Egy év értékeléséről, közéletről, hangulatokról és sok-sok apró, de annál fontosabb emberi gesztusról beszélgetünk. Bár a politikai tér ma gyakran elidegenítő és tehetetlenséggel teli, Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester szerint a valódi munka még mindig ott kezdődik, ahol az emberi szó és az odafigyelés találkozik.
Három fontos téma van, amiről beszélnünk kell – nagyjából ezzel a kezdőmondattal kezdtük a beszélgetést Barta Endrével. A humán ügyekért felelős alpolgármester szerint sok-sok téma hever ma Dunaújváros utcáin, de van három, amibe idén sok energiát fektettek. De legelőször egy bemelegítő kérdés.
"... közösségeket építhetünk"
Barta Endre hat éve dolgozik a „Rajra, Újváros!” Egyesület városvezetésében. Változott valami? Az emberek hozzáállása, hangulata, az önökkel való kapcsolatuk? – elsőként erre válaszolt az alpolgármester:
– Az a helyzet, hogy valami biztosan változott. Egyértelműen érzékelhető a feszült, sokszor negatív országos közhangulat, ami szerintem már az európai tendencia része. Az emberek egyre ingerültebbek, türelmetlenebbek – ezt nem lehet elvitatni. Ami fontos: ezt a negatív hangulatot én nem érzem személyesen nekünk szólónak. Nem azt érzékelem, hogy a városlakók konkrétan velünk elégedetlenek, inkább egy általános fáradtság, „elegem van” életérzés uralkodik. Mégis, amikor megkeresnek padért, útjavításért, intézményi ügyben, rögtön emberi hangra vált mindenki. És ez reményt ad. A közhangulaton helyben nem tudunk országos mértékben változtatni. De kis közösségeket építhetünk, „mini bástyákat”, ahol az emberek biztonságot és figyelmet kapnak. Ez rengeteget számít. Nem szabad hagyni, hogy minden energiánkat a hangulat javítására vigyük el – cselekedni kell, és a cselekvéshez kell az energia.
A következő generáció
A jelenünket, de a jövőnket egészen biztosan befolyásolja és meghatározza, hogy hogyan neveljük gyermekeinket. Szóval gyereknevelés, az értékek átadása, a társadalom formálódása – e témáról is határozott véleményt fogalmazott meg Barta Endre:
– Ma mindent szeretnénk: hogy a gyerek ne dobja el a szemetet, szeresse az állatot, legyen kitartó, legyen kedves, érzelmileg intelligens. De érdemi társadalmi változáshoz legalább két generáció kell. Most érik be az első olyan felnőtt generáció, amelynek szülei már nem kaptak teljes mintát, mert ők is egész nap a játszótéren voltak, kulccsal a nyakukban. De én azt látom, hogy mégis jó irányba haladunk. Az óvodákban, iskolákban elképesztő munka zajlik ennek érdekében.
Hajléktalanság, SNI, állatvédelem
Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy van három komoly ügy, a hajléktalanság, a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete, illetve az állatvédelem. Barta Endre már januárban kiemelt célként tekintett ezekre a feladatokra. Lássuk, mi történt azóta:
– Valóban, három olyan területet fogalmaztam meg, amelyekben 30 éves országos lemaradást próbálunk valahogy helyi szinten kezelni, és véleményem szerint mindhárom kérdésben sikerült előre lépnünk. A hajléktalan-ellátás terén két éve indítottunk programot, ami 2028-ra kézzelfogható eredményt hoz: lakossági bevonással, rendőrséggel, minden érintett szervezettel együtt dolgozunk. Lassan kialakul az a mechanizmus, amely a bajba jutottakat segíti, a beilleszkedni nem akarók viselkedésére pedig hatékonyabb választ ad. Az SNI-ellátás területén idén már létrejött az első intézmény, hamarosan bejelentjük a másodikat is. Ez hatalmas előrelépés: az óvodák és iskolák is fellélegeznek, az érintett gyerekek, családok pedig a számukra megfelelő ellátásban részesülnek. Az állatvédelem területén berúgtunk egy olyan ajtót, ami eddig tabunak számított. Állatvédőkkel együttműködve idén 8-9 kutyát hoztunk el rossz körülmények közül, büntetéseket szabattunk ki, problémás helyeket számoltunk fel. Ám itt még sok a feladat.
