A rendszerváltozásról és annak okairól tartott előadást a Dunaújvárosi Estek legutóbbi állomásán Romsics Ignác történész, akadémikus, egyetemi tanár. Telt ház előtt, nagy sikerrel.
Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a közéleti témák iránt érdeklődők a Dunaújvárosi Estek programjára. Az előadók és a témák természetesen folyamatosan változnak, de van, ami jó ideje nem. A téma iránt érdeklődőket a Városháza "C" épületének emeleti dísztermében várta a szervező "Rajta, Újváros! " Egyesület!
Teltházas előadások
Ismét csak teltház volt az előadáson, megint nagy volt az érdeklődés. A vendégeket ezúttal is a házigazda Rajta, Újváros! Egyesület elnöke, Pintér Tamás polgármester köszöntötte, aki fel is vezette az est témáját, a rendszerváltozás időszakát és annak okait. Pintér Tamás a bevezetést személyes szálakkal kezdte:
– Én még gyerekkoromból emlékszem azokra az időkre, bár még csak tízéves voltam akkor. Arra emlékszem, hogy rendkívül nagy volt az izgalom, szüleink nézték a tévét, olvasták az újságokat és a beszélgetések témája is ez volt. Az általános izgatottság ott volt mindenhol. És hogy meg történt-e a rendszerváltás, vagy csak rendszerváltoztatás, azt mindenki eldönti maga. Egy biztos, a történelmünket ismerni kell, akkor talán jobban értjük a jelenünket is.
A hidegháború felemésztette a keleti blokk erejét
Romsics Igánc jóvoltából érdekes volt végighaladni a történelem idővonalán 1945-től 90-ig. A Szovjetunió és az USA kapcsolata, hidegháború - gazdasági, politikai és szociológia változások, tendenciák, csillagháborús tervek. Idehaza pedig olyan fogalmak, hogy Kádár-rendszer, hogy 3.60-as kenyér, aztán voltunk a legvidámabb barakk, ami el is múlt idővel. A magyarországi és kelet-közép-európai változásokhoz mindenképpen kellett, hogy az USA és a Szovjetunió szembenállása és erőfitogtatása a nyolcvanas évekre eldőlni látszott. Romsics Ignác szerint ez volt a kulcs és az volt a legfontosabb, hogy a nemzetközi körülmények átalakultak, vagyis a hidegháború az USA győzelmével és a bennünket megszálló Szovjetunió vereségével végződött.
Aztán jött Mihail Gorbacsov, meg a peresztrojka. Gorbacsov volt, aki belátta, változtatni kell a politikán és ráadásul az egész keleti blokkban. És Gorbacsov volt, aki 1988-ban késznek bizonyult a Brezsnyev-doktrína felülvizsgálatára és kimondta, hogy minden szocialista ország boldoguljon a maga módján, a szovjet hadseregre ne számítsanak semmilyen formában. Nagyjából itt kapott zöld utat a változás lehetősége, amihez már a magyarországi szereplők, a rendszert változtatók személye és persze harca is kellett.
A rendszerváltás tanulságai
Érdekes téma ez a rendszerváltás, főleg a 40 feletti korosztálynak, akik megélték, átélték ezt az időszakot. Hittek, lelkesedtek. Főleg abban, hogy a demokrácia olyan igazi fogalommá tudja majd magát kinőni Magyarországon is, ahogyan azt annak idején megálmodták. Az előadás végén azt kérdeztük Romsics Ignáctól, hogy magának a rendszerváltásnak van-e, létezhet-e bármilyen tanulsága a mai Magyarország vonatkozásában?
– Általában a kis országok politikai mozgásterét nagymértékben befolyásolják a nemzetközi viszonyok. Ahhoz, hogy Magyarország '89-90-ben visszatérjen az 1945 előtti útra, ahhoz feltétlenül szükséges volt kiindulópontként, hogy az USA megnyerje, a Szovjetunió pedig elveszítse a hidegháborút. És van egy másik tanulság is. A rendszerváltás tulajdonképpen egy kegyelmi állapot volt hazánkban. Nekünk senki nem írta elő, hogy hogyan privatizáljunk, mit csináljunk az iskolarendszerünkkel, milyen legyen az egyházpolitikánk. Ezeket a döntéseket mi magunk hoztuk. Tehát nem érdemes másokra mutogatnunk, hogy esetleg nem tetszik a rendszer, hiszen mi csináltuk, mi alkottuk. Ha valami nem jó, akkor módosítani kell.
