Bartók: nyitás – másképp, avagy a lehetőség felelőssége

Már nem játszik a közönség előtt az évad végéig, azaz június közepéig a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza a színház épületében – ebben a pár hétben online folytatják a programokat, s közben több produkciót is folyamatosan próbálnak a nyári szabadtéri helyszínekre. Ugyanakkor előbb kezdik a jövő évadot – már augusztusban. Itt a kapcsolódó, Őze Áron igazgató jegyezte közlemény, betűhíven.

Lehetőség és felelősség

Mindannyian vártuk, várjuk azt a bizonyos nagy nyitást, a kulturális élet – egyáltalán a világunk – újraindítását. Azt a bizonyos szabadságpontot, amikor végre egy nagy levegőt vehetünk – szabadon. Azt a pontot várjuk, amelytől mindenkit biztonságban, egészségben, védelemben tudhatunk magunk körül. Nézőket, művészeket, munkatársakat. Nálunk, a színházban sem védett még mindenki. Várják az oltási sorukat. Itt a maszk így még kötelező használat, hogy kölcsönösen óvjuk egymást.
Ugyanakkor a jogalkotók kimondták a nyitás lehetőségét. Ez a lehetőség jelenleg a legkomolyabb felelősség egy kulturális intézményvezető számára (is). Nyithatnánk, pótolhatnánk az elmaradt bérletes előadásainkat a zárt térben, védettségi igazolvánnyal beengedhetnénk a közönséget, "hatósági jogosítvánnyal" ellenőrizhetnénk a nézők védettségi igazolványát. Megkérhetnénk őket, hogy tegyenek fel még maszkot, noha ez nem kötelező, és nekik sem kötelességük ezt betartani. Megkérhetnénk őket, hogy tartsanak távolságot a nézőtéren, de erre sem kötelezhetjük őket. Ők biztosan megértenék a mi szempontjainkat, mi pedig az övékét, és közösen próbálnánk ezt megoldani. Másfelől az elmaradt gyerek- és ifjúsági előadásokat – nálunk ezekből van a legtöbb – nem tudnánk most pótolni, a szülőkkel, pedagógusokkal együtt még nagyon féltjük ezeket a korosztályokat is. S mindjárt vége a színházi és az iskolai évadnak. 
Hozzátesszük még azt is: a művészek közül annak, aki nem védett, a jogszabály szerint maszkban kötelező a színpadi munkát végeznie – előadásokon is.

Online térben folytatják

Tényleg nagyon nyitnánk, legszívesebben minden egyes nap játszanánk. De ezzel a rendkívül komoly felelősséggel, amit jogilag is viselünk, mi most mégis úgy határoztunk – a fenntartó dunaújvárosi önkormányzat egyetértésével –, hogy nem nyitunk ki már az évad végéig, arra a néhány hétre. Ám továbbra sem hagyjuk színház és kultúra nélkül a 70. születésnapját ünneplő Dunaújvárost – az online térben marad a színházunk erre a nyári szünet előtti időre programokkal, koncertekkel.
Közben folyamatosan zajlanak a próbák a Bartókban. Két "házi bemutatónk" is lesz májusban, az Illatszertáré és a János vitéz különleges táncjátéké. Aztán elkezdjük az izgalmasan "összetett" című kortárs mű, a Hamlear próbáit – két dunaújvárosi születésű művésszel, Nagy Ervinnel és Koltai Róberttel. Majd sorra jönnek a vendégjátékaink – kizárólag szabadtéri színházakban, országszerte. Utazunk a Sándor Mátyással, a Toldival, a Jónás könyvével, az Utánképzés ittas vezetőknek című sikerprodukcióinkkal. A Hamleart a Gyulai Várszínház Shakespeare Fesztiválján játsszuk.

Új évad – már augusztustól!

Viszont előbb nyitjuk, már augusztusban kezdjük az új évadot Dunaújvárosban a Bartók Liget nyári programsorozatával – részben kapcsolódva a város ÚJRANYITÁS! rendezvényeihez. És mindent, amit a több hónapos kényszerszünet alatt próbáltunk, vagy csak streamelve mutattunk be, vagy még alig játszottunk, vagy pótolnunk kell – szóval mindezt egymás után tűzzük műsorra A kis hercegtől a Nem leszek a játékszered! zenés előadáson keresztül az Illatszertárig, a János vitézig, a Hamlearig.
Persze a nyár arról is szólni fog, hogy új bérletkonstrukciókkal, marketingkampányokkal igyekszünk a régi és az új nézőket vissza- és megnyerni a Bartók Kamaraszínház előadásainak. Túljutva a világjárvány okozta megpróbáltatásokon színházunk életét az újjáépítéssel indítjuk, amire már most is készülünk, és a nyarunk is erről fog szólni.
A mindannyiunkat megrázó járvány és annak hatása kizökkentette a világunkat. Azt valljuk: helyreállításában nagyobb felelősséggel kell részt vállalnia a színháznak. Most van igazán szükségük az embereknek a közösségi törődésre.

Nagyon köszönjük nézőink megértését. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!

(Fotó: Bartók Kamaraszínház – Ónodi Zoltán felvétele)