Stresszkezelés az állásinterjún

Különösen igaz ez azokra a pozíciókra, ahol ügyfelekkel kell foglalkozni. Ha egy ilyen állásra jelentkezünk, számítanunk kell arra, hogy az interjú során is előkerül néhány "félelmetes" kérdés vagy feladat. Nézzük most meg, hogyan lehet ezeket jól megoldani!

Stresszinterjú-módszer és annak kezelése

A stresszinterjú-módszer célja, hogy a munkaadó meggyőződhessen arról, hogy a feszült helyzeteket a potenciális munkavállaló nyugodtan tudja-e kezelni, kíváncsi rá, hogyan reagál ingerült, elmérgesedett vagy agresszív helyzetekben. Ilyenekre bőven van példa minden budapesti bolti eladó munka betöltése során, de más olyan, a BudapestAllas.hu oldalán fellelhető ágazatokban is rengeteg nehéz szituáció akadhat, ahol ügyfelekkel kell foglalkozni.

A módszer alkalmazása során az interjúztató belevág majd a szavunkba, kellemetlen, zavarba ejtő kérdéseket tesz majd fel, sőt akár agresszíven is viselkedhet. A testbeszéde, gesztusai is hasonlóak lehetnek: csapkodhat a kezével, grimaszokat vághat. Ez nem jelenti azt, hogy ő a való életben is ilyen, egyszerűen csak próbálja leellenőrizni, hogyan kezeljük a stresszt. Fontos, hogy ne vegyük fel az agresszív attitűdöt, őrizzük meg a hidegvérünket és viselkedjünk a lehető legnyugodtabban!

Jellemző módszerek

Többféle igen jellegzetes kérdés is van, amely előfordulhat a stresszinterjún. A legtöbbször igyekeznek direkt kérdéseket feltenni, vagyis konkrétan rákérdeznek, mennyire tűrjük a stresszt. Gyakori az is, hogy szándékosan kellemetlen helyzetbe hoznak, és megnézik, hogyan reagálunk.

Talán a legnehezebb pillanatokat az okozhatja, amikor olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre bárhogyan is válaszolunk, garantáltan rosszul jövünk ki belőle. Például rákérdeznek arra, hogy mi nem tetszik az interjúztató külsején, vagy milyen negatív véleményeket hallottunk a cégükkel kapcsolatban. 

Van helye a stresszinterjúnak az álláskeresés során?

Sokat vitatott kérdés az, hogy egy stresszinterjú mennyire etikus. Kétségtelenül hatékony eszköz lehet a legmegfelelőbb jelölt kiválasztására, ám abban, hogy valóban jól működjön, óriási szerepe van a jelentkező és a HR-es személyének. 

Igen vékony a határ aközött, ami még belefér a jelölt ilyen módon történő ingerlésébe, és aközött, amikor már a személyiségi jogai sérülnek. Egy olyan HR-es, aki túl messzire megy, könnyen elijesztheti a munkakör betöltésére egyébként alkalmas jelentkezőt. Fontos ezért, hogy minden esetben egy jól felkészült, tapasztalt szakember vezesse a stresszinterjút. Így mind a munkáltató, mind pedig a munkát kereső egyén jó szájízzel távozhat az interjúról.