Koronavírus: kit oltanak, mivel és és mikor?

Amint arról már beszámoltunk, a közelmúltban elkezdődött a regisztrált legidősebbek oltása, ezzel párhuzamosan a 60 év alatti krónikus betegek oltása is. Az oltások ütemét a rendelkezésre álló vakcina határozza meg. 

Ki kaphat oltást?

Már lezárult az egészségügyben dolgozók és az idősotthonok, bentlakásos szociális intézmények kampányszerű oltása. A második oltások beadása és az esetlegesen elmaradt első oltások ugyanakkor jelenleg is zajlik.
Arra a kérdésre, az idős emberek mellett krónikus beteg kaphat-e védőoltást, az összeállítás egyértelmű igennel válaszol – mondván, nekik kifejezetten javasolt az oltás, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegségek növelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. Minden esetben az oltóorvos dönt az olthatóságról, miután kikérdezte az oltandót és megismerte egészségi állapotát.
A jelenlegi szabályok szerint a háziorvos értesíti a praxisához tartozó oltandókat, hogy ki és mikor számíthat az oltásra. A háziorvos dönt arról is, hogy az oltásra jelentkezett oltható vagy nem oltható – azt, hogy hetente hány embert tudnak oltásra megszervezni a háziorvosok, az aktuálisan rendelkezésre álló vakcina mennyisége határozza meg. 

Kit és mivel oltanak?

A legfontosabb tényező, hogy csak a hatóságok által engedélyezett, biztonságos és hatásos oltóanyagokat alkalmazzák hazánkban; az oltás mindig a rendelkezésre álló vakcinával – az operatív törzs gyorsjelentése fel is sorolja ezeket.
A Pfizer-vakcinánál az első oltást követő 21. napon kell beadni a második oltást. Hazánkban 18 év felett alkalmazzák.
A Moderna-vakcinánál az első oltást követő a 28. napon kell beadni a második oltást. 18 év felett alkalmazzák.
A Szputnyik-vakcinánál az első oltást követő a 21. napon kell beadni a második oltást. A regisztrált idősebb, krónikus betegséggel nem rendelkezőket kezdik el vele oltani.
Az AstraZeneca-vakcinánál az első oltást követő 4. héten kell beadni a második oltást. Ezzel a vakcinával a 60 év alatti krónikus betegek oltását kezdték.
Fontos tényező az is, hogy az oltóanyagokat nem lehet felcserélni – az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen oknál fogva nem lehet beadni (pl. akut betegség, akadályoztatás esetén), akkor az oltóorvossal megbeszélt időpontban kell bepótolni. Szintén érdemes tudni, hogy mindenki sorra kerül, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét leginkább a rendelkezésre álló vakcinák határozzák meg; a Magyarországra érkező vakcinaszállítmányok ütemében tudják ellátni a háziorvosokat oltóanyaggal, és a háziorvosok a praxishoz tartozó prioritási lista alapján hívják regisztrált betegeiket a következő hetekben.

Mikor alakul ki a védettség? 

A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált egy bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül.
Mint minden védőoltásnál, a COVID-19 fertőzés elleni védőoltás esetében is előfordulhat, hogy az nem véd meg minden beoltott személyt, így kevesen, de lehetnek olyanok, akik mégis megfertőződhetnek, azonban az oltással nagymértékben csökkenthető a súlyos megbetegedés kockázata.

Ki nem kaphat oltást?

Végül, de közel sem utolsósorban azt is muszáj összegezni, milyen ellenjavallatok lehetnek az oltás kapcsán. Idősek esetén kizáró ok az akut lázas betegség, a beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció valamint kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció.
Az egyéb ellenjavallatokat az egyes vakcinák alkalmazási előírása tartalmazhat, amelyet az oltóorvosok ismernek, így végül ők döntenek az olthatóságról.
A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.

Az oltásra jelentkezés közvetlen elérhetősége itt!

Vakcinainfó – online regisztráció (katt) >>

(Forrás és fotó: koronavirus.gov.hu)