Március közepe óta fogadja városunk az orosz-ukrán háború menekültjeit. A Széchenyi gimnázium volt kollégiumi épülete azóta több száz ukrajnai menekültnek adott menedéket, a benne dolgozók pedig segítséget és támogatást nekik. Akkor még abban reménykedtünk, hogy egy rövid időszakban kell helytállni. Ma már tudjuk, messzebbre is el kell tudnunk nézni.
A menekültek ellátásáról, illetve a szociális juttatásokról tartott közös sajtótájékoztatót Barta Endre alpolgármester és Feth Katalin, a Magyar Vöröskereszt Dunaújváros Területi Szervezetének vezetője.
Az összefogás csodája
Nagyon büszkék arra, hogy az ezen a területen, az elmúlt hónapokban végzett munkát több nemzetközi szervezet is elismerte – kezdte a sajtótájékoztatóját Barta Endre humán alpolgármester:
Ebben a munkában természetesen benne vannak az óvodai, bölcsődei dolgozók, a védőnők, a Vöröskereszt, az Útkeresés munkatársai. Sok ember munkája, sokak támogatása van abban, hogy méltó és emberi módon tudtunk segíteni. Korábban is jeleztük már, hogy a menekült ellátás feladatát átmeneti időre, 3-4 hónapra tudjuk vállalni. Éppen ezért július közepén ezt az épületet átadtuk a helyi Vöröskeresztnek, illetve az egész menekült ellátás hozzájuk került. Fontos volt nekünk az épület hosszabb távú hasznosításával kapcsolatban, hogy helyi szervezetek is tudják majd használni, így szeptembertől egy új programnak ad otthont az épület, illetve egy krízislakás kialakítására is sor kerül. Ez utóbbi olyan családok számára nyújthat majd menedéket, akik valamilyen rendkívüli helyzetbe kerülnek, és szükséges lehet az átmeneti elhelyezésük.
A menekült ellátás nagyon sok és sokféle feladatot jelent a Vöröskereszt munkatársainak. A napi rutinon túl olyan programokat is bevállalnak, ami nem lenne kötelező feladat, de a menekültek számára sokat jelent. Feth Katalin, a Vöröskereszt területi vezetője fáradhatatlanul koordinálja az ellátással kapcsolatos teendőket:
– A munkánkkal kapcsolatos pozitív visszajelzések nagyon jól esnek. Természetesen folytatjuk, ez nem is lehet kérdéses. Sokat kell dolgoznunk. Ha belegondolunk, hogy egyetlen családdal mennyi feladatunk van mondjuk otthon, itt pedig általában 50-60 főről kell gondoskodnunk. Ahogy látszott a háború elhúzódása, nekünk is el kellett kezdenünk gondolkodnunk a hosszabb távú működtetésben. A Nemzetközi Vöröskereszt, illetve az országos igazgatóság forrást biztosított a számunkra a munka folytatásához. A soron következő feladatunk, hogy a nálunk tartózkodó gyerekek óvodai, illetve iskolai integrációját biztosítsuk. Most éppen ezt kell megoldanunk és meg is fogjuk.
Sporttal a békéért
A menekülteknek, elsősorban a gyerekeknek szerveztek sportnapot a közelmúltban – vetélkedők, sorversenyek és persze foci várta őket. A rendezvényről szintén Feth Katalint kérdeztük:
– Nagyon sok munka után voltunk, és azt gondoltuk, hogy mindenkire ráférne egy kis lazítás, egy kis jó hangulat. Segítséget kértem Petrás Gábortól, aki azonnal partnerként vetette bele magát a családi nap szervezésébe. Az első hívó szóra érkezett a Decathlon, Hrozik Edit, akik munkájukkal, támogatásukkal színesítették a programot, tették igazán ünneppé ezt a napot. Azt gondolom, hogy sikerült a gyerekek figyelmét elterelnünk, egy kis élményhez juttattuk őket és nem mellékesen a közösségünket is sikerült még inkább összehozni.
A sportnap remek hangulatáról meséljenek a képek!
(Fotó: Végh Zoltán)
A menekülteknek, elsősorban a gyerekeknek szerveztek sportnapot a közelmúltban – vetélkedők, sorversenyek és persze foci várta őket. A kitűnő hangulatú, remek közösségi összefogással megvalósult eseményről készült alkalmi összeállításunk.
(Fotó: Végh Zoltán)
