ICA-D: "Egyáltalán" – Nemes Ferenc kötetét mutatják be
A kortárs művészeti szcéna izgalmas sorozata a Pauker Collection – a kisalbum-sorozat újabb darabja Nemes Ferenc képzőművész kötete, amelynek bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben lesz kedden délután.
A Pauker Nyomda 2011 óta adja ki saját kisalbum-sorozatát, amely rendre kortárs magyar képzőművészekkel foglalkozik. A Pauker Collection elnevezés egyaránt jelöli a könyvsorozatot és a magángyűjteményt – a műfajilag igen sokrétű sorozata jelenleg Kozák Csaba művészeti író vezetésével formálódik. A kollekció legújabb darabját, Nemes Ferenc Egyáltalán című kötetét mutatják be a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) november 14-én, kedden délután; Nemes Ferenc szobrászművésszel és Fábián László művészeti íróval Gyöngyössy Csaba beszélget.
A bemutatóhoz mellékelt intézeti összegzés szerint a 17 órakor kezdődő esemény kiváló alkalmat teremt Nemes Ferenc életművének legalább címszavas áttekintésére. Nemes Ferenc a Duna menti térség, illetve szűkebb régiónk (Fejér és Tolna megye) képzőművészeti színterének figyelemre méltó alakja, aki évtizedek óta rendszeresen szerepel a térség kollektív tárlatain, alkotótelepein, hazai-és külföldi seregszemléken. Tagja a Magyar Szobrász Társaságnak valamint a Rend-Rendszer Csoportnak (utóbbival 1980-tól napjainkig rendszeresen jelentkezik kiállításokkal). Művei számos hazai és nemzetközi magán- és közgyűjteményben – köztük például a Magyar Nemzeti Galériában, a paksi Modern Képtárban, a győri Városi Múzeumban – megtalálhatóak.
Nemes Ferenc művészete szoros kapcsolatban áll a tudománnyal és a filozófiával: művei középpontjában kezdetektől a többváltozós rendszerek törvényszerűségeinek elemzése áll. Síkban és térben egyaránt a hullámmozgások jelensége, illetve annak leképezése állt művészi érdeklődése fókuszában. Munkái élményanyagául a káosz-és katasztrófaelmélet, a játékelmélet, a mikrovilág, a csillagászat jelenségei, de akár a társadalmi és pénzügyi világban végbemenő változások is forrásként szolgálnak.
Az új kiadvány mediálisan is sokszínű, érvényes keresztmetszetet ad a művész életművéből – egyebek mellett igazolva azt is, hogy Nemes Ferenc munkássága művészeti jelentőségében messze túlmutat, túllép e régió határain.
A belépés díjtalan – mindenkit szeretettel várnak!
(Illusztráció: ICA-D)
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.