A szóbeszéd úgy tartja, Jókai Mór Janitsáry Miklósról mintázta Tímár Mihály alakját Az arany ember című regényében, 1872-ben. De miért épp a dunapentelei birtokos ihlette meg a kor nagy regényíróját? Kronászt Margit vendégposztja.
Janitsáry Miklós egy görög származású kereskedőcsalád sarja, 1778-ban született Görögország Castoria tartományában. A XVIII. század végén költözött a család Magyarországra, Komáromba.
A legendák nyomában
Meggazdagodását legendák övezték. Janitsáry gabonakereskedő és hajós volt, a nemességet 1836-ban nyerte el – a címmel együtt járt a Krassó vármegyei Dragomirest kincstári helység, mely a család előnevét adta, valamint a címer használatához való jogosultság. A családnak több birtoka is volt országszerte: Komárom, Krassó és Temes vármegyék mellett a század közepén megtelepedtek Dunapentelén is.
Janitsáry Miklósnak népes családja volt, több fia szerepet vállalt az 1848-as forradalom idején, mint katonatiszt, majd a politikai életben is megjelentek. Szilárd és Döme 1850-ben költöztek a források szerint Pentelére, előbbiről van több információnk. Janitsáry Szilárd világlátott, művelt, emiatt köztiszteletnek örvendő lakója volt a mezővárosnak. Virilis jogon a képviselőtestület tagja volt, 1870-ben részt vett a Casino megalapításában, 1872-től pedig a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja és a rácalmási kerület országgyűlési képviselője is.
Felesége Sárkány Antónia, akivel négy lányuk született. Janitsáry Szilárd 1893-ban hunyt el, Budapesten a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
A fejlődés, majd a hanyatlás mérföldkövei
A birtokot Mária nevű lánya és annak férje, Szávits Miklós örökölték. Szávits maga is pentelei birtokos családból származott; apósa szellemében vezette tovább a birtokot. Tejgazdaságot és sertéstenyészetet vezetett, szerepet vállalt a Polgári Olvasókörben is, a XX. század elejére pedig a település egyik szellemi vezérévé vált. A fejlesztéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a kúria körül kisebb település alakult ki.
A párnak két lánya született: Szávits Margit egy szintén pentelei birtokos, Frankl László felesége lett; Szávits Olga pedig dr. Földváry Lászlóhoz ment férjhez, majd apjuk 1941-es halála után a birtok irányítását is átvették. 1945-ben Olga és lányai a földosztás után csak a birtok kis részét kapták vissza, a többivel a Vörös Csillag Termelőszövetkezet rendelkezett. A cselédházakat lebontották, a puszta átalakult, a kúriát 1985-ben a tsz eladta. Később megkezdődött az átépítése is, de végül a tervek nem valósultak meg.
Több korabeli forrás szól a Janitsáry birtokról és Pesty Frigyes is megemlékezett róla 1864-es munkájában. A leírások szerint a kúria két völgy találkozásánál volt, eredetileg klasszicista stílusban épült, talán az 1830-as években. 27 méter hosszú, 13 méter széles, földszintes épület volt, előreugró portikusszal, két sarokpillérrel, középen pedig két toszkán oszloppal.
Mára átalakult a terület, az épület eredeti formáját pedig már csak a századforduló utáni képes levelezőlapokon csodálhatjuk meg.
Kronászt Margit
(Címlap- és belső oldali kép: a szerző felvétele; nyitó archív kép: Intercisa Múzeum)
