Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Dunaújváros gazdasági fejlődése közös ügy, amelyben a városvezetésnek és a gazdasági szereplőknek szorosan együtt kell dolgozniuk.
A város jövője a tét
Több területen már most is létezik hatékony partnerség az önkormányzat és az iparkamara között – ezek közül kiemelkedik a SteelCityZen elnevezésű uniós projekt, amelyben közösen tevékenykedik a két intézmény a munkaerőpiaci átképzésért és a foglalkoztatás bővítéséért.
A gazdasági alpolgármester és a DKIK nemrégiben megválasztott elnöke egyetértett abban, hogy a város jövője szorosan összefügg a munkahelyek jövőjével. Mindketten hangsúlyozták: Dunaújváros sikeréhez, fejlődéséhez elengedhetetlen a szoros és érdemi együttműködés a gazdasági szereplők képviselőivel – hiszen a város gazdasági fejlődése mindenki érdeke.
Vass Zoltánt a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése választotta meg az új elnöknek június végén. Mint megválasztásakor is hangsúlyozta, átgondolt elképzelésekkel kezdi meg munkáját – interjúnkban ezekről kérdeztük.
"... szövetséget ajánlok bárkinek, aki a város jövőjéért dolgozik"
– Mit tart elsődleges feladatának a kamara elnökeként?
– Mindenekelőtt szeretném megerősíteni a kamara szerepét, hitelességét és kezdeményezőkészségét a helyi gazdasági életben. Több mint harminc éve vagyok vállalkozó, nagyvállalkozás-vezetői múlttal, és az elmúlt tizenkét évben kamarai elnökségi tagként is dolgoztam, így pontosan látom, milyen lehetőségek és kihívások állnak előttünk. A célom olyan gazdasági környezet formálása, amely kiszámítható, sokszínű, és valós partnerségekre épül.
– Hogyan látja Dunaújváros jelenlegi gazdasági helyzetét?
– A város fordulóponton áll. A nehézipar visszaszorulása és a Dunaferr megszűnése jelentős feszültségeket okozott a munkaerőpiacon, de ezzel együtt új lehetőségeket is nyitott, méghozzá a korábbinál sokszínűbb, fenntarthatóbb gazdaság felé. Nem szabad a múltba kapaszkodnunk – a jövő ipara, logisztikája, szolgáltatásai és tudásalapú gazdasága jelenhet meg DunaújvA háttérintézmények – egészségügy, oktatás, lakhatás – olyan kapacitásokat képviselnek, amelyek sok városban már nincsenek jelen ilyen koncentráltan. Ezeket nem lebontani, hanem korszerűsíteni kell.
– Konkrét fejlesztési irányokat is meg lehetne nevezni?
– A barnamezős beruházások, a logisztikai és feldolgozóipari kapacitások fejlesztése, valamint az ipari park-szerű ökoszisztéma kiépítése olyan lehetőség, amely Dunaújváros regionális szerepét is megerősítheti. Ehhez szorosan kapcsolódik a M8-as gyorsforgalmi út és a V0 vasúti körgyűrű tervezett folytatása – ezek mind növelik a város és vele a térség gazdasági vonzerejét. Az ország gazdasági prioritásai között egyre hangsúlyosabb a védelmi ipar és a hozzá kapcsolódó technológiai fejlesztések szerepe. Dunaújváros adottságai – ipari múlt, kikötő, infrastruktúra – alkalmassá teszik arra, hogy részt vegyünk ezekben a programokban. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy láthatóvá váljunk. Fel kell kerülnünk a fejlesztők és döntéshozók térképére – tudatos, szervezett és hiteles módon.
– Milyen szerepet vállalhat a kamara ezekben a folyamatokban?
– A kamarát egyfajta kapocsként képzelem el az állam, az önkormányzat, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők között. Legyünk megbízható, aktív partner – stratégiai szinten is. Részt kell vállalnunk a gazdaságfejlesztési koncepciók kidolgozásában, a beruházások előkészítésében, a vállalkozások támogatásában. Kiemelten fontosnak tartom a Dunaújvárosi Egyetemmel és a Dunaújvárosi Szakképzési Centrummal történő együttműködést. A tudásalapú gazdaság nem jöhet létre anélkül, hogy ne integrálnánk az oktatást és az innovációt a gazdasági stratégiába. Erősíteni kell a duális képzés terén az együttműködéseket. Folytatni, bővíteni szeretnénk a korábban sikeresen elindított kezdeményezéseket: különböző témában tartott tájékoztató előadásainkat, információközléseinket, MI-workshopokat, női vállalkozói klubot, vállalatvezetői törzsasztalt, és sorolhatnám. A tudásalapú gazdaság nem jöhet létre anélkül, hogy ne integrálnánk az oktatást és az innovációt a gazdasági stratégiába. Egyetlen példa: terveim közt szerepel digitális vállalkozói HUB létrehozása is, amely a fiatal és innovatív vállalkozásoknak kínál indulási és fejlődési lehetőséget. De fontos, hogy szerepet vállaljunk a helyi cégek hatékonyságnövelésében, támogassuk a pályázati források hatékony lehívását.
– Mit üzen azoknak, akik még kételkednek Dunaújváros gazdasági jövőjében?
– Azt, hogy nem elölről kell kezdenünk. Itt lehet mire építeni. Az adottságaink nemcsak múltat, hanem jövőt is jelentenek – ha megfelelően használjuk őket. Ehhez együttműködés kell, és én szövetséget ajánlok bárkinek, aki a város fejlődéséért dolgozik. Legyen az vállalkozó, civil szereplő, oktatási intézmény vagy önkormányzat. A kamara nyitott az együttműködésre – hiszen Dunaújváros gazdasági jövője közös ügyünk.
(Fotó: Végh Zoltán)
