Pintér Tamás a kokszoló leállításáról: "... aljas kampánytrükk"

A város első embere szerint egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja komolyan, hogy nem volt előre eltervezett a kokszoló leállítása – függetlenül attól, hogy mi lesz a választás eredménye. Erről nem egyik napról a másikra döntenek, hiszen az alapanyag-megrendelés és rakodás hetekkel előre megtervezett.
Pintér Tamás hangsúlyozta: ami most történik, az a választások előtt megírt és eldöntött forgatókönyv alapján zajlik. A kokszoló leállítása egyben azt is jelenti, hogy nincs több kamragáz, így nincs több olcsón előállított távhő sem, állítja a polgármester, kiemelve, hogy néhány napja a dunaújvárosi Fidesz még rezzenéstelen arccal ígérte meg a dunaújvárosiaknak a Vasműre történő visszakötést, miközben pontosan tudták – mindez már lehetetlen.
A városvezető külön kitér a vasmű nemzetgazdasági szerepére – és arra is, hogy Dunaújváros önkormányzata ennek a hatalmas cégnek az irányításában mindig is mellékszereplő volt az állam mellett. Pintér Tamás példaként említi: ha minden egyes fillért, ami városunk saját bevétele, a vasmű dolgozóinak bérére költenék, akkor sem lennének képesek azt kifizetni. 
Innentől következzen betűhív idézet:
"Egy ekkora gyár életébe történő érdemi beavatkozás állami kompetencia, és az elmúlt időszakban sokszor hallottuk: az állam megmentette a céget. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő a miniszterelnökkel szelfizett, szenet lapátolt a kokszolóba (lásd a kapcsolt képet – a szerk.), egyre-másra adta ki a győzelmi jelentéseket. Állításaival ellentétben a város vezetése ezt a munkát sohasem kritizálta, megadtuk az esélyt Mészáros Lajosnak és a magyar kormánynak arra, hogy bizonyítson.
Az érdek ugyanis közös: a Dunai Vasmű termeljen, hiszen hazánk utolsó acélgyáraként ezt kívánja az egész nemzetgazdaság.
Mészáros Lajos és csapatának állításai arról, hogy akár egyetlen ember is van ebben a városban, aki a Vasmű megmentése ellen drukkolna, akkora ostobaság, ami szóra sem érdemes – a vasárnap este pedig megmutatta, hogy mennyire díjazzák a dunaújvárosiak, ha ilyen mértékű hergeléssel próbálják őket palira venni.
Aki kicsit is ismeri a gyárat, az tudja: ha az acél ára alacsony volt, akkor karbantartottak és raktárra termeltek. Ehhez képest itt már több mint egy éve semmilyen termelés nem folyik.
Az is a napnál világosabb: csak annak nincs szüksége kokszra, akinek nincs szüksége nagyolvasztóra sem. Minden ígéret csak így értelmezhető, még ha nem is mondják ki.
A zöldacélról folyó hangzatos tervekkel már tele a padlás, miközben a vállalat a szén-dioxid kvóta dobraveréséből és a beszállítók felé felhalmozott újabb több milliárdos tartozásból él.
Ferihegy valamiért nagyon fontos volt, a Dunai Vasmű valamiért nagyon nem fontos Magyarország kormányának. Bár a propaganda sokszor elmondta, ettől még nem lesz igaz, hogy a kormányzat hónapokon át fizette a béreket. Valójában azt a Bérgarancia Alapból állták, amit bizony nem az állam tölt fel. Ideje lenne tehát, ha a Vasműre is jutna az állami büdzséből.
Mészáros Lajos többször követelte: ne szóljunk bele! Tiszteletben tartjuk képviselő úr kérését. Ő magára vette ezt a feladatot, de a zöldacélgyártás ígérete mellett a valóság eddig csak leállított kohókat, megalázó bérfejlesztést és most leállított kokszolót hozott.
Miközben a magyar ipar éves acélfelhasználása 3 millió tonna és miközben a csapból is a háborús propagandát folyatja a kormány, senki sem hiheti azt, hogy ne lenne szükség Magyarország utolsó acélgyárára.
Ahogy a fideszes kollégák a kampányukban oly sokszor elmondták: csak szándék kérdése. Mi minden segítséget megadunk a siker érdekében, most Mészáros Lajoson és a kormányon a sor – a rendrakást el lehet kezdeni a Vasműben! Termeljen a gyár és minden ott dolgozó dolgozhasson, tisztességes bérért – ezt kell elérni, bármi áron."

(Az archív kép forrása Pintér Tamás facebook-felülete)