Az 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csata a magyar seregek egyik legvéresebb vereségeként vonult a történelembe. Az a tény azonban talán kevésbé ismert, hogy Lajos király Pentelén is járt a Mohács felé vezető útján. Kronászt Margit történész-muezológus vendégposztja.
II. Lajos király úton Mohácsra, 1526. július 31-én Adonyból írt levelet, majd másnap érintette Pentelét. Brodarich István kancellár jegyezte fel ekkor: "a Duna partja mellett Penteléig mentünk, arra a helyre, amely olyan régi, hogy – mint Eszékről is elmondottuk – valamilyen római település nyomait őrzi. Itt várt ránk az erdélyi vajda (ti. Zápolya János) üzenetével Bácsi György."
A törökök is itt táboroztak
Brodarich mellett Istvánffy Miklós is szólt a király mohácsra vezető útjáról. A kutatásokból tudjuk, hogy a sereg az augusztus 1-éről 2-ára virradó éjszakát töltötte a Pentele melletti táborban, majd tovább vonultak Földvár irányába, a király következő levele pedig már Pakson kelt augusztus 5-én.
A csata után Szulejmán szultán útnak indult a főváros felé. Földváron átvette Buda kulcsait, szeptember 6-án Pentelén éjszakázott, másnap pedig folytatta útját. Hadinaplója ekkor még nem nevezte meg az út során érintett falvakat; Pentele említésére először 1529. augusztus 24-én került sor: a Bécs ostromára vonuló török sereg a Pentelinek nevezett helyiségnél táborozott.
A mohácsi csata 400. évfordulójára Aggházy Kamill, a Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum igazgatójának kezdeményezésére az útvonal mentén emléktáblákat avattak. A táblák szövegezése hasonló volt: honnan hova és mikor ékezett meg a király, milyen fontos események történetek az adott településen és meddig időzött ott a király, majd szóltak arról is, hogy merre haladt tovább a sereg. A szöveg második fele a szultáni seregek érkezéséről és továbbhaladásáról szól, zárásként pedig az emléktábla elhelyezésének alkalma kapott helyet.
Emlékeznek és emlékeztetnek a Lajos-kövek
Pentele két római mérföldkövet állított fel a mai Béke tér falu felőli bejárata helyén. Korabeli cikkekből ismert, hogy az avatón a szentmise után felszólalt többek között Sigray Béla és Aggházy Kamill is, a község nevében pedig Gáspár Károly főjegyző vette át az emlékművet. A márványtáblák az 1950-es évek elején elvesztek a kövekről, melyek az évtizedek során több alkalommal is új helyre költöztek. Az eredeti úgynevezett Lajos-kövek ma a múzeum udvarán láthatók.
1926-ban ezt a feliratot helyezték el az emlékművön – a dátumokat a kutatások azóta pontosították:
"1526. július 27-én pénteken ért Ercsiből Dunapentelére s éjjelezett itt seregével II. Lajos királyunk. 28-án szombaton reggel Szapolyai János Erdélyi vajda hírnökét Bácsy Györgyöt fogadták. Az itt vezető római hadiúton indult tovább Dunaföldvárra Mohácsnak tartva. – Ifjú életét istenért, hazáért és nyugatért áldozandó! Gyászolt nyomán szeptember 9-én vasárnapon Dunaföldvár felől itt vonult be s haladt másnap Ercsi majd Buda felé I. Szulejmán török császár serege. Állította a 400. évfordulón a Hadi Múzeum kezdésére Dunapentele nagyközség közönsége."
Kronászt Margit történész-muzeológus
(Címlap és nyitókép: Végh Zoltán; belső oldali illusztrációk: Intercisa Múzeum történeti gyűjtemény)
