Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 20. Aladár, Álmos
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Az asszonybáltól a pentelei bőgőtemetésen át a tiszta hétfőig

Mozaik
farsang
Intercisa Múzeum
egyházak

facebook megosztás

Csetnegi László - 2021. jan. 16., 18:11

Az évkör egyik legizgalmasabb időszaka a farsang volt Dunapentelén (is) – összeállításunk az új esztendők mulatságokkal pettyezett heteinek egyházi és népi hagyományait gyűjti csokorba.

Vízkereszt napjával elkezdődött a farsang: az évkör nagyjából másfél hónapig tartó időszaka hagyományosan hamvazószerdával zárul, az egyházi szokások szerint a húsvétig tartó nagyböjt követi – addig azonban folyamatos volt az "ereszd el a hajamat", egymást érték a bálok, az esküvők. A népi és egyházi hagyományokról kérdeztük Kis Rebekát, az Intercisa Múzeum néprajzkutatóját, valamint Kovács István görögkatolikus parókust.

Iskola helyett bálok
 
A farsang hetei kitüntetett figyelmet érdemelnek a népi és egyházi hagyományok kutatói számára, hiszen az egyik legizgalmasabb  időszaknak számítottak az évkörben. Mint Kiss Rebeka hangsúlyozta, elsősorban a mulatságok, bálok révén kapott kiemelt szerepet a farsang elődeink életében:

– A nagy lakodalmak, lakomák ideje volt, a tápláló, nehéz ételek fogyasztásé: zsíros, húsos ételeket ették az emberek, sőt, általában a disznóvágásokat is ekkorra időzítették. A hamvazószerdával véget ér a farsang, azonban egy nappal meghosszabbították ezt az evés-ivást – a nagyon beszédes ünnepnap, a torkos csütörtök alkalmával utoljára még elfogyasztották a maradékokat, így készülve fel a húsvétig tartó nagyböjtre. Farsangkor a bálok általában "tematizáltak" voltak: előfordult, hogy kifejezetten házaspároknak, vagy asszonyok, nők számára rendeztek bált, de például Sukorón pedig kifejezetten gyerekbálokat tartottak – ezeket általában a hamvazószerdát megelőző három napra tervezték. Ilyenkor a gyermekek iskolába sem mentek!

Pentelei bőgőtemetés 

A farsangnak voltak kifejezetten helyi szokásai is, árulta el Kiss Rebeka – ilyenkor a helyi közösség sajátos, egyedi színekkel díszítette az ünnepet: 
– Dunapentelén jellegzetes hagyománya volt a torkos csütörtökön megrendezett bőgőtemetés, amelyen a helyi cigányzenészek bálján szerveztek meg. A nagybőgőt szimbolikusan eltemették, hiszen a nagyböjti időszakban nem lesz számára munka – ezzel pedig egyúttal lezárták a farsangot is. 

"... az ember ilyenkor egy kicsit más lehet"

Bár egyértelműen a világi örömök dominálták a hamvazószerdáig tartó heteket, a farsangi időszak az  egyházak számára is fontos volt; a kapcsolódó szokásokról Kovács István görögkatolikus parókus osztott meg részleteket a DSTV stábjával:
– Mi is szerveztünk korábban farsangi mulatságot az egyházközségben, amikor beöltöztünk, később pedig pontoztuk, értékeltük a kosztümöket. Ez azért is jó, mert az ember ilyenkor egy kicsit más lehet, másba helyezheti az életét, el tudja engedni magát. Erről szól a farsang: a mulatságról, a lazításról, amelyre szüksége van az embereknek. Isten szeretetét is megélheti ilyenkor a halandó: a mindenható nem kívánja tőlünk, hogy boldogtalanul, bezárkózva éljünk, ő boldognak szeretné látni az embereket. Éppen emiatt farsangkor legtöbbször házasságkötések, lakodalmak is voltak, hiszen a disznóvágások miatt tele voltak az éléskamrák. A házasságkötés pedig maga a szabadság, hiszen szabad akaratunkból kötjük össze az életünket valakivel. A görögkatolikus egyházban egyébként nem hamvazószerdával ér véget a farsang, hanem az azt megelőző hétfőn, amelyet "tiszta hétfőnek" nevezünk. Ráadásul már ennek is van egy előzménye, a böjt előtti utolsó vasárnap a "vajhagyó vasárnap" is arra utal, hogy a farsangot követő megtisztulási időszak is egy folyamat, amelynek vannak egymásra épülő elemei. 