A kutyamérgezések ügye
A várost mélyen megrázta a kutyamérgezések sorozata az év elején, olyannyira, hogy hosszú időre tematizálta is a közösségi felületeket. Barta Endre szerint a gazdik heteken keresztül félelemben sétáltatták kedvenceiket, sokan pedig attól tartottak, hogy szervezett támadás zajlik az állatok ellen:
– Ebben a tragikus történetben jól látszott, nem elég a kamerarendszer, ha nincs megfelelő társadalmi felelősségérzet a kutyatartásban és a bajok bejelentése terén. A városvezetés az állatvédőkkel együttműködve több helyszínt is átvizsgált, és megerősítette a hatósági fellépést. A cél most az, hogy a lakosság bevonásával olyan jelzőrendszer épüljön, amely gyorsan reagál a hasonló esetekre. Az ügy ugyan megdöbbentette a várost, mégis erősítette az összefogást a felelős állattartás ügyében. A történtek mindenkit emlékeztettek: az állatok védelme közös kötelesség. De az is fókuszba került, hogy a kutyatartóknak is ugyanúgy felelősséget kell vállalniuk. Ha látok egy gazdát, aki póráz nélkül sétáltat olyan helyen, ahol nem szabad, rá kell szólni. Nem azért, hogy bántsuk: azért, hogy megelőzzük a tragédiát.
Folyamatos együttműködés
Barta Endre szerint a város szociálpolitikai kerekasztala átalakulóban van, éppen annak érdekében, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a helyi problémákra. A korábbi nagy, nehézkesen működő fórum helyett kisebb, célzott munkacsoportok alakulnak, például külön a hajléktalanügyre, az állatvédelemre és a kábítószerproblémákra összpontosítva:
– Ezekben a rendőrség, a kórház, a civil szervezetek és a szakemberek szorosabb együttműködésben dolgoznak majd, kifejezetten az egyes témában érintettek, így nem terhelődik túl egyetlen intézmény sem, miközben minden ügy nagyobb figyelmet kap. Az új rendszerben a jelzések, beavatkozások és hatósági lépések is hatékonyabban koordinálhatók. Ennek a rendszernek lesz még egy fontos hozadéka: a lakosság problémái rövidebb úton jutnak el a megfelelő szakemberekhez.
Kitekintés a választókerületre
A választókerületben végzett munka idén is a folyamatos jelenlétre és a lakossági visszajelzésekre épült. Barta Endre szerint a legfontosabb az volt, hogy az ígért feladatok maradéktalanul megvalósuljanak, és ezek látható eredményt hozzanak a mindennapokban:
– A terület fejlesztései ütemesen haladtak, a felmerülő problémákat pedig gyors, közvetlen kommunikációval igyekeztünk megoldani. A helyiek bizalmát azzal lehet megtartani, ha érzik, hogy figyelnek rájuk. A közösségi beszélgetések, bejárások és utcafórumok tovább erősítették a kapcsolatot a lakókkal. Sok apró, de fontos ügyben született konszenzus, ami jelentősen javította az ott élők komfortérzetét. A választókerületi munka egyik legnagyobb eredménye, hogy a városrészek problémái nem maradtak magukra, hanem valódi megoldások születtek rájuk.
Apró lépések, nyílt kommunikáció
Barta Endre szerint a lakossággal kialakított, őszinte kommunikáció nagyon sokat jelent. Szerinte az a legfontosabb, hogy a választópolgárok lássák, érezzék, hogy figyelnek rájuk, jelen vannak, és együtt keresik a megoldásokat:
– Igen, vannak országos nehézségek. Ezekre sokszor nincs elég befolyásunk. De azok a kicsi, helyben is észrevehető dolgok – egy pad kihelyezése, egy kutya megmentése, egy lakótelep konfliktusainak csökkentése – mind-mind fontosak. Minden ott kezdődik, hogy odafigyelünk egymásra.
DMJV Önkormányzata
(Fotók, archív képek: Végh Zoltán)
