A megújuló energiák felhasználása tekintetében Japán magas célt tűzött ki maga elé. Köztudott hogy a fejlett országok közép- és hosszútávú tervei között a karbonsemlegesség és a zéró emisszió szerepel, amelynek eléréséhez komoly lépéseket tesznek. (X)
Japán a világ vezető napelem felhasználói közé tartozik, és a kapacitásbővítése folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A bővítésre kétféle forgatókönyvet dolgoztak ki. A szakértő napelemes tanácsadó elmondta, hogy az eredeti forgatókönyv 2025-re 111 gigawatt, 2030-ra pedig 154 gigawatt kiépítését tűzte ki célul.
Japán tervei
Ennél is magasabb célokat tartalmaz az úgynevezett gyorsított forgatókönyv, mely 2025-re 115 gigawatt, 2030-ra pedig akár 180 gigawatt napenergia kapacitást tervez megvalósítani.
Amennyiben folytatódik Japán jelenlegi energiapolitikája, és a napelemes rendszerek telepítésének jelenlegi költségcsökkenési tendenciája, akkor az eredeti forgatókönyv tartható lesz. Viszont, ha a politikai környezet kedvezőbbé válik, és a rendszerek ára még kedvezőbb lesz, plusz új piacok is nyílnak, akkor a gyorsított forgatókönyv is lejátszódhat.
A növekedés részletei
Az eredeti forgatókönyv úgy számolt, hogy a napenergia kapacitás éves növekedése 8 gigawatt lesz, ami 2030-ra 9 gigawatt/évre emelkedik. Ez a forgatókönyv feltételezi az átvételi tarifák csökkentését is. A gyorsított forgatókönyv azonban évi 10 gigawatt növekedést tervez, ami 2030-ra akár évi 14 gigawattra is emelkedhet, amennyiben elsődlegesen a nem támogatott ár átvétellel számolunk.
A beruházás célja
Japán terve az, hogy 2030-ra a jelenlegi kibocsátását 43%-kal csökkentse, és 2050-re elérje a zéró emissziót, azaz az ország kibocsátása nulla legyen. Ez egyezik Európa közép távú céljaival is.
A cél elérését nehezíti, hogy a napelemmodulok ára globális emelkedésnek indult, nyersanyaghiány lépett fel, a beszerzés nehéz, az inverterek szállításában nehézségek léptek fel, valamint gondok vannak a poliszilícium termelésével is.
Összességében azonban a jelentések szerint 2030-ra Japánban a kapacitástartomány, a terület és az alkalmazás tekintetében olyan folyamatok indulnak el, amelyek egyre olcsóbbá teszik a napenergia rendszerek kiépítésének költségeit.
Mindez a számok tükrében úgy néz ki, hogy mind a négy szegmensben költségcsökkenés következhet be. A lakossági szektorban (10 kW alatti rendszerek) esetében a jelenlegi 1,76 USD/W árról 0,76 USD/W árra lehet számítani. A kisléptékű tartományban (10kW-50kW), a közepes rendszereknél, valamint a legnagyobb napelemparkok esetében is ugyanekkora árcsökkenést prognosztizálnak. Mind a négy típusban valahol a 0,6 USD/W és 0,9 USD/W közötti árra lehet számítani - a cikk megírásának pillanatában ugyanis ezt látjuk.
Japán célja tehát a napenergia rendszerek kiépítésének fokozatos emelése, ezáltal pedig elérni azt, hogy a megújuló energiák 2030-ra a teljes villamosenergia ellátás 36-38%-át adják ki.
