A hazai mezőnyben veretlenül áll az idei szezonban a DUE-Maarsk Graphics női vízilabda csapata, melyre a parádés eredmények ellenére is nagyon kemény időszak vár tavasszal.
Kép: MVLSZ
Nehéz, de igen eredményes évet tudhat maga mögött a DUE-Maarsk Graphics női vízilabda csapata, mely 2019 legvégén megnyerte a Magyar Kupa küzdelmeit, majd az egész idei esztendőben mindössze egyetlen vereséget szenvedett el. Bajnoki cím azonban mégsem járt a kiváló szereplésért, ugyanis a koronavírus járvány miatt előbb felfüggesztette, majd végeredmény hirdetése nélkül le is zárta a 2019/2020-as szezont a Magyar Vízilabda Szövetség.
Fordulópontot jelentő kupasiker
Ez természetesen nem esett jól vízilabdázóinknak, árulta el az együttes vezetőedzője, Mihók Attila, akit arra kértünk, hogy tekintsen vissza a csapat mögött álló időszakra.
- Az biztos, hogy a Magyar Kupa megnyerésével egy jelentős mentális fordulat következett be a csapaton belül, hiszen évekig üldöztük az UVSE-t, s ők mindig is egy kicsit megközelíthetetlen erőt képviseltek, elsősorban azokban az években, amikor a holland és amerikai légiósaikkal megerősítve és a komplett válogatott sorral kiállva képviseltek egy számunkra még elérhetetlennek tűnő szintet. Idővel azért közeledtek egymáshoz az erőviszonyok, mi továbbra is a munkára építve próbáltuk behozni a két csapat közti különbséget, miközben azért a többi csapat, így a Fradi, a BVSC, a Szentes és az Eger is szépen lassan erősödött. Szóval a kupagyőzelem egy fordulópont volt számunkra, s innentől képesnek is tartottunk magunkat arra, hogy akár a bajnokságot is megnyerjük, szóval nagy csalódás volt, hogy a tavalyi bajnokság végül nem fejeződött be.
Elérhető cél
Vízilabdázóink azonban a vírus első hulláma alatt sem álltak le, gyakorlatilag végig tudták dolgozni a karantén alatti időszakot, s ebből igen sokat profitáltak az új szezon elején.
- Mikor jöttek a korlátozások, azt megelőzve léptünk, s elvonultunk egy olyan helyszínre, ahol zavartalanul tudtunk edzeni, s azt a karantén időszakot, ami pontosan hat hétig tartott, azt egy nagyon kemény fizikális munkával töltöttük, s nagyon élveztük, hogy míg más be volt zárva, addig mi tudtunk dolgozni. Ezt annak tudatában tettük, hogy folytatódnak a hazai és nemzetközi sorozatok, ám végül a bajnokságot és az Euroligát is lefújták, de a magyar szövetség azonnal ki is írta augusztusra a Magyar Kupát, ami szerencsére ismét adott számunkra egy elérhető távolságú célt, s lendületet is adott az edzéseknek. Az már más kérdés, hogy amikor a kupának vége lett szeptember első felében, akkor kezdődött ugye a bajnokság, s már akkor látszott, hogy ez egy kicsit így bajos lesz, mert az év nagyon hosszú a játékosok számára, s hiányzik belőle a pihenő.
Maradt hiányérzet
A 2020/2021-es bajnokság eredményei alapján nem úgy tűnik, bármi gondja is lenne a csapatnak, mely kilenc mérkőzést követően nyolc győzelemmel és egy döntetlennel áll a tabella élén, ám így is van azért hiányérzete a játékosoknak és a szakvezetésnek.
- Az idei Magyar Kupát szerintem megérdemelten nyertük meg, s ezzel egyértelműsítettük, hogy jelenleg mi vagyunk az első számú női vízilabda csapat Magyarországon. Egy ilyen siker és ennyi munka után azonban nagyon nehéz újra nagy fegyelmezettséggel, motivációval és lendülettel nekivágni egy újabb sorozatnak. Ez meg is látszott a játékunkon, s annak ellenére, hogy első helyről várjuk a tavaszi folytatást, szerintem mindenkiben van egy kis hiányérzet. Kettő ok miatt elsősorban, melyek közül az egyik az, hogy az UVSE koronavírusos megbetegedései miatt hiába nyertünk a fővárosiak fiataljai ellen, nem éreztük úgy, hogy legyőztük volna az UVSE-t. A másik a Ferencváros elleni döntetlen volt, ott mi mentettük meg az egy pontot, ám az ott nyújtott játékunk kilógott az idei teljesítményünkből. Szerencsére ebből gyorsan felálltunk, s a BVSC-t egy nagyon jó mérkőzésen le tudtuk azért győzni ezután, így ha a pontokat nézzük, akkor nagyon jól zártuk az évet, mégis, elsősorban a mögöttünk lévő sikerek miatt úgy érzem, hogy már nehezebben dolgozzuk fel azokat a mérkőzéseket, amikor nem minden úgy alakul, ahogy mi akarjuk. Éppen ezért ez lesz az első dolog, amit a tavaszi szezonra helyre kell tennünk úgy, hogy a nulláról kell magunkat felépíteni, ahogy ezt minden évben meg is tettük eddig.
Nem robotok, emberek
Mihók Attila ezzel együtt nagyon kemény tavaszra számít, elsősorban azért, mert válogatott játékosainak továbbra sem jut szinte semmi pihenő, így az ő tűzben tartásuk óriási kihívásnak ígérkezik a 2021-es év elején.
Képek forrása: DO-archív
- Nem nagyon tudunk azért teljesen feltöltődni a tavaszi idényre, mert továbbra is óriási problémának tartom, hogy a szakszövetségek és a nemzetközi szövetség gyakorlatilag nem vesz tudomást a játékosok helyzetéről. Addig ugyanis, míg az itthon maradt játékosoknak ez egy átmeneti időszak, amit megpróbálunk részben a feltöltődésre fordítani, addig a csapat húzóemberei, vagyis öt magyar és egy francia válogatott elkezdte a nagyon hosszú, két hónapos felkészülését az olimpiai kvalifikációra. Ők most hétfőtől kezdve január végéig kőkemény munkát fognak végezni, ami a válogatott szempontjából persze érthető, de én ismerem őket, s nagyon nehéz időszak lesz nekik, hogy belemenjenek egy nyolc hetes élet-halál harcba először a helyekért, majd utána az eredményért. Ráadásul mikor visszajönnek ezek a játékosok a kvalifikációról, gyakorlatilag egy héten belül kezdődik a nemzetközi sorozat, majd rá egy hétre a magyar bajnokság és nincs figyelembe véve az, hogy ezek a játékosok nem robotok, hanem emberek, akiknek szüksége lenne a pihenésre, de a sorozatok kiírásánál ez valamiért nincs figyelembe véve. Ez nagyon nehéz helyzet, nem akarok már előre panaszkodni, de attól tartok, hogy mikor visszakapom a játékosaimat, nekik mindenhez lesz kedvük, csak sportolni nem.
