Az intézmény fennállásának 70. évfordulója alkalmából új sorozatot kezdtünk a Móricz Zsigmond Általános Iskolával: a téma a zenei nevelés hatása életünkre. A Kodály-módszer után a zene transzferhatásáról ír Németh Irma tanár, zenepedagógus, énekes. Vendégposzt.
A transzferhatás fogalma azt jelenti, hogy a megszerzett tudást más helyzetben, más környezetben is alkalmazni tudjuk. A zene esetében speciális „többleteket” értünk alatta.
A zene: örömforrás
A zenehallgatás, az éneklés vagy a hangszerjáték fontos örömforrás, élmény. A Móricz iskolában is ezt tapasztalom, hiszen mindenki énekel és furulyázik. Sokan azonban még a Sándor Frigyes Zeneiskolába is járnak egy újabb hangszer ismereteinek/tudásának elsajátítására.
A Móriczban osztályonként kis zenekarokat is szoktunk alakítani, amelyek az évfolyamkoncerteken, különböző fellépéseken is bemutatkoznak. Ezek a primér élmények alapozzák meg a transzferhatást – de lássunk néhány elméleti tudnivalót.
A zenetanulás és a kognitív fejlődés
Kevésbé ismert ugyanis, hogy a zenetanulás az élményen és örömforráson kívül a kognitív fejlődésre is hatást gyakorol. A zenével foglalkozás segítheti a gyermekeket abban, hogy az iskolai tanulásban is eredményesebbek legyenek.
A zene igazolhatóan hatással bír a gyerekek jegyeinek javulására, a zenetanulás segíti a társas életbe történő beilleszkedést is. A muzsika növeli az elköteleződést az iskola és a munka, kiemelten a csoportos tevékenységek iránt. A zenei képességek gyakorlása hozzájárul az olvasás elsajátításának sikerességéhez – ezt Janurik Márta vizsgálta 2008-ban.
A jeles magyar zenepedagógus, Kovács Sándor felismerte azt, hogy a zenetanulás folyamatosan tréning alatt tart több olyan képességet, amely megalapozza sikereinket más területen. Azt vallotta, hogy a zene a leghatásosabb eszköze a szellem és a jellem fejlődésének.
A fejlesztés eszköze is
Több, a témával foglalkozó vizsgálat és kutatás egybehangzó – és a zenei nevelés terén napi szinten tapasztalható – eredménye, hogy a zene fejleszti az önuralmat, az ügyességet, az akaratot, a kitartást, de még az emlékezetet és a figyelmet is.
Iskolánk a fent leírtak miatt tartja elhagyhatatlannak a zenei nevelést. Azonban szükséges kiemelnem, hogy nem zenészeket nevelünk. Bár sorolhatnám a példákat azok nevével, akik a Móricz iskolai tanulói voltak, és most a honi zenei élet fontos szereplői – hogy csak két friss példát említsek, ilyen Rajna Martin Junior Prima-díjas karmester, vagy Balogh Máté Erkel Ferenc- és Junior Prima-díjas, kétszeres Artisjus-díjas zeneszerző.
Természetesen fontosak a jeles, nagy nevek is – ám talán még ennél is lényegesebb, hogy a Móricz iskolában zenét szerető és ismerő, énekelni, és muzsikálni szerető gyermekeket nevelünk.
Németh Irma
(Fotó: Móricz archívum)

