Idén is nagy sikert arattak a kultúra szerelmesei számára a Múzeumok Éjszakája országos programsorozatához kapcsolódó dunaújvárosi események – három helyszínen várták az érdeklődőket múlt szombaton, imponálóan gazdag kínálattal.
Valóságos történelmi és/vagy kulturális kalandtúrára készülhettek mindazok, akik legalább egy bekukkantás erejéig az összes helyszínen tiszteletüket tették múlt szombaton. Hadd kezdjem egy alaptézissel: a Múzeumok Éjszakája nem véletlenül vált az elmúlt években az egyik legfontosabb kulturális közösségi programmá – remek alkalom arra, hogy változatos formában és kínálattal, a hagyományos múzeumi kereteket és rigorózus szabályokat direkt és merészen áthágva, kvázi kötetlenül kalandozzon a múltban minden érdeklődő.
Helyi erők, helyi energiák
Sok szépet és jót lehet, sőt, kell is írni Páhi-Fekete Noémi kiállításáról, amely éppen a jeles alkalomra időzítve nyílt a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D), megtettem a tárlat DO-beharangozójában, most picit a körítésről mesélnék. Tételesen arról, hogy a megnyitó után, mellé milyen pompás beszélgetős, együtt kajálós, borozgatós estét rittyentett a bázisra az Újpart Egyesület.
A helyi erők és helyi energiák így egyfelől megjelentek a tárlaton, de fontos tényezői lettek az estének is – azt, hogy ebben milyen (kiemelkedő) szerepe volt Medvegy Zsuzsa egyesületi elnök pirítós kenyérrel és csípős paprikával fogyasztandó kencéinek, vagy éppen Páhi Péter képzőművész és rablókra specializálódott sporthorgász harcsapaprikásának, már tényleg a gasztrokultúra iránt fogékony olvasók élénk fantáziájára bízom. És beszélgetés, és viták, és együtt nevetés, és derű, és vidámság. Élni: jó.
Intercisa igézetében
Ezt a vidám, oldott tónust fedezhették fel a vendégek az Intercisa Múzeum rendezvénysorozatán is – a program szervezői az elmúlt évek gyakorlatához híven csalogatták a római kor iránt érdeklődőket a kőtár és romkert bázisára. A helyszínen Farkas Lajos múzeumigazgató érzékelhetően megkönnyebbülve állt a DSTV kamerája elé; mint mondta, az időjárás a kegyeibe fogadta a kezdeményezést, így nem kellett az eső miatt sutba dobni az elmúlt hetek előkészületei nyomán összeállított gazdag programot.
Amibe egyébként látható élvezettel vetették magukat a látogatók – sikert arattak a kézműves programok és a római játékok, sokan öltötték magukra a római kori ruhákat és próbálták ki (szerencsére csak játékból) a korabeli fegyvereket. Sokan próbálták ki magukat a Dunaújvárosi Kulturális és Hagyományőrző Íjász Sport Egyesület foglalkozásán, és népszerűnek bizonyult a dr. Keszi Tamás régész vezetésével startolt séta, amely a szabadtéri lapidáriumot, a katonai tábor feltárt objektumait és a római kori fürdőt mutatta be, miközben ókori finomságok rotyogtak a kondérban, készülve a római piknikre. Ez utóbbiról Búza Andrea régész tartott rögtönzött előadást a kamera előtt – sajnos az esti előadásokat már nem várhattuk be, várt minket anabázisunk újabb, s egyben utolsó állomása.
Az egykori Vidám Park terepén is mesélt a múlt
Új kezdeményezéssel, az elmúlt hónapokban kipróbált és bevált interaktív várostörténeti kalandtúra kibővített, ráadásul az éjszakai bevetéshez idomítva zseblámpás verziójával várta a közelebbi múlt, jelesül a városépítés hőskora iránt érdeklődőket a DunaújvárosMesélPontHu közössége. A várostörténeti blogot gondozó Horváth Tamás és csapata így egyszerre kínált rendhagyó kísérletet, izgalmas közösségi kalandozást és egy felhőtlen estét az érdeklődőknek.
A program gerincét az ígérethez híven az egykori Vidám Park legendás helyszíneit is érintő interaktív várostörténeti játék adta, de helytörténeti kiadvány bemutatója, a Legyen tiéd Dunaújváros! című társasjáték, sőt, a József Attila Könyvtár alkalmi gyűjteménye, a mini helytörténeti kollekció is szerepelt a kínálatban. Az esti menü is gazdag, változatos volt – a Vidám Park történetét összegző, filmvetítéssel habosított előadás, majd (ezek immár felvételről) a város legendás főépítésze, Weiner Tibor életművét összegző előadás, a Dalai Dávid zenekar koncertje tette teljessé a múltidéző kalandozást.
Gazdag és vonzó, szép kavalkád kerekedett mindenütt – nagy köszönet érte mindenkinek, aki kivette a részét a szervezésből, megvalósításból, találkozunk jövőre, újra Szent Iván éjjelén! A programözönről meg addig is meséljenek a képek!
(Fotó: Vígh Dániel)
Valóságos történelmi és/vagy kulturális kalandtúrára készülhettek mindazok, akik legalább egy bekukkantás erejéig az összes helyszínen tiszteletüket tették múlt szombaton. Hadd kezdjem egy alaptézissel: a Múzeumok Éjszakája nem véletlenül vált az elmúlt években az egyik legfontosabb kulturális közösségi programmá – remek alkalom arra, hogy változatos formában és kínálattal, a hagyományos múzeumi kereteket és rigorózus szabályokat direkt és merészen áthágva, kvázi kötetlenül kalandozzon a múltban minden érdeklődő.
(Fotó: Vígh Dániel)
