Dunaújváros Hetilap

Pásztorok bevonásával vizsgálták a szarvasmarhákat

doszerk - 2020. szeptember 26. 19:52

A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szaklapban. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
A beszámolóból, amelynek szerzői Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté János és Sáfián László pásztorok voltak, kiderül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon közelít: valamelyiket annyira szereti, hogy odalép hozzá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt. De vannak olyanok is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandó "bekanyarítani", vagy csak aprókat harap belőle, vagy éppen csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagol vagy egyszerűen kikerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha az véletlenül odakerül.
"Azaz a jószág válogatós, a legelőről mint svédasztalról szemezget" - írják a szerzők. A tanulmány szerint a marhának tízféle viszonya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, láthatóan felismerte az egyes fajokat. A több évig tartó vizsgálatban a kutatók csaknem 33 ezer esetben dokumentálták a marha "fűharapását".
A kutatók a pásztorok tapasztalatait használták fel. Mint írják, a pásztornak birtokában van a tudomány, amellyel a marha kívánságát, ízlését befolyásolni tudja. Pásztorolva a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen hajtott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalmasabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban neveli a borját, ezért több hasznot is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudománya.
A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét és igyekszik azt úgy karbantartani, hogy egyrészt őszig kitartson a fű, másrészt a következő évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A pásztor fő feladata, hogy a napi legeltetéssel "menüt" állítson össze és azon vezesse végig a marhát, hogy többet és jobbat egyen, mintha maga kószálna a gyepen. "A nap végén pedig desszert jár neki, például egy finom lóherés folt" - írják.
A tudósok szerint a pásztorolt jószág a természetvédelemnek is sok jót tehet, a védett növények és állatok szempontjából is kedvezőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadályozni egyes foltok túllegelését, más helyeken pedig a legelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként visszaszoríthatók a túlzottan elburjánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a nem őshonos, tájidegen, úgynevezett inváziós növények, például a japánakác.
Az eredményeket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai közvetlenül fel tudják használni a vizsgált védett területen, a Peszéri-réteken Kunpeszér határában.
A cikkben említést tesznek egy új szakma képviselőjéről, a természetvédelmi pásztorról is. Mint írják, ő az a pásztor, aki érti elődei tudományát, követi a pásztorhagyományt, de közben érti a modern természetvédelem céljait is. Ez a tudás Magyarországon több száz hektárnyi legelő természetvédelmi célú hasznosítását teheti lehetővé. Ilyen pásztorok már vannak Franciaországban és Spanyolországban, de újabban már Magyarországon is.
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint a cikk témája azért is újszerű, mert egy olyan területről van szó, ami a hagyományos tudományterületek között kimaradt a kutatásból. A jószág takarmányozásával, legelésével foglalkozó agrárkutatók elsősorban vetett, néhány fajból álló, intenzív legelőket vizsgálnak, míg az ökológusok nem figyelik kellően közelről a jószág táplálkozási viselkedését. A pásztoroknak ugyanakkor a világ minden táján ez az egyik fő tudománya: eldönteni, hogy a legelő melyik növényét mikor és hogyan lehet hasznosítani. Molnár Zsolt és kollégái most a pásztorok tudományát kapcsolták össze az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.

Forrás: mti.hu

Fot: illusztráció

A rovat további hírei: Közélet

Célunk egy élhetőbb, modern város

Célunk egy élhetőbb, modern város

2024. már. 18.

A fenntartható, zöldülő város ügyéről egyeztetett Szabó Zsolt és Bartuszek Lilla, a Fenntartható Városok alapítója a Városházán a napokban. Dunaújváros gazdasági alpolgármestere szerint a városvezetés  nyitott minden olyan megoldásra, ami egy élhetőbb, modern város megteremtését szolgálja.

Teljesen megújulnak a város padjai

Teljesen megújulnak a város padjai

2024. már. 17.

Aki nyitott szemmel jár a városban, annak feltűnhet, hogy az önkormányzat több helyen is új padokat helyezett ki, a régiek pedig teljes felújításon estek át. Az esztétikai benyomásokon túl nyilván a kényelmi szempontok is fontosak.

Ismét cserélte az önkormányzat a lejárt életmentő eszközöket az intézményekben

Ismét cserélte az önkormányzat a lejárt életmentő eszközöket az intézményekben

2024. már. 16.

A néhány évvel ezelőtt a fővárosban történt tragédiát követő civil összefogásnak és a dunaújvárosi önkormányzatnak köszönhetően minden városi oktatási intézménybe került életmentő allergiagyógyszer, vagyis EpiPen.

"Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!" (galériával)

"Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!" (galériával)

2024. már. 15.

Városunkban is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulójáról a '48-as emlékműnél  ma délelőtt. 

Navracsics Tibor ismerhette meg a városvezetés koncepcióját, terveit

Navracsics Tibor ismerhette meg a városvezetés koncepcióját, terveit

2024. már. 14.

A területfejlesztési miniszterrel Pintér Tamás polgármester tárgyalt Székesfehérváron kedden délután. A város gazdasági helyzete mellett a fejlesztési terveket egyeztették a tárgyaló felek. Az eseményről a város első embere számolt be.

A Béke városrész egy kicsit könnyebb lett – közel 400 köbméter szeméttel biztosan

A Béke városrész egy kicsit könnyebb lett – közel 400 köbméter szeméttel biztosan

2024. már. 14.

Ismét csak döbbenetes mennyiségű lom, szemét, hulladék került a konténerekbe. Ez a mérlege az esztendő első lomtalanításának. A Béke városrészben, egyszerre három helyen is le lehetett adni a feleslegessé vált holmikat múlt szombaton. És le is adták!

Ünnepeljük együtt 1848 hőseit a forradalmi emlékműnél!

Ünnepeljük együtt 1848 hőseit a forradalmi emlékműnél!

2024. már. 13.

Közös megemlékezésre várja a városlakókat az önkormányzat március 15-én – az ünnepség helyszíne idén is a forradalmi emlékmű lesz pénteken délelőtt. A koszorúzás után avatják a Kistemetőben Rosti Pál felújított síremlékét.