Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 14. Bálint, Valentin
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Világzene, világcsoda és világszínvonal a Quintiától

Kultúra
Quintia
koncert
jubileum

facebook megosztás

Öcaline - 2022. szep. 05., 18:07

Kezdjük a végén: idejét sem tudom, mikor tapsolt és tombolt állva utoljára táblás ház közönsége egy emberként a Bartók színháztermében. A Quintia zenekar borzongatóan gyönyörű jubileumi koncertje után megadatott az élmény.

Még hogy nincs Quintia-csoda? Nagyon is van – az például önmagában csodálatos fegyvertény, hogy öt, a muzsika világához ezer és egy szállal kötődő dunaújvárosi nő tíz (plusz egy) éve alakított egy zenekart – és az alkalmi együttállásból mára odáig jutottak, hogy születésnapi koncertjük telt házat vonzott a Bartók színháztermébe. 

A Quintia-képlet

Márpedig múlt vasárnap pontosan ez történt, és már ettől, az érdeklődők, rajongók számosságából eredően hatalmas mérföldkőhöz érkezett a csapat – nagy esélyt kapott a közönségtől, és egyúttal adott is a publikumnak ahhoz az együttes, hogy méltó módon, mintegy esszenciálisan mutassa be, mitől is, miért is tud torokszorító hatást kiváltani a koncert.

Laikus rajongóként persze nem én fogom meg- és felfejteni a Quintia-hangzás titkát, az viszont biztos, hogy gyorsan, tényleg pillanatok alatt beránt az összetéveszthetetlen hangulat. Erős, igényes repertoár, nagyon jó zenészek. Arról koncert közben is szó esett, hogy mindenkinek van egy alap hangszere vagy instrumentumcsoportja – Pocsai Mária citerán, Kurina Laura gordonkán, Beke Beáta gitáron játszik, Németh Irma hárfát, Péter Kata fúvós hangszereket szólaltat meg –, arról már kevesebb, pedig fontos, hogy mindenki bátran és jól nyúl más hangszerekhez, és a két énekes alapember, Németh Irma és Péter Kata mellett mindenki más is szépen, tisztán énekel. 
Ha valami, akkor ez a merész, igényes, a zenekar esetében magától értetődő, mégis nagyon-nagyon ritka pontosság a Quintia-hangzás egyik fő jellemzője.

Csúcspont – vagy új kezdet?
 
A másik mindenképpen az az összetéveszthetetlen zenei szövétnek, amely a jiddis imából, a mantrából, a Slamovist-dalból vagy a moldvai csángó nótából csillogóan eredeti "quintiás" szerzeményt varázsol. A vasárnapi koncert programjában visszatérő motívumként említtetett,  hogy milyen bátran vett részt a zenekar különféle produkciókban – a Bartók Randóti-estje és a Rácalmási Passió is fontos mérföldkő volt e téren –, és az együttműködések sora biztosan jót tett a csapat színi jelenlétének. A zene mellett a háttér, a kiállás, az előadás szerkesztettsége, ha tetszik, koreográfiája is csillagos ötöst érdemelt – a Quintia színpadra termett formáció, nem vitás.

Azzal együtt persze, hogy a lényeg mégis a muzsika: a bátor, esetenként a lehetetlenségig merész együttállásokkal, fúziókkal, a magyar folklór mellett balkáni, cigány, indiai, zsidó zenei elemekkel, a gyönyörűen, tisztán, hibátlan kidolgozottsággal előadott produkcióval. Patika pontos recept szerint összegyúrt, mégis felszabadítóan könnyed előadás. Itt pehelykönnyű, csipkefinom dallamvezetés, amott elementáris erővel sodró lendület. Női zenekar – mindig minden a helyén, mindig minden átitatva érzelmekkel, bájjal, ha kell, derűvel, játékos humorral, de ha úgy hozza vagy kéri a sors, drámai erővel. Az, hogy a tíz év – és a felnőtt gyerekek – után merre indul, meddig jut a Quintia, persze most még nagy kérdés, de szent meggyőződésem: óvatos, de értő irányítással, ha tetszik, a korábbinál professzionálisabb menedzseléssel a határ a csillagos ég. Akinek esetleg kétségei lennének, a Bartók táblás házának tomboló vastapsa ékes és fényes igazolásként oszlathatja el azokat.  

