Ötödszörre is nagy sikert aratott mind az árusok, mint a vendégek körében a Csomagtartóvásár; a volt újtelepi iskolában rendezett közösségi akciót már a közelgő karácsony jegyében szervezték vasárnap.
Egyszerre az újrahasznosítás, valamint az ünnepi kincsvadászat került a fókuszba a Csomagtartóvásár immáron ötödik, évzáró eseményén.
Nosztalgia így is, úgy is
Alkudni ér, ez például fontos tanulság volt, kipróbáltam, bejött, működött. Az is lényeges, hogy tényleg elképesztően változatos volt a felhozatal: az ünnepváró csecsebecséktől a 16 milliméteres – a régi mozis filmhíradók minőségét produkáló! – kameráig minden akadt a merítésben. Használt ruha és játéközön, a Pöttyös Könyvek ritkaságai és porcelánkészlet, mikulásos színező és talpmasszázsra alkalmas, fából esztergált készség is kellette magát – e kettőt azért tudom olyan biztosan, mert végül nálam kötöttek ki.
Az ilyes zsibvásárok persze a leginkább közösségi élményként emlékezetesek – meg lehet beszélni a kincsek eredetét, a hozzájuk fűződő emlékeket, ezernyi más témát. Akadt, aki rendszeres vendég és nem csak a vásárfiák miatt: Farkas Károlyné a DSTV-nek adott mini interjú végén még azt is elárulta, ő bizony nosztalgiázni jár a Csomagtartóvásárba – hajdan ugyanis ugyanitt volt nebuló.
Mindenki boldog
Ha már kincsvadászat, nem is kellett nagyon befelé merészkedni, már a bejáratnál rögtön balra ott figyeltek Makrai Sándor gyűjteményének ritkaságai: a már említett kamera mellett klasszik írógépek kellették magukat, és a Dunaújvároshoz köthető jelvények egész sokasága is vevőre várt. Páratlan sorozat, igazi ritkaságok tárháza kápráztatott.
A vásár egyszerre bolhapiac, agóra és közösségi színtér, mesélte Coletti Éva, a sorozat egyik főszervezője, aki kérdésemre kiemelte: a vasárnapi alkalmon debütált Schlitterné Nyuli Anna remek településtörténeti sorozata, a Régi dunapentelei történetek című gyűjtemény ötödik kötete, ráadásul újra tiszteletüket tették a Dunaújvárosi Állatvédők (DÁV) aktivistái, és ezúttal is lehetőséget teremtettek kutyusok örökbefogadására is.
A folytatásról megtudtuk, hogy ugyan januárban és februárban pihen a mutatvány, de már márciusban újra benépesülhet a volt újtelepi iskola – ekkorra tervezik a tavaszvárós vásárt.
Ki ne hagyják, ki ne hagyjátok – csodás móka, remek időtöltés minden kincsvadásznak! A vasárnapi kavalkádról meséljenek a képek!
