Dunaújváros Hetilap

1956, te sztálinvárosi csillag!

- 2020. október 23. 7:24

A budapesti eseményeket mindenki jól ismerheti az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán: a hősies küzdelem, a szovjet intervenció, talán még november 4. is mélyen bevésődött a köztudatba – ezúttal a sztálinvárosi/dunapentelei eseményekre fókuszálunk. Szép, méltóságteljes ünnepet!

Az '56-os forradalom és szabadságharc kapcsán sokaknak talán a Corvin köz, vagy Pongrátz Gergely neve is szerepel az emlékek között – azt azonban kevesebben tudják, hogy az első szocialista város, akkori nevén Sztálinváros a vidéki ellenállás egyik komoly gócpontja volt – amelynek lakói a kommunista rezsimet sokkolta szinte a legtovább tartottak ki a hősies küzdelmek idején.

Nagyolvasztó így is, úgy is

Sztálinváros összetetétele az '50-es években meglehetősen vegyes volt, hiszen az ország minden pontjáról, sőt, a határon túli, magyarok lakta területekről is érkeztek dolgozók az épülő Vasműbe és városba. 
Ugyanakkor volt, aki nem szabad akaratából érkezett a városba, hanem politikai nyomásra, egyfajta "átnevelő"  célzattal telepítették a "szocialista mintavárosba" – nem titkoltan azzal a céllal, hogy itt "barátkozzon meg" a rendszerrel, amelynek esküdt ellensége volt. Mindezek fényében nem olyan meglepő, hogy komoly ellenállás bontakozott ki városunkban a forradalom idején.

Sztálin Vasmű helyett Dunai Vasmű, Sztálinváros helyett Dunapentele

A forradalmi események híre szó szerint futótűzként terjedt el városunkban is: ennek jegyében (mint azt a Dunaújváros Mesél blog írja) már október 24-én népgyűlést hívtak össze a városlakók, amelyben közfelkiáltással visszaváltoztatták a település nevét Dunapentelévé.

Érdekes várostörténeti adalék, hogy ugyanakkor, ugyanott a Sztálin Vasmű nevét – nemes egyszerűséggel – Dunai Vasműre módosították; a vasmű munkástanácsa később a megtorlás és a fenyegetettség időszakában is hősiesen kitartott, még hosszú hónapokig őrizve a forradalom vívmányait.

Harcok több felvonásban

A következő napokban több összetűzés is kialakult a helyi honvédelmi erők és a városlakók között, amely halálos áldozatokat is követelt. A hónap utolsó napjaiban több bizottságot is alapítottak a helyiek – hadd idézzem szintén a DunaújvárosMesél blog múltidéző összegzését: "Létrejöttek a forradalmi, a nép- és munkáshatalmi testületek, a nemzeti bizottság, a központi munkástanács (…)." Nagyot moccant a helyi nyilvánosság is: saját lapot hoztak létre a forradalom hívei Dunapentelei Ifjú Forradalmár címmel – mint az az idézett cikkből kiderül, bár november elején országszerte egyre inkább feszültté vált a légkör, ebből városunkban nem sokat érzékeltek, pedig a fenyegetés igencsak valós volt, hiszen a Szovjetunió az úgynevezett csatlós államok beavatkozásáról is tárgyalt. Egy nappal a szovjet intervenció előtt, november 3-án a Dunapentelei Nemzeti Bizottság rádiója kezdett sugározni – később ez lett a sajtótörténeti jelentőségű Rákóczi adó. 

A helyzet fokozódik

A forradalom végnapjai időszakában térségünkben is érezhetően nőtt a nyomás: Dunaföldváron a híd biztosítását megerősítették, ami közvetlen fenyegetést jelentett a nem messze fekvő városra. November 4-én, a szovjet közbelépés napján Dunapentele is felkészült a harcra: Gabula János alezredes vezetése alatt megszervezték a város védelmét. Később több személycsere is bekövetkezett a katonai vezetésben, amelyet szinte valamennyi alkalommal egészségügyi okok indokoltak. A dunapentelei rádió adása azonban folyamatos volt: már Rákóczi adó néven sugározták műsorukat. 

Nagyéri Károly vezényletével pedig az ellenállás megszilárdításába kezdtek a helyiek, hogy megőrizzék kivívott eredményeiket. Olyannyira, hogy amint az említett blogon olvasható, a rádió adásán keresztül a Nemzetközi Vöröskereszthez intéztek kérést a lakók, miszerint a szervezet magyarországi központjává tegyék a várost. Eközben a szovjet csapatok megkezdték a felvonulást Dunapentele ellen: Székesfehérvárról, Dunaföldvárról, valamint Adonyból is érkeztek csapatok. 

Hősies helytállás

Bár a várost megadásra szólították fel a szovjet egységek vezetői, Dunapentele kitartott. November 7-én aztán három irányból támadtak a megszálló csapatok. A harcok végül már november 7-én befejeződtek, azt követően, a szovjet csapatok tüzérségi tüzet nyitottak a városra, valamint harckocsikkal is ostromoltak, illetve légi felderítők is bekapcsolódtak a küzdelmekbe.
A forradalmat leverték – az viszont fontos sajtótörténeti tény, hogy az független/szabad magyar sajtót képviselő Rákóczi adó 1956. november 7-én, délután 1 óra 53 perckor még sugárzott. Ezek voltak az utolsó mondatai: "A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét... A harc változatlan hevességgel továbbra is folyik... Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk... – Rákóczi adó, Magyarország !"

A forradalom emléke máig él.

Cs. L.
(Archív fotó: Intercisa Múzeum; DunaújvárosMesélPontHu)

A rovat további hírei: Közélet

A hatékony Halloween és az új szereplők  ígérete

A hatékony Halloween és az új szereplők ígérete

2024. nov. 03.

Több rendkívüli alkalom is színezte a mögöttünk hagyott hónap eseményeinek listáját – legutóbb a Halloween véradás aratott szép sikert az MMK-ban kedden délután –, ráadásul örömteli, hogy a városban is, a térségben is akadnak új színfoltok az önkéntesség palettáján.

DSTV: a háborúk áldozataira emlékeztek

DSTV: a háborúk áldozataira emlékeztek

2024. nov. 01.

Nemes hagyományt folytatott a Pentele Baráti Kör, derül ki a DSTV összegzéséből: a város és Pentele lakói, valamint a dunaújvárosi önkormányzat együttműködésével a mindenszentek és a halottak napja előtt együtt emlékeztek a háborúk dunapentelei áldozataira. Hangkép.

Szívünkben örökké égő gyertyafények – az emlékezés időszaka november eleje

Szívünkben örökké égő gyertyafények – az emlékezés időszaka november eleje

2024. okt. 31.

Elérkeztünk az évnek ahhoz a szakához, amikor kicsit minden lecsendesül. A reggelek csípősek, a vöröslő falevelek ropognak a lábunk alatt, október végéhez közeledve meghittebbé válnak a hétköznapjaink. Az ősz kecsegtet a színeivel, azonban a mindenszentek és a halottak napja alkalmával az emlékezés, a csendes tiszteletadás időszaka is beköszönt. 

Újraállítják a Kistemető keresztjét

Újraállítják a Kistemető keresztjét

2024. okt. 31.

Egyéni kezdeményezés nyomán kerülhet méltó helyére a több száz éves, a történelmi viharokat átélt, vandálok pusztította szimbólum. A nemes kezdeményezés megálmodói a halottak napján, azaz szombaton avatják a keresztet.

"Jó lenne, ha az a szemlélet kicsit átmenne a gyakorlatba, amit krízishelyzetekben szoktunk látni"

"Jó lenne, ha az a szemlélet kicsit átmenne a gyakorlatba, amit krízishelyzetekben szoktunk látni"

2024. okt. 31.

A Barta Endrével készült interjúban sok kérdést feszegetünk az elmúlt öt évből, többek között azt is, hogy lehet-e normálisan, teljesen felesleges politikai (h)arcoskodás nélkül várost vezetni. Az már csak költői kérdés, ha helyben láthatóan igen, akkor országosan vajon miért nem? A valóságban hogyan állhat össze több párt? Ezekről és még sok minden másról beszélgettünk.

DSTV: növekvő forgalom az ünnepi időszak előtt a temetőnél

DSTV: növekvő forgalom az ünnepi időszak előtt a temetőnél

2024. okt. 31.

Már most sokkal nagyobb a forgalom a dunaújvárosi köztemető környékén, egyre többen keresik fel szeretteik nyughelyét, derül ki a DSTV összegzéséből. Az ünnepi időszakban, egészen pontosan mától egészen vasárnapig változik a forgalmi rend is. Hangkép.

Bővített nyitvatartás az urnatemetőben, ünnepi miserend a katolikus templomban

Bővített nyitvatartás az urnatemetőben, ünnepi miserend a katolikus templomban

2024. okt. 30.

A nagytemplomi urnatemető kibővített nyitvatartásra készül, a templom ünnepi miserenddel szolgál a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához igazodóan. Ünnep előtti összegzés.