(Fotó: Végh Zoltán)

 

A rovat további hírei: Mozaik

Szilveszteri, újévi hiedelmek, babonás szokások

Szilveszteri, újévi hiedelmek, babonás szokások

2015. dec. 31.

Szilveszter az év utolsó napja, az óév búcsúztatásának ünnepe, számos szokás és babona szülőatyja, az eljövendő esztendő szerencséjét megalapozó nap. Felelevenítünk több, mára már feledésbe merült régi hagyományt, babonás szokást, melyeket akár ki is lehet próbálni.

198 - Megszűnik a tudakozó régi hívószáma

198 - Megszűnik a tudakozó régi hívószáma

2015. dec. 30.

Január elsejével megszűnik a 198-as tudakozói hívószám, a következő évtől kizárólag az ötjegyű 11800-as telefonszámon érhető el a szolgáltatás - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerdán az MTI-vel.

Szilveszterkor kemény fagy jön

Szilveszterkor kemény fagy jön

2015. dec. 28.

A következő napokban folytatódik a ködös, párás idő, szilveszterkor viszont lehűlés várható, akár mínusz 10 Celsius-fok is lehet. Az újév első napjaiban elszórtan már hószállingózásra, gyenge havazásra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Országos riasztás a brutális köd miatt

Országos riasztás a brutális köd miatt

2015. dec. 27.

Az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós, sűrű köd veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Meghitt, békés, játékos ünneplés - Ilyen a karácsony a Jószolgálati Otthonban

Meghitt, békés, játékos ünneplés - Ilyen a karácsony a Jószolgálati Otthonban

2015. dec. 26.

Az állandó felügyeletre és gondozásra szoruló bentlakók és árván maradt, hozzátartozó nélkül élők karácsonya egészen más. Sok dolgot eltanulhatnánk tőlük, mi, családos, gondozásra nem szorulók. A Jószolgálati Otthon intézményvezetője, Kecskés Rózsa mesélt nekünk a gondozottak karácsonyáról és szilveszteréről.

Hajdan volt karácsonyi szokások

Hajdan volt karácsonyi szokások

2015. dec. 26.

A karácsonyi asztal megterítésének rituáléja egészen a középkorig vezethető vissza, bár mára a szokások nagy része a feledés homályába merült.

Szaloncukor - A fondanttól a hungarikumig

Szaloncukor - A fondanttól a hungarikumig

2015. dec. 25.

Akár aggatunk a fára, akár nem, a karácsony elképzelhetetlen szaloncukor nélkül. Az édesség elődjét, a fondant cukrot a franciák kezdték készíteni a 14. században.

  • További hírek

Friss hírek

  1. ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

  2. Hogyan teremts hangulatos légkört kint és bent?

  3. Két vereség az éllovastól

  4. DSTV: pályaorientációs bevetés

  5. Felelős költségvetés – nehéz gazdasági környezetben

Videók

Embedded thumbnail for ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

Embedded thumbnail for DSTV: pályaorientációs bevetés

DSTV: pályaorientációs bevetés

Embedded thumbnail for DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

DSTV: farsang az Intercisa Múzeumban

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Várják az átképzési program jelentkezőit

  4. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

  5. Csillagos ötöst érdemelt a kolbásztöltő fesztivál kavalkádja (galériával)

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő