"Rohadjon meg az összes" – új kötet bemutatójával folytatódott az Utószó sorozata

Kezdjük egy személyes vonatkozással: a sokszor taglalt Boda-Öcaline sejtés újabb ékes igazolása volt az Utószó legutóbbi eseménye a Kortárs Művészeti Intézetben, ahol nemcsak a meghívott alkotó, valamint az est moderátori feladatára felkért Kurucz Gergely tanár, de még a szakértő beszélgetőtársnak megnyert Enesey Diána kritikus is a dunaújvárosiak táborát erősítette. Q. E. D.

A kedves napló és a világ romlása

A lényeg viszont a lokális jellemzőkön túl természetesen az volt, hogy újabb jeles eseménnyel, kötetbemutatóval folytatódott az ICA-D élő irodalmi antológiája. A kortárs irodalom iránt érdeklődők Schillinger Gyöngyvér író pályájával ismerkedhettek – címszavas összegzés keretes anyagunkban! –, méghozzá a Margó Irodalmi Fesztiválon a közelmúltban bemutatott új kötet apropóján.
A Rohadjon meg az összes című regény 2024 augusztusában jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában – mint a beszélgetésnek otthont adó intézmény ajánlójából is kiderült, a kötet azonnal felhívta magára a figyelmet mélységével és formanyelvével. A magyarázat egyszerűnek hat, de a beszélgetés során többször és több nézőpontból is visszaköszönt: az alkotó a személyes sorsot, a szomorú, esetenként traumatikus családi vonatkozásokat is érzékenyen megjelenítve volt képes elérni azt, hogy regénye különleges pozíciót vívjon ki magának a kortárs irodalomban. 
Picit sarkítva és nagyon leegyszerűsítve a történet a naplóírás kamaszos ötletétől ívelt, hogy a feszült, fordulatos cselekmény és az aprólékosan kidolgozott lélektani ábrázolás mentén jusson el a világ romlásának egyfelől katasztrofista, másrészt nagyon is realisztikus leírásáig. 

Menekülés a sikerbe

Schillinger Gyöngyvér 1983-ban született Dunaújvárosban, jelenleg Budapesten él. Közjegyző-helyettesként dolgozik, emellett az elmúlt években rangos irodalmi folyóiratokban publikált. Írásaival találkozhattunk többek között a Jelenkor, az Alföld, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, valamint a litera.hu hasábjain is. Már novelláiban is felfedezhető volt az érzékeny témák érintése – ez a tényező teljesedik ki még inkább első regényében, a Rohadjon meg az összes című kötetben is. 

A beszélgetés során a szerző felidézte, 23 évesen, jórészt családi okból – és bevallottan menekülési célzattal – ment el a városból, jogászi munkája mellett az irodalomban egyfajta új identitásra talált. Bár az írás korán felmerült nála, sőt, elemi része lett az életének, az önkifejezés fontos eszköze – 11 évesen kezdett naplót vezetni –, de felnőttként kezdett komolyabb irodalmi ambíciókat dédelgetni.
Enesey Diána az első novellák szárnypróbálgatásától kezdve követte Schillinger Gyöngyvér pályáját. Mint felidézte, már ezek mesteri kidolgozottsága, merész témaválasztása és intenzív tónusa figyelmet érdemelt, míg a regény elsősorban strukturáltságával, valamint a szövegből áradó „lemondó higgadtság” révén nyűgözte le.
A beszélgetés során szó esett a szakmai várakozástól egy kidobott novellásköteten át a regény születéséig ívelő folyamatról – kulcsmondat: „az íróvá válás szempontjából fontos, hogy az ember merje kidobni a szövegét" –, a címadás nehézségéről, a regényben megjelenő karakterek és az önéletrajzi vonatkozások természetes összefüggéseiről. Érdekes adalék volt a történet/történés és a belső világ egymásba úsztatásának témája és az autofikció kérdésköre – de még azt is megtudhattuk egy elejtett mondatból, hogy Schillinger Gyöngyvér tervei között szerepel Dunaújvárosról szóló könyv írása is.

Az első kötet kedvező visszhangja nyomán nem kérdés: ha sikerül, leszakad alatta az asztal.

(Fotó: Végh Zoltán)