ICA-D: "Reichstag, Berlin" a kirakatkiállításon

A bemutató híréhez mellékelt összegzés szerint a "Reichstag, Berlin" az Environmental című, 2003 és 2008 között készített fotósorozat egyik kiemelkedő darabja. Ennek a műcsoportnak az egyik legfontosabb jellemzője az ember alkotta csoportjelenet megragadása és vizsgálata. A fotósorozat az ember tömegben történő ábrázolása – változatos helyszíneken és helyzetekben.

Miért gyülekezik az ember, és milyen természetű az a képződmény, mely az egyéniségek csoportba, majd tömegbe rendeződésekor létrejön? Milyen érzéseink, belátásaink vannak akkor, amikor egy már lezárult tömegesemény vizuális kommunikációjával van dolgunk? Kritika, irónia, távolságtartás vagy éppen együttérzés ébred bennünk a képeket látva?

Kudász Gábor Arion c-printje a művészi beavatkozás szándéka nélkül, a hétköznapok valóságából emel ki egy életképet; a berlini Reichstag épülete előtt sorban álló turistákat örökíti meg. A Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület 1894-ben nyitotta meg kapuit, és az 1933-as tűzvészig funkcionált a Német Birodalom parlamentjeként. 1999 óta újra a német törvényhozás épülete, Norman Foster, világhírű építész tervei alapján történt újraépítése óta. Küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: "Dem Deutschen Volke", azaz: "a német népnek". A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől, a Reichstagtól, amely korábban nem csak az épületnek, hanem a benne ülésező törvényhozó testületnek is a neve volt. 
Kudász Gábor Arion 1978-ban született Budapesten, a fővárosban él és dolgozik. 2003-ban végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem Fotográfia szakán, ahol 2016-ban doktori fokozatot szerzett. 2003 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, jelenleg adjunktusként vezeti a mesterképzést. Rendszeresen publikál folyóiratokban, művészkönyveket jelentet meg, kiállításokon vesz részt. Munkásságát számos elismeréssel honorálta a hazai- és nemzetközi szakma, 2013-ban Balogh Rudolf-díjjal, 2015-ben Capa Nagydíjjal jutalmazták. Dokumentarista szellemiségű, megrendezett elemeket is ötvöző művei középpontjába az emberi jelenlét lenyomatait, az emlékezés mechanikáját, ember és természet kölcsönhatását állítja.

A kirakatkiállításon szereplő műve egy hétköznapi, szinte képtelenül természetes jelenet, a sorban álló és belépésre váró turisták ábrázolásával engedi ki a múlt szellemeit a palackból, megannyi emléket, sebet, félelmet is a felszínre hozva. 

(Fotó: ICA-D – facebook)