Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 18. Sándor, Ede
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A kutyák nem tudják, hogy a szavak minden hangja számít

Közélet
kutya
kutatás

facebook megosztás

doszerk - 2020. dec. 10., 16:21

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni - a többi között ezt állapították meg az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai kutatócsoport munkatársai.

A kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például "k", "u", "ty", "a") és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Ezért Magyari Lilla posztdoktori kutató és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak -  olvasható az ELTE kutatásról beszámoló csütörtöki közleményében. A beszámoló szerint ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A klinikumban és az alapkutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. De ebben a kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt.

A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy foglaljon helyet egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. Majd a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Amikor az elektródák felkerültek, a kutyáknak szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismertek (például: "gyere"), volt az instrukciókhoz hasonló, de értelmetlen szó (például: "gyare") és volt teljesen más értelmetlen szó is. A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 millszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdetét. Ez a hatás hasonló a humán eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz millszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra.

Képek: DO-archív (Végh Zoltán felvételei)

A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek. Ez az eredmény a 14 hónapos csecsemőkkel végzett vizsgálatok eredményeivel áll összhangban. A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön. "Azt gondoljuk, hogy a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyáknál sem perceptuális korlátok állnak annak a hátterében, hogy az agyi aktivitásuk nem különbözteti meg az ismert a hasonló, de értelmetlen szavaktól. Inkább a figyelemmel kapcsolatos és a szófeldolgozáshoz kötődő folyamatokról lehet szó. A kutyák valószínűleg nem figyelnek a beszédhangok részleteire, amikor szavakat hallgatnak. További kutatások tudnák felderíteni, hogy ez lehet-e az egyik oka annak, hogy a kutyák nem képesek egy nagyobb szókincs elsajátítására" - összegezte a kutatás konklúzióját Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója.

(MTI)

A rovat további hírei: Közélet

9 millió forintba kerülne egy migráns ellátása

9 millió forintba kerülne egy migráns ellátása

2018. már. 10.

Ha Magyarország bevándorlóországgá válik, a magyar emberekkel fogják megfizettetni a bevándorlás árát, a brüsszeli elképzelések szerint pedig - hasonlóan a "Soros-tervhez" - egy migráns ellátására nagyságrendileg 9 millió forintot kellene fordítani - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Kezdődik az Erzsébet utalványok kézbesítése

Kezdődik az Erzsébet utalványok kézbesítése

2018. már. 10.

A jövő héten kezdi meg kézbesíteni a nyugdíjasok Erzsébet-utalványát a Magyar Posta - mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Visszalép a DK-s jelölt a körzetben?

Visszalép a DK-s jelölt a körzetben?

2018. már. 10.

Sajtótájékoztatót tartott Mezei János Zsolt, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselő-jelöltje.

Nem lehetnek a laktanyákból migránsfészkek!

Nem lehetnek a laktanyákból migránsfészkek!

2018. már. 10.

Fenntartható, fejlődő pályán áll az ország, és a választásnak komoly tétje van, mégpedig a biztonságunk, és hogy meg tudjuk-e őrizni azon eredményeinket, amelyeket az elmúlt évek során elértünk - erről beszélt Bánki Erik országgyűlési képviselő az Ercsiben tartott lakossági fórumán.

Önkormányzati adóemelések a migránsok miatt?

Önkormányzati adóemelések a migránsok miatt?

2018. már. 09.

Még a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb jóléti államának tartott Svédországnak is kezd sok lenni az évente odaérkező 100 ezer fős migráns tömeg. A nagyrészt munkanélküli migránsok miatt az összeomlás szélére került a svéd szociális ellátórendszer - írja a 888.hu internetes hírportál.

D+ Híradó - Kiállítás, fözőverseny

D+ Híradó - Kiállítás, fözőverseny

2018. már. 09.

Újabb kiállítás nyílt az Art Cafében, főzőverseny a Kereskedelmiben, az MTK elleni rangadóra készül a DKKA - egy csokorban a nap legfontosabb hírei a D+ TV Híradójában.

Ma mindenhol eldől, ki lehet jelölt

Ma mindenhol eldől, ki lehet jelölt

2018. már. 09.

Péntek éjfélig kell dönteniük az egyéni választókerületi bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a 106 testületnek az utolsó órákban még több száz döntést kell meghoznia, illetve rögzítenie az informatikai rendszerben.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Rangos elismerés az elhivatott munkáért

  2. Alakul az alsóházi rájátszás menetrendje

  3. Új szakképzési bázis épül Dunaújvárosban

  4. DSTV: harmadjára is nagy siker

  5. Sok fotóst megihletett a téli szürkeség

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: harmadjára is nagy siker

DSTV: harmadjára is nagy siker

Embedded thumbnail for DSTV: lenyűgöző fizika a "Magdában"

DSTV: lenyűgöző fizika a "Magdában"

Embedded thumbnail for DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  3. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  4. ICA-D: hullámok hátán a divat világában (galéria)

  5. Együtt ünnepelte a város a forradalom és szabadságharc hőseit március 15-én (galériával)

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő