"A régiek szerint amit újév napján cselekszünk, az hatással lesz az egész esztendőre. Tilalmas tehát e napon bármi kiadni a házból, különösképp pénzt, mert akkor egész éven át minden kimegy."
"Az óévnek, ha már kiharangozták, semmi keresnivalója az életünkben. Legfeljebb a nyomait viseljük": amit építettünk, vagy épp nem tettünk meg, annak áldását vagy terhét visszük tovább.
"Pentelén a polgári kultúra meggyökerezésének már a XIX. század derekán karakteres jelei voltak: a megerősödött paraszti közösség és a módossá lett iparos- és kereskedőréteg nagy súlyt fektetett az utódok taníttatására, a hagyományrend őrzésére."
"Szent Jánost a festők és szobrászok leggyakrabban sassal és kehellyel ábrázolták. Az előbbi a szárnyaló lelkületére utal, az utóbbi pedig egy csodatételre: a legenda szerint egy pogány főpapot megtéríteni akaró Jánossal mérgezett bort itatnak, de a méreg nem árt az ifjúnak."
"Az első világháború egy karácsonyhoz kötődő epizódja épp az istváni kettős szimbólumként értelmezhető. ...váratlanul elhallgattak a fegyverek az első világháború nyugati frontján, a lövészárkok lakói pedig karácsonyi dalok éneklésébe kezdtek, és előmásztak állásaikból…"
"Mennyire más a régi kis erdélyi képeslapról sugárzó felhőtlen gyermeköröm, pedig ez se a legboldogabb években született. De a legőszintébben fejezi ki a karácsony üzenetét: a születés-túlélés-megmaradás hármas törvényét. A töretlen jövőhitet."
"…a szenteste is szenteste nekik, de a mai többségnek is, mert a tradíciók őrzése nem hitkérdés. Az emberségé, amelyben az ünnep megerősíti az ünneplőt."