Csodát tett a Quintia zenekar vasárnap: ők tudják a képletet, mi érezzük – de végül borzongatóan gyönyörű élmény kerekedett. Ahogy a címben is jeleztem: világzene – világszínvonalon.

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Kultúra

Anyanyelv: a személyi azonosító

Anyanyelv: a személyi azonosító

2014. nov. 13.

"Országgyűlésünk 2009-ben született határozata szerint november 13-a a Magyar Nyelv Napja. Az egykori kiváló nyelvész, Temesi Mihály fogalmazta meg: a nyelv a népiség lényege, az azt kialakító erő, az önazonosság legfontosabb kifejezője. Vagyis a személyi azonosítónk."

Intercisa Múzeum: újabb kiállítás

Intercisa Múzeum: újabb kiállítás

2014. nov. 12.

2015. január 4-éig lesz látogatható az Intercisa Múzeumban a "Múzeumi séta a járásban. Az Intercisa Múzeum gyűjteménygyarapodása 2008-2014" elnevezésű tárlat, melynek megnyitóját ezen a héten pénteken, délután négy órától tartják az intézmény második emeletén.

A jazz szárnyán a Művészben

A jazz szárnyán a Művészben

2014. nov. 11.

Ahogy az már a Művész újranyitásának alkalmával elhangzott, az üzemeltetők igyekeznek zenei programokkal is színesíteni a kávéházi hangulatot. Az előttünk álló pénteken és szombaton ezért két koncerttel is kedveskednek a zene szerelmeseinek.

Vasas Nosztalgia Néptáncfesztivál

Vasas Nosztalgia Néptáncfesztivál

2014. nov. 11.

Tánc a visszaemlékezés jegyében. Erről szólt a Vasas Nosztalgia Néptáncfesztivál, amelyet városunkban rendeztek meg, a Munkásművelődési Központ jubileumi programsorozatának részeként. Az eseményen a dunaújvárosi, a budapesti és a székesfehérvári táncegyüttesek mutatták meg tudásukat.
 

Aki a piktúra iskoláscipőit hamar kihordta

Aki a piktúra iskoláscipőit hamar kihordta

2014. nov. 10.

"A művészet lesz az élet-sorvezető. Tanul Münchenben, majd Párizsban. Amszterdamban Rembrandt örökségét tanulmányozza. Hazajön, és a saját útját járja. Sosem utánzott; mi más igazolhatná ezt jobban, mint az addigi festőiskolák hagyományaival szakító Piéta."

1956: aztán csend lett…

1956: aztán csend lett…

2014. nov. 07.

"…segítsetek, segítsetek, kopogta az ismeretlen távírász. A kétségbeesett, zaklatott kopogtatás elnyomta az emberi hangot, és csak öt szó volt tisztán érthető: „Ne tegyétek le a fegyvert!” Aztán az adás örökre elnémult…"

Írás/Kép: a térdre esett fa

Írás/Kép: a térdre esett fa

2014. nov. 06.

"...A laza talaj nem tudta megtartani. Vagy neki lett elege a vízszegény talajból, a hiábavaló küszködésből? Meglehet, hogy – kis képzavarral – belefásult a küszködésbe. És szép lassan elfeküdt. Kegyelmezzen neki a sors: legyen békés a túlvilági élete."

  • További hírek

Friss hírek

  1. Idén is ingyenes étkeztetés igényelhető a tavaszi szünetre

  2. Elkészült a felsőház programja

  3. Felkészülni, vigyázz, rajt – mindenkit vár a kolbászfesztivál!

  4. Kettős sikerrel elődöntős a DVTK

  5. DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

DSTV: "vakrandi" és könyvajándék csalogat

Embedded thumbnail for Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

Embedded thumbnail for DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

Top hírek

  1. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  2. Tart a kerítésbontás a Barsi Dénes utcában

  3. DSTV: kedvenc lett az Angels

  4. Eltűnt, nagyon keresik Vörös János Istvánt

  5. Dunaújvárosi éremeső a szezonnyitón

Galéria

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő