Írás a löszfalon – Egresi Zsuzsa emlékére

Egresi Zsuzsanna a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakja volt. Augusztusi halála megrendítette a közösséget – Dunaújváros ikonikus művészei közé tartozott. Barátai, ismerősei és tisztelői körében idézték fel szellemét a József Attila Könyvtárban.

„A nap felkel, Egresi van...”

Az érzékeny lelkű képzőművész 1954. december 11-én látta meg a napvilágot Sztálinvárosban. Művészcsaládba született – édesanyjától, E. Tóth Ila szobrásztól már egészen korán sok kreativitást tanult. Zenélt, írt, rajzolt – művészeti útját rengetegen egyengették. Tóth Éva, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy a falakon látható grafikák és rézkarcok dunaújvárosi otthonokból kerültek elő:
– Zsuzsa feldolgozásra váró életműve sokak hétköznapjait egészíti ki – művei családok életterét teszik egésszé. A kiállítás szerves részét adják a felajánlott alkotások, vele készült interjúk és újságcikkek is díszítik a teret. Könyvtár vagyunk, ezért elengedhetetlennek tartottuk, hogy írásai is visszaköszönjenek – válogatott versei olvashatók a tárlaton.

Az intézményvezető kiemelte, hogy Egresi Zsuzsára nemcsak emlékezni szerettek volna – sokkal inkább megidézni, felidézni szellemét és alakját. Azt az érzékeny, finom, ámde kemény és mindig határozott véleménnyel rendelkező művészt, aki az alkotásban lelte meg igazi otthonát.
Az emlékesten Deák Nóra, a Kortárs Művészeti Intézet igazgatója is méltatta az elhunyt alkotó alakját, akit 1980-ban vettek fel a Magyar Képzőművészeti Alapba. Eltökélt értelmiségi volt, karakteres véleménnyel és aktív közéleti szerepvállalással – e téren is elhivatottság jellemezte. Emlékbeszédében Egresi Zsuzsa sajátos művészeti stílusáról, életútjáról és a közéletben betöltött szerepéről is beszélt – mint kiemelte, jelenség volt.

Lénye tovább él

A csütörtöki eseményen Kasó Tibor, a Versbarátok Klubjának oszlopos tagja Zsuzsa verseit megzenésítve adta elő, Rinyu Nóra is szavalattal idézte meg a képzőművészt. Kiss Kálmán író, költő is felszólalt az emlékesten – Zsuzsát nagyon régóta ismerte:
– Osztályfőnökként és magyartanárként is mellette voltam – páratlan tehetség volt. Mindig is hálás leszek a sorsnak, amiért taníthattam. Érzékeny lány, majd nő volt mindig is, gazdag, érzékeny személyiség. Bár nem az írásban teljesedett ki, biztos vagyok benne, hogy önmagát mindig is az alkotásban élte meg a legjobban.
Az Írás a löszfalon emlékeseményén Egresi Zsuzsa alkotói szelleme valóban jelen volt. Szépen és gazdagon idézi fel, amit ismerői, tisztelő jól tudnak: tovább él rézkarcaiban, grafikáiban, illusztrációiban, festményeiben és írásaiban – vagyis minden műben, ami keze és szelleme nyomát viseli.
Az emléktárlat bő egy hónapon át, december 11-ig látható a József Attila Könyvtár emeleti aulájában.

(Fotók: Veres Viktória)