Komoly kísérlet, izgalmas szakmai kihívás
Kolosszális kulturális áttörés adja az apropót páros portrénkhoz: a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere a mindössze 25 éves Rajna Martin, míg az együttes rezidens zeneszerzője a 30 esztendős Balogh Máté lett. Mindketten Dunaújvárosban kezdték zenei pályájukat – sorozatunk második, befejező részében Balogh Máté mutatkozik be.
Ahogy sorozatunk első részének főszereplője, Rajna Martin karmester, úgy Balogh Máté is Dunaújvárosban pallérozódott – de már komoly szakmai csúcsokra tör; lássunk a beszélgetés előtt egy rövid névjegyet!
A zeneiskolától a nemzetközi hírnévig
Balogh Máté Junior Prima-díjas és Artisjus-díjas zeneszerző városunkban nevelkedett, szülei is zenészek. Hét éves kora óta zongorázik, a Móricz iskola diákja, a Sándor Frigyes Zeneiskola növendéke volt. 14 éves korában Pécsett folytatta zenei tanulmányait: a Pécsi Művészeti Szakközépiskola zeneszerzés szakát végezte el, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán diplomázott 2014-ben. Azóta a Zeneakadémia tanára, zeneelméletet oktat.
Darabjait szerte Európában, valamint az Egyesült Államokban, Japánban, Tajvanon és Kínában is bemutatták már. Idén az oktatói pálya mellett a győri együttes rezidens zeneszerzője lett. Szakmai elismertségének fontos igazolása, hogy május óta a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökeként is dolgozik. Az alábbiakban győri feladataira fókuszálva, de a dunaújvárosi évektől indítva kérdeztük!
Remek lehetőség
– Mi volt az első fontosabb szerzeménye?
– A Sonatina címet viselte, a zeneiskola Fadd-Domboriban tartott táborában csendült fel először, tizenkét éves voltam. A zenekart az édesapám, Balogh Zoltán András vezényelte, én meg akkor már nagyon lelkesen tubáztam.
– Ugorjunk pár évtizedet: idén a Győri Filharmonikus Zenekar rezidens zeneszerzője lett. Jöjjön egy laikus kérdés: mit takar a "rezidens zeneszerző" frázis?
– Úgy mondanám, hogy egy remek lehetőséget. Arról szól a mese, hogy egy év alatt összesen három, különböző zenekari formációkra – szimfonikus zenekar, kamarazenekar, kamara együttes – írt szerzemény alkotására szerződtem. A rezidens zeneszerzőség egyébként Nyugat-Európában bevált forma, itthon tudtommal eddig ritkán fordult elő. Nagyon örülök, hogy a részese lehetek. Egyébként a győri együttes vezető karnagya, Rajna Martin koncepciója alapján valósult meg, de többen bábáskodtak a születésénél, hadd emeljem ki Berkes Kálmán művészeti vezetőt, valamint Fűke Géza társulati igazgatót – vakvéletlen, de tény, utóbbi szintén „dunaújvárosi nevelés”, Tóth Ottó bácsi idejében a Dunai Vasmű Tűzoltózenekarában klarinétozott. Vannak ilyen szép együttállások a történetben.
– Jól tudom, hogy már el is készült az első darab?
– Így van, hamarosan kezdődnek a szimfonikus zenekari próbák: a Raabertür című darab Győr királyi várossá válásának 750. évi jubileumára született – de elárulok egy műhelytitkot: a tónusát tekintve az indulókat idéző, erős, karakteres, sok-sok fúvóst és ütőhangszert megszólaltató darabbal egyúttal a saját fúvószenekari múltamra is reflektálok.
– Mit szólt a felkéréshez? Mi volt az első reakciója? És most, hónapokkal a felkérés után hogyan értékeli?
– A kezdetektől mostanáig komoly kísérletnek és izgalmas szakmai kihívásnak tartom. Azt majd az idő dönti el, mennyire életképes ez az együttműködés, de nagyon bizakodó vagyok. Még van egy fontos tényező: bár gyerekkorunk óta ismerjük egymást, és az utóbbi években figyelemmel kísértük a másik szakmai pályáját, de formálisan még soha nem dolgoztam együtt Rajna Martinnal. Ahogy azt egyre többet tudják, ő a generációjának legkiemelkedőbb karmestere. Az elmúlt években rengeteget tanultam tőle a zenei szellemről, mélységről. Megtiszteltetés lesz vele dolgozni.
(Fotó: Nagyillés Szilárd)
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.