"Zsebbevágó" témák szerepeltek a szövetségi közgyűlés napirendjén
Több, az érintett települések gazdálkodását jelentősen befolyásoló témáról is szót ejtettek a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) salgótarjáni közgyűlésén a közelmúltban; Dunaújvárost Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester képviselte.
Mint a városvezető érdeklődésünkre kiemelte, az önkormányzatok kompenzálása, valamint az orosz agresszió nyomán kialakult ukrajnai menekültválság volt az a két "zsebbbevágó" téma, amely napirenden volt a salgótarjáni közgyűlésen – és Szabó Zsolt szerint mindkét téma kapcsán érdemes szót ejteni az önkormányzatok gazdálkodásának, finanszírozásának kérdéseiről.
A lényeg helyett a látszat
A közgyűlésen elhangzott, hogy az adatbekérések májusig tartanak, és az a szándék, hogy a kormányzat az érintett városok úgynevezett adóerő-képességének függvényében vállal szerepet a kompenzálásból. Szabó Zsolt szerint könnyen előfordulhat, hogy a kormány ismét úgy szabja a feltételeket, hogy több ellenzéki város, köztük Dunaújváros is kimarad a kompenzációból:
– Látszólag a számok döntenek, de valójában „pofára megy”, ki részesül a kormányzat támogatásából – számunkra természetesen elfogadhatatlan az ellenzéki önkormányzatokat sújtó eljárás és döntés. Dunaújváros, más városokkal ellentétben egy fillért sem kapott sem a pandémia miatti bevétel-kiesések kompenzálására, sőt a különleges gazdasági övezet kijelölésével még további bevételektől fosztották meg.
Mára ott tartunk, hogy egyedül az áprilisi választást követő reménybeli kormányváltás jelenthet megoldást, egy olyan rendszer működtetése, amely a pártszimpátia helyett világos keretek és szabályok mentén nyújt tényleges segítséget az önkormányzati szektornak. Erre azért is nagy szükség lenne, hogy véget vessen az elmúlt esztendők fideszes fosztogatásának, hangsúlyozta az alpolgármester.
A legnagyobb érdekvédelmi szervezetté vált az MJVSZ
A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) 1990-ben alakult, az alapító okiratot 16 megyei jogú város képviselője írta alá. Az alapszabály szerint a szövetség tagja lehet minden, az Országgyűlés által megyei jogú rangra emelt város. Mára mind a huszonhárom nagyváros élt is ezzel a jogával, ezzel az MJVSZ képviseleti szinten a legnagyobb hazai érdekvédelmi szervezetté vált. A szövetség legfelsőbb szervezeti egysége a közgyűlés, majd a választmány követi, amely a szövetség végrehajtó szerve.
A polgármesterek, alpolgármesterek a közgyűlésben és a bizottsági, kollégiumi munka során fejtik ki a véleményüket. Mivel a tagvárosok vezetése politikai szempontból nem „egyirányú”, így a mindenkori kormányzattal szemben kialakulhatnak véleménykülönbségek, de ezeket a meglévő szövetségi keretek között egyeztetik, és a konszenzusos, a városok közös érdekeit megjelenítő álláspontot képviselik.
"... kötelesség segíteni..."
A másik témára, az Ukrajnában dúló háború okozta menekültválságra térve az alpolgármester kifejtette, az MJVSZ közgyűlésén is szóba került, hogy amit ebben a különleges válsághelyzetben a megyei jogú városok önkormányzatai tesznek, az humanitárius értelemben vett kötelesség, ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy az önkormányzatok a saját adóbevételeik terhére végzik a feladatot. A büdzsé Dunaújváros esetében abszolút feszített, szükség lenne a kompenzációra, hangsúlyozta Szabó Zsolt:
– Az lenne a helyes a mindenkori kormánytól, ha ebben a kényes, érzékeny időszakban az önkormányzatok plusz terheit legalább részben megtérítenék. De tudva, hogy mi történt a koronavírus járvány kezelése kapcsán, sajnos nincsenek illúzióim: biztos vagyok abban, hogy hathatós állami segítségnyújtásban egyelőre nem bízhatunk. Evidens, hogy kötelesség segíteni a bajbajutottakon – még akkor is, ha a segítségnyújtásra fordított tételek kiegyenlítésére szintén csak a várt kormányváltás esetén van esély, remény.
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Közgyűlés: több pénzhez jutottak a város intézményei a döntések révén
2025. okt. 16.
Tizenhét témát nyílt ülésen, míg kettőt zárt ajtók mögött tárgyalt Dunaújváros közgyűlése a csütörtöki ülésén. A tanácskozás helyszíne az Almási Zsolt terem volt.
Alapítványi összefogás a vasmű macskáiért
2025. okt. 15.
Mint ismert, a vasmű területén több száz kóbormacska él – a terület eddig sem volt biztonságos számukra. A gyár korábbi dolgozói önkéntes alapon élelmezték az állatokat, ám sürgető megoldást igényel az elvadult jószágok helyzete. A Duna Dog Center Alapítvány (DDC) vállalta annak az együttműködésnek a koordinálását, amelyben 100 macska sorsa fordulhat jobbra.
DSTV: lezárult az Urbact projekt
2025. okt. 15.
Az eseményről már olvashattak, most itt a DSTV összeállítása az Urbact projekt Szalki-szigeten rendezett fináléjáról. A nemzetközi program a delegáltak mellett a témával foglalkozó szakemberek, valamint egyetemisták részvételével, szakmai előadásokkal és remek beszélgetésekkel ért véget a közelmúltban. Hangkép.
Ugróiskolák a városrészben: Nagy Gergő ismét alkotott
2025. okt. 14.
Ismét színes alkotásokkal gazdagodott a Római városrész – Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, a körzet önkormányzati képviselője méltatta Nagy Gergő grafikusművész munkáját, aki további két alkotással lepte meg a körzetben élőket.
Újra lehet pályázni a Bursa-ösztöndíjra!
2025. okt. 12.
Két típusú ösztöndíjra pályázhatnak a felsőoktatásban tanuló, vagy a felvételi előtt álló diákok. A Bursa Hungarica részeként az önkormányzattól akár havi 18 ezer forintos támogatásban részesülhetnek.
Az égi műhelybe távozott Németh István órás
2025. okt. 11.
Generációk ismerték és kedvelték, a szó leghagyományosabb értelmében volt mesterember Németh István: órásként évtizedekig dolgozott a városban, a közösség meghatározó személyiségeként, 70 évesen ragadta el a halál.
Ültetnek és gondoznak, virágosító munkájuk révén szépül a város (galériával)
2025. okt. 10.
Idén már 26. alkalommal hirdette meg az önkormányzat a "Virágos Dunaújvárosért" versenyt – nyolc kategóriában várták a nevezéseket, de ezúttal is díjazták az "Első Fecskéket", valamint a jubiláló virágosítókat is.









