerűen kikerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha az véletlenül odakerül.
"Azaz a jószág válogatós, a legelőről mint svédasztalról szemezget" - írják a szerzők. A tanulmány szerint a marhának tízféle viszonya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, láthatóan felismerte az egyes fajokat. A több évig tartó vizsgálatban a kutatók csaknem 33 ezer esetben dokumentálták a marha "fűharapását".
A kutatók a pásztorok tapasztalatait használták fel. Mint írják, a pásztornak birtokában van a tudomány, amellyel a marha kívánságát, ízlését befolyásolni tudja. Pásztorolva a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen hajtott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalmasabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban neveli a borját, ezért több hasznot is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudománya.
A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét és igyekszik azt úgy karbantartani, hogy egyrészt őszig kitartson a fű, másrészt a következő évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A pásztor fő feladata, hogy a napi legeltetéssel "menüt" állítson össze és azon vezesse végig a marhát, hogy többet és jobbat egyen, mintha maga kószálna a gyepen. "A nap végén pedig desszert jár neki, például egy finom lóherés folt" - írják.
A tudósok szerint a pásztorolt jószág a természetvédelemnek is sok jót tehet, a védett növények és állatok szempontjából is kedvezőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadályozni egyes foltok túllegelését, más helyeken pedig a legelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként visszaszoríthatók a túlzottan elburjánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a nem őshonos, tájidegen, úgynevezett inváziós növények, például a japánakác.
Az eredményeket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai közvetlenül fel tudják használni a vizsgált védett területen, a Peszéri-réteken Kunpeszér határában.
A cikkben említést tesznek egy új szakma képviselőjéről, a természetvédelmi pásztorról is. Mint írják, ő az a pásztor, aki érti elődei tudományát, követi a pásztorhagyományt, de közben érti a modern természetvédelem céljait is. Ez a tudás Magyarországon több száz hektárnyi legelő természetvédelmi célú hasznosítását teheti lehetővé. Ilyen pásztorok már vannak Franciaországban és Spanyolországban, de újabban már Magyarországon is.
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint a cikk témája azért is újszerű, mert egy olyan területről van szó, ami a hagyományos tudományterületek között kimaradt a kutatásból. A jószág takarmányozásával, legelésével foglalkozó agrárkutatók elsősorban vetett, néhány fajból álló, intenzív legelőket vizsgálnak, míg az ökológusok nem figyelik kellően közelről a jószág táplálkozási viselkedését. A pásztoroknak ugyanakkor a világ minden táján ez az egyik fő tudománya: eldönteni, hogy a legelő melyik növényét mikor és hogyan lehet hasznosítani. Molnár Zsolt és kollégái most a pásztorok tudományát kapcsolták össze az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
Forrás: mti.hu
Fot: illusztráció
A rovat további hírei: Közélet
Célunk egy élhetőbb, modern város
2024. már. 18.
A fenntartható, zöldülő város ügyéről egyeztetett Szabó Zsolt és Bartuszek Lilla, a Fenntartható Városok alapítója a Városházán a napokban. Dunaújváros gazdasági alpolgármestere szerint a városvezetés nyitott minden olyan megoldásra, ami egy élhetőbb, modern város megteremtését szolgálja.
Teljesen megújulnak a város padjai
2024. már. 17.
Aki nyitott szemmel jár a városban, annak feltűnhet, hogy az önkormányzat több helyen is új padokat helyezett ki, a régiek pedig teljes felújításon estek át. Az esztétikai benyomásokon túl nyilván a kényelmi szempontok is fontosak.
Ismét cserélte az önkormányzat a lejárt életmentő eszközöket az intézményekben
2024. már. 16.
A néhány évvel ezelőtt a fővárosban történt tragédiát követő civil összefogásnak és a dunaújvárosi önkormányzatnak köszönhetően minden városi oktatási intézménybe került életmentő allergiagyógyszer, vagyis EpiPen.
"Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!" (galériával)
2024. már. 15.
Városunkban is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulójáról a '48-as emlékműnél ma délelőtt.
Navracsics Tibor ismerhette meg a városvezetés koncepcióját, terveit
2024. már. 14.
A területfejlesztési miniszterrel Pintér Tamás polgármester tárgyalt Székesfehérváron kedden délután. A város gazdasági helyzete mellett a fejlesztési terveket egyeztették a tárgyaló felek. Az eseményről a város első embere számolt be.
A Béke városrész egy kicsit könnyebb lett – közel 400 köbméter szeméttel biztosan
2024. már. 14.
Ismét csak döbbenetes mennyiségű lom, szemét, hulladék került a konténerekbe. Ez a mérlege az esztendő első lomtalanításának. A Béke városrészben, egyszerre három helyen is le lehetett adni a feleslegessé vált holmikat múlt szombaton. És le is adták!
Ünnepeljük együtt 1848 hőseit a forradalmi emlékműnél!
2024. már. 13.
Közös megemlékezésre várja a városlakókat az önkormányzat március 15-én – az ünnepség helyszíne idén is a forradalmi emlékmű lesz pénteken délelőtt. A koszorúzás után avatják a Kistemetőben Rosti Pál felújított síremlékét.