Hol tart és merre megy városunk...?
Közmeghallgatáson számolt be az idei évi városfejlesztéssel, városüzemeltetéssel és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos terveiről városunk közgyűlése. Pintér Tamás polgármester a tavalyi évben végzett munkáról, a fontosabb történésekről beszélt, míg Szabó Zsolt alpolgármester a város gazdasági helyzetéről adott képet.
A közmeghallgatás elején Pintér Tamás beszélt arról, hogy a városvezetői munkát az elmúlt években nagyban befolyásolták a kialakult krízishelyzetek, a koronavírusjárvány, az energiaválság, plusz kijutott nekünk a különleges gazdasági övezetből és a Dunaferr helyzetéből adódó nehézségből is. De még így is léptünk előre!
Lett fény!
Ami a konkrét ügyeket illeti, városunk polgármestere kiemelte, hogy újra lett fény Dunaújvárosban. Az elindult közvilágítási rekonstrukcióban tavalyelőtt 223, tavaly pedig újabb 138 lámpatest cseréjére került sor, a cserét pedig folytatni fogják. Kiemelkedő év volt tavaly a Szalki-sziget életében, ahol utak újultak meg, a volt Remix épülete született újjá és egy sor kiszolgáló létesítmény született. Táborálláson több száz méternyi utat aszfaltoztak le, befejeződött az északi területen a csatornaprogram, nagyot léptünk a csapadékvízelvezetésben, ami szintén folytatódni fog. A városvezető fontosnak tartotta kiemelni a város köztisztaságát, amit új takarítógép segít és persze a sok-sok önkéntes megmozdulás a városlakók részéről, amiért ezúton is köszönetet mondott.
Az energiakrízis ellenére előre tekintünk
2022-ben az energiakrízis mindenkit nehéz helyzetbe hozott. Az önkormányzatnak és intézményeinek sokszorosába kerül a rezsi és a vállalkozások terhei is megnövekedtek. A kormány 650 milliós támogatása ugyan jól jött, de Pintér Tamás szerint ez nem elégséges:
– Az energiaár növekedése miatt a kormányzattól 650 millió forint támogatást kaptunk, aminek persze örülök. A megoldáshoz azonban ez kevés. Hiába ez az összeg, ha az energiaköltségeink 2 milliárd forintra nőttek. Bizonyos vállalkozásoknak tudtunk segíteni, a távhőrendeletünk módosításával lakossági áron kaphatják a távhőt azok a vállalkozások, akik lakóépületben működnek. Nekik ez nyilvánvaló segítség.
Az intézményekben bevezetett takarékossági intézkedések kapcsán Pintér Tamás ezúton is megköszönte az intézményekben dolgozók munkáját és hozzáállását. A városvezető beszélt Dunaújváros közlekedési koncepciójáról is, amihez kész terveink vannak és amelyek megvalósítása tovább erősítené városunk gazdasági pozícióját. Településünk stratégia elhelyezkedésére alapoz egy új kikötő terve a híd szomszédságában és logisztikai központ létesítése is. Ráadásul olyan ipari területeink vannak, amelyek távol vannak a lakott területektől. Természetesen várunk az M8-as autópálya építésének folytatására és a V0-as vasútvonal kivitelezésére.
Ha ezek megvalósulnak, akkor Dunaújváros elmondhatja, hogy vízen, vasúton és autópályán kiválóan megközelíthető. De a város közlekedése is legalább ennyire fontos, Pintér Tamás felidézte, hogy tavaly tucatszámra szállítottak el roncsautókat és új parkolók épültek a város több pontján is, az ADU iskola mögött 50 új létesült.
Egyre kevesebb bevételből egyre nagyobb kiadások
A város gazdasági helyzetéről Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester számolt be a közmeghallgatáson, aki elmondta, hogy míg 2019-ben 36 milliárd forint volt a költségvetésünk főösszege, idén már csak 31 milliárd forint. Ráadásul ennek 85 százaléka a kötelező feladatok ellátására megy el.
A költségvetésünket negatívan érintette tavaly az is, hogy vissza kellett fizetnünk a Dunaújvárosi Sportcsarnok felújítására kapott 5.7 milliárd forintot.
– De mire is költünk az idén? Hatalmas terhet jelent a szolidaritási hozzájárulás, az az adó, amit a szegényebb települések között oszt szét az állam. Ez az idén Dunaújváros esetében 2 milliárd forint jelent. Csak hogy szemléletes legyen az összeg, ez azt jelenti, hogy minden dunaújvárosi 48 ezer forintot fizet vissza a központi költségvetésbe vissza szolidaritási hozzájárulás címén.
Duplán fájnak az elmaradt energetikai fejlesztések
Szabó Zsolt beszélt még arról, hogy nagy problémát jelentenek az elszabadult energiaárak, a tavalyi évhez képest 323 százalékkal növekedtek a közüzemi díjak, ezen belül is a gáz ára a legfájóbb, hiszen 1200 százalékkal kell többet fizetnünk.
– Duplán fáj, hogy nem csak be kell pótolnunk a korábbi városvezetések elmaradt energetikai fejlesztéseit, de ki kell fizetnünk a kormány által megemelt rezsiösszegeket is. Az idei terveink között egy sor olyan beruházás szerepel, amivel később csökkenthetjük a kiadásainkat, ilyen MMK és a könyvtár épületének napelemes fejlesztése. Az uszodára is gondolnunk kell, mert bár megtörtént a felújítása, ám sem a gépészetre, sem energiacsökkentésre nem gondoltak, hozzá sem nyúltak. Az uszoda esetében is komoly összegről kell beszélnünk a fenntartás tekintetében, hiszen idén akár ez közel fél milliárd is lehet. Éppen ezért kell lépnünk, és fogunk is.
Szabó Zsolt elmondta, hogy a saját intézményeink fenntartására idén 5.7 milliárd forintot fordítunk, amiből 3.6 milliárd az állami normatíva, a többi költség természetesen a mienk. A nehéz gazdasági helyzet dacára lesznek idén is fejlesztések, tervezik a kórház körüli parkolási helyzet megoldását, új parkolók kialakítását a Kossuth utcában, folytatódik a közvilágítási rekonstrukció, játszóterek és kondiparkok fejlesztése, az északi lakóterület csapadékvízelvezetési programja, tervezik a piac tetejének felújítását, illetve a temetői ravatalozó bővítését is. De még ennél távolabbi időszakra is vannak tervek, Szabó Zsolt röviden vázolta a következő EU-s ciklushoz kapcsolódó elképzeléseket, amiben Dunaújvárosra 4463 millió forint jutna, amiből utak újulhatnának meg, vagy akár egy 700 milliós óvodai fejlesztés.
A közmeghallgatás végén a városlakók kérdéseket tehettek fel a város vezetőinek, akik válaszoltak a kérdésekre, felvetésekre.
(Címlap- és nyitókép: Végh Zoltán; diagramok: DMJV Önkormányzata)
A rovat további hírei: Közélet
Figyelmesség kicsiknek, nagyoknak
2024. dec. 07.
Szívmelengető hagyománya a városunknak, hogy az ünnepek közeledtével rendre lepik meg az intézményeket, szervezeteket ajándékokkal. Idén a Csillagvirág Tagóvoda csemetéit és dolgozóit lepte meg Szabó Zsolt, mindenkinek jutott a meglepetés édességből.
"Szeretném, ha mindig úgy néznének ránk, mint a rendes emberekre"
2024. dec. 06.
A Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Egyesülete szerdán tartotta szokásos évzáró közgyűlését a Campus étteremben, ahol a hivatalos feladatok után egy jó hangulatú estét töltöttek el együtt az egyesület tagjai.
A fenyőfákból karácsonyfák lettek
2024. dec. 06.
A város több pontján is fényárban úsznak a feldíszített karácsonyfák. A Városháza tér az igazi ünnepi pompáját mutatja, de Újtelepnek és a Barátság városrésznek is gyönyörű, kivilágított karácsonyfái lettek, melyek már ékesen jelzik az ünnep közeledtét.
"Amikor belevágtam, ezer helyre mentem el személyesen: nagyon erős tapasztalás volt"
2024. dec. 06.
Gyöngyössy Csabát sokan, sok helyről ismerhetik a városban. 16 évig volt a Bánki iskola igazgatója, ő a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, és 2023-ban ő vehette át a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet. Október óta pedig a 2-es választókörzet önkormányzati képviselője. Az ismert közéleti személyiséggel beszélgettünk.
Jótét licit a Jószoliért – közösségi összefogással karácsony előtt
2024. dec. 05.
Kiállítással koronázzák a Jószolgálati Otthon és a Sándor Frigyes Zeneiskola közös árverését – holnaptól él a tárlat, és közel két héten át várják a licitálókat a nemes kezdeményezés keretében.
Jövőre biztosan folytatódik az autóvásár
2024. dec. 05.
Októberben indult útjára az újkori dunaújvárosi autóvásár, hogy egyrészt felidézze az egykori, sokak által kedvelt autóvásárok hangulatát, másrészt havonta egyszer, a vásártér helyszínén lehetőséget kínáljon autó-adásvételre.
"A szövetségünk azt kéri a kormánytól, hogy ne sarcolják tovább az önkormányzatokat"
2024. dec. 05.
November 29-én tartotta tisztújító közgyűlését a Megyei Jogú Városok Szövetsége, ahol Dunaújvárost Szabó Zsolt gazdasági ügyekért felelős alpolgármester képviselte. A szervezet első javaslata az volt a kormány felé, hogy a Versenyképes Járások Program forrása ne a városaink iparűzési adóbevételét terhelje a jövőben.