Hol tart és merre megy városunk...?

A közmeghallgatás elején Pintér Tamás beszélt arról, hogy a városvezetői munkát az elmúlt években nagyban befolyásolták a kialakult krízishelyzetek, a koronavírusjárvány, az energiaválság, plusz kijutott nekünk a különleges gazdasági övezetből és a Dunaferr helyzetéből adódó nehézségből is. De még így is léptünk előre!

Lett fény!

Ami a konkrét ügyeket illeti, városunk polgármestere kiemelte, hogy újra lett fény Dunaújvárosban. Az elindult közvilágítási rekonstrukcióban tavalyelőtt 223, tavaly pedig újabb 138 lámpatest cseréjére került sor, a cserét pedig folytatni fogják. Kiemelkedő év volt tavaly a Szalki-sziget életében, ahol utak újultak meg, a volt Remix épülete született újjá és egy sor kiszolgáló létesítmény született. Táborálláson több száz méternyi utat aszfaltoztak le, befejeződött az északi területen a csatornaprogram, nagyot léptünk a csapadékvízelvezetésben, ami szintén folytatódni fog. A városvezető fontosnak tartotta kiemelni a város köztisztaságát, amit új takarítógép segít és persze a sok-sok önkéntes megmozdulás a városlakók részéről, amiért ezúton is köszönetet mondott.

Az energiakrízis ellenére előre tekintünk

2022-ben az energiakrízis mindenkit nehéz helyzetbe hozott. Az önkormányzatnak és intézményeinek sokszorosába kerül a rezsi és a vállalkozások terhei is megnövekedtek. A kormány 650 milliós támogatása ugyan jól jött, de Pintér Tamás szerint ez nem elégséges:
– Az energiaár növekedése miatt a kormányzattól 650 millió forint támogatást kaptunk, aminek persze örülök. A megoldáshoz azonban ez kevés. Hiába ez az összeg, ha az energiaköltségeink 2 milliárd forintra nőttek. Bizonyos vállalkozásoknak tudtunk segíteni, a távhőrendeletünk módosításával lakossági áron kaphatják a távhőt azok a vállalkozások, akik lakóépületben működnek. Nekik ez nyilvánvaló segítség.

Az intézményekben bevezetett takarékossági intézkedések kapcsán Pintér Tamás ezúton is megköszönte az intézményekben dolgozók munkáját és hozzáállását. A városvezető beszélt Dunaújváros közlekedési koncepciójáról is, amihez kész terveink vannak és amelyek megvalósítása tovább erősítené városunk gazdasági pozícióját. Településünk stratégia elhelyezkedésére alapoz egy új kikötő terve a híd szomszédságában és logisztikai központ létesítése is. Ráadásul olyan ipari területeink vannak, amelyek távol vannak a lakott területektől. Természetesen várunk az M8-as autópálya építésének folytatására és a V0-as vasútvonal kivitelezésére.

Ha ezek megvalósulnak, akkor Dunaújváros elmondhatja, hogy vízen, vasúton és autópályán kiválóan megközelíthető. De a város közlekedése is legalább ennyire fontos, Pintér Tamás felidézte, hogy tavaly tucatszámra szállítottak el roncsautókat és új parkolók épültek a város több pontján is, az ADU iskola mögött 50 új létesült. 

Egyre kevesebb bevételből egyre nagyobb kiadások

A város gazdasági helyzetéről Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester számolt be a közmeghallgatáson, aki elmondta, hogy míg 2019-ben 36 milliárd forint volt a költségvetésünk főösszege, idén már csak 31 milliárd forint. Ráadásul ennek 85 százaléka a kötelező feladatok ellátására megy el.

A költségvetésünket negatívan érintette tavaly az is, hogy vissza kellett fizetnünk a Dunaújvárosi Sportcsarnok felújítására kapott 5.7 milliárd forintot.
– De mire is költünk az idén? Hatalmas terhet jelent a szolidaritási hozzájárulás, az az adó, amit a szegényebb települések között oszt szét az állam. Ez az idén Dunaújváros esetében 2 milliárd forint jelent. Csak hogy szemléletes legyen az összeg, ez azt jelenti, hogy minden dunaújvárosi 48 ezer forintot fizet vissza a központi költségvetésbe vissza szolidaritási hozzájárulás címén.

Duplán fájnak az elmaradt energetikai fejlesztések

Szabó Zsolt beszélt még arról, hogy nagy problémát jelentenek az elszabadult energiaárak, a tavalyi évhez képest 323 százalékkal növekedtek a közüzemi díjak, ezen belül is a gáz ára a legfájóbb, hiszen 1200 százalékkal kell többet fizetnünk. 
– Duplán fáj, hogy nem csak be kell pótolnunk a korábbi városvezetések elmaradt energetikai fejlesztéseit, de ki kell fizetnünk a kormány által megemelt rezsiösszegeket is. Az idei terveink között egy sor olyan beruházás szerepel, amivel később csökkenthetjük a kiadásainkat, ilyen MMK és a könyvtár épületének napelemes fejlesztése. Az uszodára is gondolnunk kell, mert bár megtörtént a felújítása, ám sem a gépészetre, sem energiacsökkentésre nem gondoltak, hozzá sem nyúltak. Az uszoda esetében is komoly összegről kell beszélnünk a fenntartás tekintetében, hiszen idén akár ez közel fél milliárd is lehet. Éppen ezért kell lépnünk, és fogunk is. 
Szabó Zsolt elmondta, hogy a saját intézményeink fenntartására idén 5.7 milliárd forintot fordítunk, amiből 3.6 milliárd az állami normatíva, a többi költség természetesen a mienk. A nehéz gazdasági helyzet dacára lesznek idén is fejlesztések, tervezik a kórház körüli parkolási helyzet megoldását, új parkolók kialakítását a Kossuth utcában, folytatódik a közvilágítási rekonstrukció, játszóterek és kondiparkok fejlesztése, az északi lakóterület csapadékvízelvezetési programja, tervezik a piac tetejének felújítását, illetve a temetői ravatalozó bővítését is. De még ennél távolabbi időszakra is vannak tervek, Szabó Zsolt röviden vázolta a következő EU-s ciklushoz kapcsolódó elképzeléseket, amiben Dunaújvárosra 4463 millió forint jutna, amiből utak újulhatnának meg, vagy akár egy 700 milliós óvodai fejlesztés.
A közmeghallgatás végén a városlakók kérdéseket tehettek fel a város vezetőinek, akik válaszoltak a kérdésekre, felvetésekre.

(Címlap- és nyitókép: Végh Zoltán; diagramok: DMJV Önkormányzata)