ICA-D: kirakatkiállítás – Esterházy Marcell drámai nyomatával

Műfajában is különleges alkotással, egy giclée nyomattal folytatódik a "karanténbemutatók" sorozata – a képhez rendelt tájékoztató szerint két okból esett erre a műre az kiállítás rendezőinek választása. Az egyik egy évforduló: a kép egyik "szereplője", Esterházy Pál gróf 120 esztendeje született, így a humanista nemesember példaértékű életútjára emlékezik és emlékeztet az ICA-D. Másrészt a napokban jelenik meg az intézet gyűjteményét bemutató online filmsorozatunk első kisfilmje, melyben városunk közéleti szereplői – spoiler: köztük Boda kapitány társaságában szerénytelenségem is – éppen ezzel az alkotással ismerkednek meg a kiállítótérben.
Esterházy Marcell 1977-ben született Budapesten. Egy rendkívül nagy formátumú alkotó (édesapja Esterházy Péter Kossuth-díjas író) és egy nagymúltú dinasztia árnyékában nőtt fel, és kereste saját útját. Esterházy Marcell az érettségi után régész szeretett volna lenni, ám miután az egyetemre nem vették fel, Párizsba ment, ahol alkalmi munkákat vállalt – és nem mellesleg megismerkedett Lucien Hervé-vel, akivel barátságot kötött, és aki saját elmondása szerint nemcsak a fotózáshoz adott elméleti tanácsokat, hanem látni is megtanította. Innen vezetett az út a képzőművészeti pálya felé; a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán végzett, később az egyetem doktori iskoláján és Marseille-ben tanult. 
A kortárs képzőművészet iránt fogékony közönség Esterházyt elsősorban fotóalapú munkái nyomán ismeri; ám táblaképei, kollázsai vagy videómunkái mellett installációival, objektjeivel is gyakorta találkozhatunk kiállításain. Műveinek kiindulópontjául legtöbbször saját és mások személyes történeteit használja. Az utóbbi években figyelme egyre inkább saját családjának történetére irányul, amely apai és anyai ágon is összefonódott a magyar – és időnként az egyetemes – történelem fontos momentumaival. Forrásai archívumok, elsősorban az Esterházyak grófi ágának mintegy 600 darabból álló fotóarchívuma – amely 1916 és '39 között dokumentálja a család történetét –, de műveiben felhasznál korabeli újságfotókat, filmrészleteket és tárgyakat is.

Az ICA-D gyűjteményének egyik újkeletű szerzeménye, Esterházy Marcell Tourner la page című, 2015-ben készült printje esetében a művész egy nyilvánosan elérhető fotó részletét vette alapul, ami Esterházy Pált és feleségét, Ottrubay Melinda hercegnőt, valamint egy fegyőrt ábrázolt az 1949-es Mindszenty-ügy tárgyalása alatt, ahol Esterházy herceget 15 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték negyedrendű vádlottként.  (Érdekes történelmi adalék, hogy a nyilasok is meghurcolták: a hatalomátvételekor a gróf egy olyan csoporttal állt kapcsolatban, amely aktívan fellépett a zsidók deportálása és tömeges kivégzése ellen, de nemcsak emiatt került a hatalom célkeresztjébe; hatalmas vagyonára és birtokaira is szemet vetettek.) Az ÁVO kínvallató eszközei – ahogy Mindszenty bíborosnál is – megtették hatásukat, az ártatlanul meghurcolt Esterházy Pál gróf megtört, beismerő vallomást tett, s a börtönből csak 1956-ban, a forradalom alatt szabadulhatott. A humanista, filantróp nemesembert a kommunista államvezetés és a nácik is üldözték, 1945 után összes magyarországi birtokát és vagyonát elkobozták. Feleségével '56-ban elhagyta az országot, Zürichben telepedett le, s 1989-ben bekövetkezett haláláig ott élt.
Az eredeti fotó egy részletét a művész kiragadta és felnagyította, majd 180 fokkal elfordította: ezzel a fotódokumentumot mint egyszerre talált és személyes (kvázi emlék-)tárgyat transzformálta műalkotássá. A Tourner la page címadás (jelentése: elfordítani az oldalt) az elforgatás művészi gesztusáról tudósít. Az archív felvétel nagyított részlete totális hatással bír; a három egymáson "nyugvó" kéz feszültsége egyszerre jótékony és vészjósló, a kezek folytatásaként a felvétel látni engedi a személyek – férfi és nő – öltözetének részletét is (bunda, karóra), mely a kezek vonásai mellett szintén a cselekvők identitásáról árulkodik. Személyes aktivitásuk és reaktivitásuk, csonka önállóságuk, egymás iránti rezgéseik ebben a kézfogásban összpontosulnak e sorsukat megpecsételő pillanatban.

Minden külön értesítés helyett: Esterházy Marcell műve több mint egy héten át, április 12-ig látható az Uitz Terem kirakatában. (És persze szólok, ha éles a cikkben említett film!)

(Forrás és fotó: ICA-D – facebook)