A közlekedők biztonsága a fő szempont a dunaújvárosi utakon
Sokféleképpen reagálnak télen, amikor leesik a hó vagy ónos eső teszi csúszóssá és veszélyessé az utakat. És a lakókörnyezetben mindenkinek megvannak a maga jól bevált eszközei a védekezésre. Olyan ez, mint a foci, mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá. Mezei Zsolt városüzemeltetési ügyekért felelős alpolgármestert kérdeztük a témáról.
– Milyen szabályok léteznek az utak takarítására?
– Nagy különbség van mondjuk egy családi ház járdájának, udvarának jégmentesítése és a közutak kezelése között. Ez utóbbira az Országos Közutak Kezelésének Szabályzata tartalmaz nagyon részletes szabályozást. Például azt is, hogy a különböző osztályokba sorolt utakat milyen sorrendben kell takarítani, és hogy a szabályozásban meghatározott útvonalaktól a gépek nem térhetnek el, akár egy árokba csúszott gépkocsi mentéséért sem. A síkosságmentesítés szempontjából is többféle besorolás létezik. A legfontosabb, az úgynevezett őrjáratos utakon az út teljes hosszában és szélességében történik a sózás, a második kategória az, ahol csupán a veszélyesebb helyeken, az ívekben, emelkedőkön kötelező a sózás, de van, ahol nincs is sózás, csupán hóeltakarítást végeznek a szakemberek annak érdekében, hogy az autós közlekedés lehetővé váljon.
– Pontosan miként olvaszt a kiszórt só?
– A só, vagyis a nátriumklorid egy kémiai reakció folytán melegíti a környezetét, vagyis olvasztja fel a havat. De nem azonnal, hanem elkeveredve a hóval. Ezt a vegyítést maguk a közlekedő járművek végzik el, amikor felhajtanak a sózott, havas utakra. Ekkor először a hódara jelenik meg, majd a latyak és végül az olvadt hó, vagyis a víz. Tehát, amikor reggel havas utakat látnak az emberek, az nem azt jelenti, hogy nem történt sózás, csupán azt, hogy még nem keveredett össze a só a havas réteggel. A közlekedő járművek gyorsítják az olvasztó hatást.
– Sokszor hallani, hogy a só káros a környezetre. Miért nem használunk akkor más anyagokat?
– Ha túl sok sót szórnánk ki, az nem csak a környezetet, hanem a korróziós hatása miatt a gépkocsikat is károsítaná, ezért fontos, hogy csak a szükséges mennyiség kerüljön ki az utakra. És sajnos nincs olyan alternatív anyag, amelyet hasonló hatékonysággal lehetne használni, hasonló árban. A nálunk használatos szórógépek egyébként kifejezetten a nátriumklorid szemcse nagysághoz lettek kitalálva. Az átlagos szórási mennyiség körülbelül 40 gramm négyzetméterenként. Kavicsbányák közelében szívesen használnak kőzúzalékot is, amely az olvadást követően vissza is nyerhető, de itt ugye a kőfelverődések okozhatnak problémát.
– Van ezeken kívül más lehetőség is?
– Igen, a kálcium-klorid, amely egy elég agresszív anyag. Hőt von el a környezetétől, általában mínusz 7-8 fok körül alkalmazzák, ahol a só már nem elég hatékony. Viszont sokkal jobban korrodálja a fémfelületeket. De nyilván vannak olyan helyzetek, amikor már más megoldás nem működik.
– Sokszor hallani, hogy tőlünk nyugatra mennyivel hatékonyabb a védekezés…
– Tudjuk, hogy ott nagyságrendekkel több anyagi forrás áll a rendelkezésre, de még így is sűrűn előfordul, hogy települések válnak elérhetetlenné, heves havazások után járhatatlanná válnak akár az autópályák is. Mindenesetre városunkban igyekszünk figyelni az előrejelzéseket, és lehetőség szerint felkészülni a váratlan eseményekre is, mint például a héten az ónos esőre. Az éjszakai, hajnali sózások rengeteget segítenek, de ettől függetlenül a közlekedők is sokat tehetnek a biztonságukért. Alapszabály például, hogy ha egy sószóró-ekéző gépet érsz utol, ne előzd meg, tarts megfelelő, körülbelül 25-30 méter követési távolságot, már csak azért is, hogy a szórt só ne rongálja az autódat. Alapvető a téli gumi használata, a fényszórók letakarítása elindulás előtt, a megfelelő sebesség megválasztása, és még sorolhatnánk. És nem utolsósorban becsüljük meg a kollégáinkat, akik éjjel-nappal azért dolgoznak, hogy a téli, jeges, havas utakon is biztonságosan, balesetmentesen közlekedhessünk!
Kölesdi Fanni
(Címlap és nyitókép: GESZ; belső oldali fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Generációk találkozása – az idősek és a diákok közös ünnepe lett a Pünkösdi Vigalom
2025. jún. 21.
A karácsonyi szeretetvendégség akciója után újra együtt ünnepeltek: a Pünkösdi Vigalom immár hagyományos mulatságának lebonyolításában vállalt fontos szerepet a Pentelei iskola a dunasori idősek otthonában a közelmúltban.
A gazdaságilag kivételes lehetőségeket érdemes kiaknázni
2025. jún. 20.
A gazdaság új alapra helyezése mellett a városi identitás megőrzését és megújítását tartja a legfontosabb kihívásnak Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Az adottságokkal élni kell!
Városunk támogatja a rendőrkapitány kinevezését
2025. jún. 19.
Közel negyven téma szerepelt a csütörtöki közgyűlés nyílt napirendjei között, egyet pedig, a Dunaújváros Közszolgálatáért díj adományozásáról szóló javaslatot zárt ülésen tárgyalták a képviselők.
Klímaberendezésekre kezd gyűjtést a bölcsi
2025. jún. 19.
A Napraforgó Bölcsőde közössége fontos célt tűzött ki a gyermekek javára – klímákért kezdtek licitet. A kicsiknek ezzel szeretnének kellemes, egészséges környezetet biztosítani a nyári melegben. Az összefogás páratlan – ráadásul az önkormányzat is segíti a kezdeményezést.
Rendőrök, tűzoltók, katonák és a BV munkatársai – színes volt a rendvédelmi nap (galériával)
2025. jún. 18.
A rossz idő miatt csúszott ugyan, de végre csúcspontjához érkezett a Közbiztonsági Hónap programsorozata – a rendvédelmi nap helyszíne volt a mozi előtti tér kedden. A kicsiket és nagyobbakat egyaránt izgalmas programok, szimulátorok és bemutatók várták – és persze nem maradt el az ilyenkor szokásos felvonulás sem.
Az óvodapedagógusokat is köszöntötték (galériával)
2025. jún. 17.
Pedagógusnap alkalmából városunkban hagyomány, hogy az óvodapedagógusokat is megünneplik. Erre idén is sor került – a Dunaújvárosi Óvoda mind a tíz tagintézménye egyszerre vett részt a jeles eseményen hétfőn délelőtt a Városháza "C" szárnya házasságkötő termében.
Duplázott Dunaújváros – ismét Humanitárius település címet nyert a közösség
2025. jún. 13.
Tavaly a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége Humanitárius település címmel tüntette ki Dunaújvárost – amit a segítő közösségnek hála idén ismét kiérdemelt a város. Az elismerést újra Feth Katalin, a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője, valamint Orosz Csaba önkormányzati képviselő, a közbiztonsági bizottság elnöke vette át.