Tervre terv – lendületben az Innopark
Az elmúlt hónapok tűzoltása után a helyi gazdaság egyik fontos bázisává válhat az Innopark Nonprofit Kft., hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Dr. Huszti Zsolt ügyvezető. A feladat nem egyszerű, de komoly tervek egész sorát valósíthatják meg a közeljövőben, ígérte. Interjú.
– Kezdjük a kályhánál: március 1-jén lett ügyvezető, milyen állapotban vette át a feladatot?
– Még messzebbről indítanék: az Innopark "őstörténete" is érdekes abban az értelemben, hogy máig hatóan kijelölte a bázis feladatait. Az önkormányzat és az akkor még Dunaújvárosi Főiskola néven működő felsőoktatási intézmény térségfejlesztési kutatásai nyomán, a HÍD Egyesület nevű civil szervezettel együttműködve jött létre az Innopark azzal a határozott céllal, hogy koordinálja a kis- és középvállalkozói szféra betelepülését és megerősödését a volt szovjet laktanyában létrehozott ipari parkban. Ez volt az alapfeladat.
– És mi lett mára a nagyszabású tervekből?
– Szervezeti szinten az Innopark tisztán önkormányzati céggé vált, ugyanakkor sajnos a tevékenysége "lebutult" a létesítményüzemeltetés szintjére. Most az a feladatunk, hogy valahogy visszavezessük a tevékenységet a fent vázolt ősforráshoz: szeretnénk a város egyik fontos gazdaságfejlesztési bázisává, beruházásokkal, befektetésekkel, tőkefejlesztésekkel és iparterületi reorganizációval foglalkozó műhelyévé tenni a kft.-t. A munkánkat könnyíti és nehezíti, hogy nem vagyunk egyedül, sőt: egyszerre dolgozunk a városért és a nekünk bizalmat szavazó, hozzánk betelepült cégekért! De visszatérve a kezdeti kérdésre: egy szóba sűrítve szó szerint tragikus volt a helyzet az átvételkor.
A cég a technikai csőd állapotában volt, a követelések jelentősen meghaladták az eszközállományt, nem volt befizetve az iparűzési adó, az 50 hektáros ipari park és a 2500 hasznos négyzetméteren fekvő inkubátorház számláján összesen 240 ezer forint volt, a szolgáltatók nem akartak szerződni velünk, lehetne sorolni vég nélkül. Érdemi beavatkozás nélkül maximum 2-3 hónapja lett volna a cégnek – vagyis egyfajta válságmenedzseri szerepbe kényszerültem az első időszakban.
– Sikerült a tűzoltás?
– A konszolidációs folyamatok jórészt véget értek, a nyár végére jutottunk el odáig, hogy elkezdhettünk a gazdaságfejlesztéssel foglalkozni. Jómagam terület- és településfejlesztő geográfus vagyok, és a doktorimat is a város fejlesztésének témájában írtam, úgy érzem, most kerülnek helyükre a dolgok; kezdődhet a szakmai munka. Megteremtettük a biztonságos működés alapjait, már nincs csődfenyegetés. Újra közfeladatellátási szerződés jött létre a város és az Innopark között, azzal az eltökélt céllal, hogy a cég folyamatos fejlesztésével és új szolgáltatásokkal megszolgáljuk a bizalmat, és működő kapcsolatok alakuljanak ki a bázison működő cégek és az ipari park vezetése között. Ezzel közvetve segíthetjük a város fejlődését – ráadásul mindezt a tulajdonos önkormányzat támogatásával és ellenőrzésével.
– E téren milyen feladatok megoldására vállalkozik az Innopark Nonprofit Kft. – van valami erősorrend, tervtár, honnan hová akarnak eljutni?
– Most jutottunk el odáig, hogy ki merjünk lépni a cégek elé az elképzeléseinkkel.
Komoly terveink vannak mind az infrastruktúra fejlesztésére, mind a szolgáltatások bővítésére – feltett szándékunk, hogy egyfajta együttműködési lehetőséget teremtsünk az ipari parkban és az inkubátorházban működő cégek között, ha tetszik, erősítsük a kohéziót. Folyamatosan dolgozunk az üzleti kapcsolatok feltámasztásán, komoly tervek vannak az infrastruktúra fejlesztésére, legyen szó akár a környezet rendbetételéről vagy éppen a legkorszerűbb információs-technológiai rendszer kiépítéséről. De említhetem az együttműködési lehetőségek feltérképezését, vagy a betelepült cégeknek nyújtott tanácsadás lehetőségének megteremtését. Jelenleg 53 cég üzemel a házban, további 40 a területen – összesen közel 100 potenciális ügyfélről beszélhetünk. Szeretnénk visszaadni, újra megteremteni az Innopark presztízsét – nagyon nehéz, nagyon összetett, de nagyon szép feladat.
A rovat további hírei: Közélet
Megemlékezés a magyar honvédelem napján
2025. máj. 23.
A magyar honvédelem napjáról 1992 óta május 21-én emlékezünk meg – Dunaújvárosban sem feledkeztek meg a hősökről. Hagyomány már, hogy a közbiztonsági hónap programsorának állomása a ’48-as emlékműnél tartott koszorúzás. Idén sem volt másként: szerdán ünnepeltek.
Vadvirágos rétek, szigetek a még zöldebb városért
2025. máj. 22.
Dunaújváros új, természetközelibb városüzemeltetési gyakorlattal hívja fel magára a figyelmet: a város egyes füves területein tudatosan nem nyírják le a növényzetet, hogy teret engedjenek a vadvirágok természetes megjelenésének. A téma többször szerepelt már hasábjainkon – most komoly áttörés tapasztalható!
Véget ért a fűtési szezon, jöjjön a jó idő!
2025. máj. 21.
Minden évben április 15-ig fűtik a lakásokat, intézményeket, de az időjárás függvényében további egy hónapig igényelhették a közös képviselők a társasházak fűtését. Már a pótfűtés időszaka is véget ért hétfőn.
Ismét krétát ragadtak az óvodások (galériával)
2025. máj. 21.
A Kultik Mozi előtti tér színes rajzokkal gazdagodott – idén sem maradt el a már hagyományosnak mondható rajzverseny. A DLSZ és a Dunaújvárosi Tagóvodák újra összefogtak és krétát ragadtak a gyerekek a közösségi alkotó-élményen.
Pompázatos gálával ünnepeltek (galériával)
2025. máj. 21.
Folytatta régre visszanyúló hagyományát a Violin Alapfokú Művészeti Iskola közössége – idén is nagyszabású gálával készült az intézmény. A Bartók színháztermében dupláztak hétfő este, ugyanis a nagy érdeklődésre való tekintettel ismét két előadást tartottak.
Autós élmények élőben – Vályi István volt a Dunaújvárosi Estek sorozatának vendége
2025. máj. 19.
A fecskekormányos Skodától az eldobható újdonságokig, a gyerekkori inspirációktól a műsorvezetés titkain át a világ ezer csodájáig: közvetlen és végig remek hangulatú beszélgetés kerekedett a Dunaújvárosi Estek sorozatának legutóbbi felvonásán.
Madárcsicsergős program az arborétumban
2025. máj. 19.
Folytatódott a kedvelt hagyomány a Baracsi úti Arborétumban – ismét kisdiákok gyűltek össze madárgyűrűzésre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai okították a BIROK Szabó Magda Tagintézmények csemetéit arról, hogy miért is fontos a folyamat.