"A Vasműnek, Dunaújvárosnak és Magyarországnak az az érdeke, hogy a gyár termeljen, méghozzá teljes spektrumban, teljes kapacitással." Szepesi Attila vendégposztja.
Tisztelt LIBERTY Dunaújváros!
Amikor tavaly megvásárolták a Dunaferrt, akkor Dunaújváros és térségének legnagyobb munkáltatója lettek. Ez óriási felelősséggel járt, mára azonban véleményem szerint egyértelművé vált: ezt a felelősséget önök nem érzik át.
A vasmű technológiájának fejlesztésével, a környezetkímélőbb gyártási módokra történő átállással mindenki egyetért, ez azonban nem jelentheti több ezer ember egzisztenciális ellehetetlenítését.
Márpedig a LIBERTY eddigi lépései csak bizonytalanságot hoztak, mert miközben a hivatalos kommunikációjukban sikerekről és biztos jövőről számolnak be, addig az ott dolgozó több ezer ember csak elbocsátásokkal, fizetéscsökkenéssel, késve utalt munkabérekkel és leállított üzemekkel találkozott, találkozik.
Csaknem egy évvel a Dunaferr felvásárlása után továbbra is az a szomorú valóság, hogy Dunaújvárosban – és így Magyarországon – nincs vas- és acélgyártás.
A vasműben dolgozóknak és a magyar nemzetgazdaságnak nem távoli ígéretek kellenek, hanem valódi munka, és az azért járó tisztességes munkabér, amit időben kifizetnek nekik.
Tisztelt LIBERTY Dunaújváros!
Arra szólítom fel önöket, hogy érezzék át a több ezer munkavállaló – többségében: családfenntartó ember – problémáját, akiket jelenleg nemcsak a munkahelyük miatti aggodalom tölt el, hanem felemészti őket a folyamatos bizonytalanság is, mert önök munkáltatóként annyira sem tisztelik őket, hogy folyamatosan és pontosan tájékoztassák arról, hogy mi történik azon a helyen, ahol adott esetben évtizedek óta dolgoznak.
Álláspontom szerint a vasműnek, Dunaújvárosnak és Magyarországnak az az érdeke, hogy a gyár termeljen, méghozzá teljes spektrumban, teljes kapacitással.
Fontos és jó cél a zöldacél gyártás, de egyelőre nem látszik másnak, mint porhintésnek, hiszen beruházás nincs, csak bezárás és leépítés, miközben a napi működést mértékadó források szerint a széndioxid-kvóta eladásából, valamint a beszállítók felé felhalmozott újabb több milliárdos tartozásból fedezik.
Tisztelt LIBERTY Dunaújváros!
Ne nézzék hülyének sem a dolgozóikat, sem az itt élőket! Tegyék, amit vállaltak és ígértek: gyártsanak vasat és acélt a magyar nemzetgazdaságnak, és fizessék meg tisztességesen a munkavállalóikat! Ne évek múlva, ígéretként, hanem most – hiszen bárki bármit mondd, erre minden lehetőségük megvan!
Szepesi Attila
(Archív fotó a még üzemelő vasműből: Németh Zsolt)
