A közlekedők biztonsága a fő szempont a dunaújvárosi utakon
Sokféleképpen reagálnak télen, amikor leesik a hó vagy ónos eső teszi csúszóssá és veszélyessé az utakat. És a lakókörnyezetben mindenkinek megvannak a maga jól bevált eszközei a védekezésre. Olyan ez, mint a foci, mindenki azt gondolja, hogy ért hozzá. Mezei Zsolt városüzemeltetési ügyekért felelős alpolgármestert kérdeztük a témáról.
– Milyen szabályok léteznek az utak takarítására?
– Nagy különbség van mondjuk egy családi ház járdájának, udvarának jégmentesítése és a közutak kezelése között. Ez utóbbira az Országos Közutak Kezelésének Szabályzata tartalmaz nagyon részletes szabályozást. Például azt is, hogy a különböző osztályokba sorolt utakat milyen sorrendben kell takarítani, és hogy a szabályozásban meghatározott útvonalaktól a gépek nem térhetnek el, akár egy árokba csúszott gépkocsi mentéséért sem. A síkosságmentesítés szempontjából is többféle besorolás létezik. A legfontosabb, az úgynevezett őrjáratos utakon az út teljes hosszában és szélességében történik a sózás, a második kategória az, ahol csupán a veszélyesebb helyeken, az ívekben, emelkedőkön kötelező a sózás, de van, ahol nincs is sózás, csupán hóeltakarítást végeznek a szakemberek annak érdekében, hogy az autós közlekedés lehetővé váljon.
– Pontosan miként olvaszt a kiszórt só?
– A só, vagyis a nátriumklorid egy kémiai reakció folytán melegíti a környezetét, vagyis olvasztja fel a havat. De nem azonnal, hanem elkeveredve a hóval. Ezt a vegyítést maguk a közlekedő járművek végzik el, amikor felhajtanak a sózott, havas utakra. Ekkor először a hódara jelenik meg, majd a latyak és végül az olvadt hó, vagyis a víz. Tehát, amikor reggel havas utakat látnak az emberek, az nem azt jelenti, hogy nem történt sózás, csupán azt, hogy még nem keveredett össze a só a havas réteggel. A közlekedő járművek gyorsítják az olvasztó hatást.
– Sokszor hallani, hogy a só káros a környezetre. Miért nem használunk akkor más anyagokat?
– Ha túl sok sót szórnánk ki, az nem csak a környezetet, hanem a korróziós hatása miatt a gépkocsikat is károsítaná, ezért fontos, hogy csak a szükséges mennyiség kerüljön ki az utakra. És sajnos nincs olyan alternatív anyag, amelyet hasonló hatékonysággal lehetne használni, hasonló árban. A nálunk használatos szórógépek egyébként kifejezetten a nátriumklorid szemcse nagysághoz lettek kitalálva. Az átlagos szórási mennyiség körülbelül 40 gramm négyzetméterenként. Kavicsbányák közelében szívesen használnak kőzúzalékot is, amely az olvadást követően vissza is nyerhető, de itt ugye a kőfelverődések okozhatnak problémát.
– Van ezeken kívül más lehetőség is?
– Igen, a kálcium-klorid, amely egy elég agresszív anyag. Hőt von el a környezetétől, általában mínusz 7-8 fok körül alkalmazzák, ahol a só már nem elég hatékony. Viszont sokkal jobban korrodálja a fémfelületeket. De nyilván vannak olyan helyzetek, amikor már más megoldás nem működik.
– Sokszor hallani, hogy tőlünk nyugatra mennyivel hatékonyabb a védekezés…
– Tudjuk, hogy ott nagyságrendekkel több anyagi forrás áll a rendelkezésre, de még így is sűrűn előfordul, hogy települések válnak elérhetetlenné, heves havazások után járhatatlanná válnak akár az autópályák is. Mindenesetre városunkban igyekszünk figyelni az előrejelzéseket, és lehetőség szerint felkészülni a váratlan eseményekre is, mint például a héten az ónos esőre. Az éjszakai, hajnali sózások rengeteget segítenek, de ettől függetlenül a közlekedők is sokat tehetnek a biztonságukért. Alapszabály például, hogy ha egy sószóró-ekéző gépet érsz utol, ne előzd meg, tarts megfelelő, körülbelül 25-30 méter követési távolságot, már csak azért is, hogy a szórt só ne rongálja az autódat. Alapvető a téli gumi használata, a fényszórók letakarítása elindulás előtt, a megfelelő sebesség megválasztása, és még sorolhatnánk. És nem utolsósorban becsüljük meg a kollégáinkat, akik éjjel-nappal azért dolgoznak, hogy a téli, jeges, havas utakon is biztonságosan, balesetmentesen közlekedhessünk!
Kölesdi Fanni
(Címlap és nyitókép: GESZ; belső oldali fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Már lehet igényelni a nyári szünet idejére az ingyenes étkeztetést
2025. máj. 27.
Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés részeként idén nyáron is ingyenes déli meleg főétkezést biztosít rászoruló gyerekeknek – fontos: az igényeket csak június 4-ig lehet benyújtani!
Napi szintű probléma a randalírozás – közösen keresik a megoldást
2025. máj. 26.
Hangoskodás, szemetelés, italfogyasztás, a járókelők vegzálása, tettlegességig fajult indulatok – sajnos az utóbbi hetekben megszaporodtak a hasonló bejelentések a Váci Mihály utcai kisposta környékén. A közös fellépés lehet a megoldás, derült ki a helyszíni egyeztetésen még múlt csütörtökön.
Életút: konferenciává bővül a szociálpolitikai kerekasztal
2025. máj. 26.
Gazdag programmal és a korábbinál szélesebb merítéssel szervezi meg a szociálpolitikai kerekasztal programját a város önkormányzata: az Életút című konferencián szerdán délután vehetnek részt a szféra szereplői.
DSTV: átadták a támogatást
2025. máj. 26.
Jótékonysági pedagóguskoncertet szerveztek az evangélikus templomban, idézi fel a nemes közösségi kezdeményezést a DSTV összegzése. Az összegyűlt összeget adta át a Móricz iskola delegációja a közelmúltban a kórház gyermekosztályának. Hangkép.
Óvodai fórum volt a közgyűlési teremben
2025. máj. 24.
A dunaújvárosi tagóvodák vezetőit fogadta Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester és Kálló Gergely önkormányzati képviselő a közgyűlési teremben szerdán. Az éves fórum során szóba kerültek az ismert problémák, illetve a jövőbeni tervek is.
Megemlékezés a magyar honvédelem napján
2025. máj. 23.
A magyar honvédelem napjáról 1992 óta május 21-én emlékezünk meg – Dunaújvárosban sem feledkeztek meg a hősökről. Hagyomány már, hogy a közbiztonsági hónap programsorának állomása a ’48-as emlékműnél tartott koszorúzás. Idén sem volt másként: szerdán ünnepeltek.
Vadvirágos rétek, szigetek a még zöldebb városért
2025. máj. 22.
Dunaújváros új, természetközelibb városüzemeltetési gyakorlattal hívja fel magára a figyelmet: a város egyes füves területein tudatosan nem nyírják le a növényzetet, hogy teret engedjenek a vadvirágok természetes megjelenésének. A téma többször szerepelt már hasábjainkon – most komoly áttörés tapasztalható!