Az energiaválság több dologra rávilágított
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
Az évek előrehaladtával egyre hangsúlyosabbá válnak olyan kifejezések, mint például az energiahatékonyság, az energiafüggés csökkentése, a fenntarthatóság és a különböző zöld megoldások. A témának most egy apró szeletét ragadjuk meg Szabó Imre főépítész és Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester közreműködésével.
A legjobb példa
Talán a Városháza épületével lehet a legjobban rávilágítani a fennálló problémákra. Mint arra Szabó Imre főépítész felhívja a figyelmet, ezt az épületet 1967-ben adták át, s ugyan az épület megfelelt az akkori követelményeknek, azóta már jelentősen megváltozott a helyzet. Szabó Imre azt mondta, az épület azóta sem lett teljes körűen felújítva, s ez bizony érződik a mindennapokban. A hőszigetelés hiánya azzal a szomorú következménnyel jár, hogy az épület fűtése egyáltalán nem energiahatékony, rengeteg erőforrást igényel. Ennek több oka is van: régi radiátorok fűtik az épületet, ráadásul a legtöbb helyen korszerűtlen nyílászárók és ablakok emlékeztetnek minket az épület életkorára.
A szakember arról is beszélt, hogy nem történt meg az energetikai hálózat korszerűsítése sem, pedig az évek során jelentősen megnövekedett az energiaigény. A számítógépeken, elektronikai berendezéseken túl nagyon sokat fogyasztanak a klímák, s a helyzeten az sem segít, hogy a legtöbb helyen még továbbra is régi típusú lámpatestek világítják meg a tereket. A számokkal nem szeretnénk senkit untatni, maradjunk annyiban, hogy jól mérhető, amikor megvalósul egy-egy apró fejlesztés, például amikor megtörténik egy radiátor cseréje, vagy energiatakarékos izzó kerül a „történelmi” lámpatestek helyére. Ezekre is akad példa, és Szabó Imre arra is felhívta a városlakók figyelmét, hogy mindezen fejlesztéseket „kicsiben”, azaz otthoni környezetben is megtehetjük.
Gondos tervezés, mérhető eredmények
A téma apropóján felkerestük Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármestert is, aki többek között az EUCF – European City Facility, vagyis a „Városokkal a városokért” – projekt kapcsán rengeteget foglalkozott olyan nyugat-európai jó gyakorlatokkal, amelyek külföldön már bizonyítottak. Szükség van a segítségre, hiszen az energiaválság idején a városi intézmények fenntartása is jóval többe került a megszokottnál, s szükség volt az önkormányzat és az intézményvezetők által végzett okos, gondos tervezésre annak érdekében, hogy át lehessen vészelni az említett időszakot. Az alpolgármester kiemelte, vannak a városban olyan intézmények és szolgáltatások, amelyeknek mindenképpen működniük kell.
Szabó Zsolt arról is beszélt, hogy az elmúlt évek szélsőséges időjárása igazolta a félelmeket: a globális klímaváltozás nem egy „hipszter hóbort”, hanem valódi probléma, amellyel bizony foglalkozni kell:
– A fenntarthatóságért mindenkinek tenni kell, egyformán meg kell vizsgálni a közintézmények helyzetét, és érdemes az otthoni környezetünk állapotával is behatóan foglalkozni az energiatudatosság és a zöld értékek jegyében. Ebben a témában nemcsak a felnőttekre, hanem a fiatalokra is szükség van. Szerencsére az utóbbi korosztály az eddigi tapasztalatok alapján fogékony a témára, szívesen vettek részt például a Szalki-szigeten megrendezett ÖKO-napon, ahol a maguk szintjén szembesülhettek úgy a problémákkal, mint a megoldási lehetőségekkel.
Az alpolgármester kiemelte: a fenntarthatóság terén még bőven van hová fejlődnünk, ám ha együtt dolgozunk és felismerjük a környezetünkben az egyébként javítható problémákat, máris egy lépéssel közelebb kerülünk a zöldebb jövőhöz.
Fotók: DSTV & Végh Zoltán
A rovat további hírei: Közélet
Megkezdődött az idei tanév az egyetemen is
2025. szep. 04.
Megkezdődött a 2025/2026-os tanév. Az oktatási intézmények életében ez mindig izgalmas pillanat, és egyben újrakezdés is: új kihívások, élmények, új barátságok – a Dunaújvárosi Egyetemen is üdvözölték az elsőéves hallgatókat.
Elkészült a klímák beszerelése a bölcsiben
2025. szep. 03.
Még a nyár első felében adott hírt arról a Napraforgó Bölcsőde, hogy klímaberendezésekre indítanak gyűjtést – az akció rendkívül sikeresnek bizonyult, ugyanis mára az intézmény összes csoportját felszerelték klímával. A készülékeket már használják, számoltak be a közösségi akció kezdeményezői.
Almási Zsolt polgármester nevét kapta a közgyűlési terem (galériával)
2025. szep. 02.
A város első szabadon választott polgármestere, Dunaújváros díszpolgára nevét vette fel a Városháza "C" szárnya közgyűlési terme: a névadásról ünnepi közgyűlés döntött délelőtt, a közelmúltban elhunyt városvezetőről bensőséges ünnepség keretében emlékeztek.
DSTV: mozgalmas volt a nyár a "halászban"
2025. szep. 02.
A vendéglátóegységek számára a nyári időszak sok esetben a megnövekedett forgalomról és az újdonságokról szól, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunagyöngye Halászcsárdában az elmúlt időszak tapasztalatairól Dancs László konyhafőnök mesélt. Hangkép.
Ősszel is kell a vér, a következő hónapban több alkalommal várják az önkénteseket!
2025. aug. 31.
Parádés debütálás és elfogadható nyári mutatók, de a lényeg változatlan: az egészségügy vérigénye számottevő, így továbbra is nagyon várják az önkénteseket. Ennek megfelelően készítik elő a szeptemberi terveket is!
DSTV: jubiláltak az "esőemberek"
2025. aug. 31.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete éves találkozójáról. A közösség immáron egy évtizede szervezi meg az eseményt a Szalki-szigeten, amely keretében autizmussal vagy más egyéb fogyatékossággal élő gyermeket/felnőttet nevelő családok találkozhatnak az ország területéről. Hangkép.
Kapcsolatteremtés a helyi termelők és a vásárlók között – él a DunaKosár közössége
2025. aug. 29.
Nagyszerű közösség alakult Dunaújvárosban – már négy éve működik a DunaKosár. A közösség célja, hogy összekösse a térségi termelőket a vásárlókkal, ezzel lendítve a helyi gazdaságon, illetve minőségi árut biztosítva a fogyasztóknak. A kezdeményezés eredetéről, az elmúlt időszak tanulságairól és az aktualitásokról Csonka Melindát, a DunaKosár koordinátorát kérdeztük.









