Terjedelmes összeállítás jelent meg az EHEP részvénycsomag sorsáról írt összegzés kapcsán a város hivatalos honlapján. A téma fontosságára tekintettel betűhíven közöljük – íme.
Október 5-én írás jelent meg a DVG Zrt. kezelésében lévő EHEP részvénycsomaggal kapcsolatban. Az írást elolvasva – ami valójában persze kérdések mögé bújtatott rágalmazás – világosan látszik, hogy szerzője nem csak a tőzsde működésével kapcsolatos alapismereteknek nincs birtokában, de a vállalatvezetéshez sem ért. Ez annyiban nem meglepő, hogy korábban már a folyószámlahitel-keret és a beruházási hitel között sem tudott különbséget tenni. Dunaújváros vezetésének a sugalmazások ellenére nincs takargatnivalója, szívesen segíti a hobby szinten érdeklődőket alapvető gazdasági ismeretekhez.
Jól értjük-e, hogy a Dunaújváros Megyei Jogú Város tulajdonában lévő DVG Zrt. 202805 db – 93170 db = 109635 db EHEP NyRt. részvényt értékesített 2020. február 24. és 2020. szeptember 16. között?
Nem. A kérdező rossz bejelentést nézett (nem a DVG, hanem egy másik részvényes bejelentését). A valóságban 2020. augusztus 27-én volt 93 170 darab részvénye a DVG Zrt.-nek. Ez is nyilvánosan elérhető adat, csak a kérdező nem rendelkezik megfelelő ismerettel, hogy a helyes dokumentumot vizsgálja.
Jól értjük-e, hogy a Dunaújváros Megyei Jogú Város tulajdonában lévő DVG Zrt. birtokában lévő részvények adott napi záró ára 7400 Ft-ról, 1515 Ft-ra, 5885 Ft-tal csökkent darabonként 2020. február 24. és 2020. szeptember 16. között?
Nem, hiszen itt tőzsdei árfolyamról van szó, ami állandóan változik. Csupán az jelenthető ki, hogy 2020. február 24-én 7400 forint volt a napi záró ár, 2020. szeptember 16-án pedig 1515 forint. A részvényárak azonban a két időszak között voltak 7400-nál magasabb és 1515-nél alacsonyabb napi áron is.
Jól értjük-e, hogy Dunaújváros Megyei Jogú Városnak, mint a DVG Zrt. tulajdonosának, 2020. február 24. és 2020 szeptember 16. közötti, megközelítőleg 6-7 hónap alatt, 1.500.757.000 Ft – 141.152.550 Ft = 1.359.604.450 Ft, azaz közel 1,4 milliárd forintnyi vagyoncsökkenéssel kell számolnia?
Nem, hiszen itt tőzsdei árfolyamról beszélünk, ami folyamatosan változik. Az alsó tagozatos, szorzás-osztás sajnos a tőzsdézéshez kevés. A DVG Zrt. – más cégekhez hasonlóan – ezt a vagyont névértéken tartja nyilván. Ez is nyilvánosan elérhető adat, vagyis ha a kérdező minimális gazdálkodási, vállalatvezetési ismeretekkel rendelkezne, akkor ezt az adatot is megnézte volna. A cég igazgatóságának ennél az értéknél jóval magasabb áron sikerült ezekből eladni, tehát nemhogy vagyoncsökkenésről, hanem egyenesen vagyonnövekedésről van szó. A pontos összeg szintén tételesen szerepelni fog a DVG beszámolójában, tehát továbbra is teljes lesz az átláthatóság.
Szintén fontos tudni, hogy egy cég vagyoni beszámolója nem kiragadott, év közbeni időpontok alapján készül, hanem január 1. és december 31. közötti időszakra.
(Ha kiragadott árfolyamok alapján szeretnénk számolni, ahogyan azt a kérdező teszi, akkor azt is kiszámolhatjuk, hogy 2019. július 15-én 4,1 milliárd forintot ért a részvénycsomag, míg az őszi választáskor már csak 1,8 milliárdot. Ha így számolunk, akkor a fideszes városvezetés 2,3 milliárdos kárt okozott, amiért nem értékesítette időben a részvényeket. Erről azonban nincs szó.)
A számítás ott is hibádzik, hogy azt feltételezi, hogy a teljes részvénycsomag egyben értékesíthető az adott napon. Ez akkor lehetne igaz, ha az adott napon az egész mennyiségre, az adott áron vevő lenne. Ilyen vevő márpedig nincs, mert ha lenne, Ő tőzsdén kívüli kereskedésben, jóval alacsonyabb áron kívánná megvenni az adott részvénycsomagot. Napi áron a teljes részvénycsomagra érvényes ajánlat nem érkezett a DVG Zrt.-hez.
A DVG Zrt.-t a csőd szélén, a működésképtelenség határán vette át az új városvezetés. Az, hogy a cég az alapvető városüzemeltetési feladatokat sem tudta ellátni, nap mint nap tapasztalhatták a dunaújvárosiak. Az elmúlt egy évben sikerült stabilizálni a cég helyzetét, a következő időszakban pedig elindulhat a vállalat fejlesztése, hogy végre valóban a városlakók megelégedésére végezhesse munkáját.
A magyar jogrend nagyon humánus: ha valaki kérdőjelet tesz egy mondat végére, akkor bármilyen rágalmazást leírhat. Ezt láthattuk a megjelent írásban.
A kérdező szakmaiatlansága csak az ő problémája. Az viszont már minden dunaújvárosié, ha rágalmaival negatív piaci folyamatokat indít el a tőzsdén. Ha valóban jobbat szeretne Dunaújvárosnak, akkor nem foglalkozna nyilvánosan pénzügyi kérdésekkel, mert ahhoz láthatóan csak általános iskolai szinten ért.
Ha nem így lenne, akkor tudná: a város vagyonának védelme érdekében nincs helye nyilvános vitának egy tőzsdei cég működéséről, mert ezzel azt a vagyont veszélyeztetjük, amit megóvni szeretnénk!
Az arra illetékesek, így az ellenzéki képviselők is, tisztában lehetnek a tranzakciók részleteivel. Természetesen ehhez el kéne végre dönteniük, hogy részt kívánnak-e venni a városért végzett munkában vagy sem.
Természetesen a motivációt megértjük, hiszen a helyi Fideszt kényelmetlenül érinti, hogy az új vezetés elkezdte nyilvánosságra hozni a fideszes mutyikat, ezekben az ügyekben pedig feljelentést is tett. Rossz hírünk van: ebben a munkában nem akadályoznak meg bennünket ezek a kérdésbe bújtatott rágalmak sem.
(Forrás: dunaujvaros.hu; a kép illusztráció)
