A tartós csapadékhiány a mezőgazdaságban is egyre súlyosabb problémákat okoz, a termelőknek pedig már most alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Ha a szárazság hosszabb távon is fennmarad, annak a szakemberek szerint a térség gazdaságára és az ország egészére is komoly hatása lehet.
A Scharbert-szigeten tapasztalt, hasábjainkon is összegzett károkhoz hasonlóan a földeken is egyre látványosabbak a szélsőséges időjárás következményei.
Jelentős hiány
Az idei év csapadékmennyisége jelentősen elmarad az elmúlt évek átlagától, a földek pedig egyre nehezebben képesek megbirkózni a tartós vízhiánnyal. A mezőgazdaság számára nemcsak az éves csapadékmennyiség fontos, hanem annak eloszlása is: a megfelelő időben érkező eső sokkal többet jelent a növényeknek, mint ugyanaz a mennyiség egyetlen időszakban. Erdős Tibor, a helyi cég vezetője szerint ezért még az sem oldaná meg teljesen a problémát, ha az év hátralévő részében folyamatosan megérkezne az elmúlt évek átlagának megfelelő csapadék.
A korábbi hónapokban kiesett vízmennyiséget ugyanis már nem lehet egyszerűen pótolni, a talaj és a növényállomány állapota pedig meghatározza az idei terméskilátásokat is. A gazdálkodók így jelenleg elsősorban arra törekednek, hogy a lehetőségekhez mérten megóvják a termőföldeket, és minél jobban alkalmazkodjanak a szélsőséges körülményekhez.
Piac nélkül nem megy
A szárazság miatt felmerülhetne, hogy a hagyományos növényeket olyan fajtákkal váltsák ki, amelyek jobban viselik a vízhiányt. Léteznek is ilyen alternatívák, például a cirok vagy a len, ezek termesztésével azonban önmagában nem lehet megoldani a problémát. A mezőgazdaság működését ugyanis nemcsak az határozza meg, hogy egy növény mennyire ellenálló, hanem az is, hogy van-e rá biztos és kiszámítható piac. A hazai termelésben meghatározó szerepet játszik a búza, az árpa és a kukorica, ezek iránt folyamatos kereslet van, ezért nem lehet egyik napról a másikra olyan növényekre átállni, amelyek értékesítése bizonytalan.
A gazdálkodóknak tehát egyszerre kell figyelniük a termőföld állapotára, az időjárásra, a költségekre és a piaci igényekre. Mindeközben a termelés egyre drágábbá válik, ami tovább nehezíti az alkalmazkodást.
Gazdasági következmények
Ha a jelenlegi helyzet hosszú távon sem változik, annak hatásait már nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók érzik majd. A kevesebb termés magasabb árakat eredményezhet, miközben a gazdálkodóknak a költségeik csökkentésére is törekedniük kell. Ha a termelés tartósan visszaesik, kevesebb munkafolyamatra, úgynevezett menetre lehet szükség, ami azt is jelentheti, hogy kevesebb gépre, eszközre és munkaerőre lesz szükség. Ez különösen azokon a térségeken jelenthet problémát, ahol a mezőgazdaság jelentős szerepet tölt be a helyi gazdaságban és a foglalkoztatásban. A termelés visszaesése végső soron az ország gazdasági teljesítményére, vagyis a GDP-re is hatással lehet.
A szakember szerint a megváltozott körülmények között ezért nincs más lehetőség: a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell. A kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e a változás, hanem az, hogy a termelők és a gazdaság milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni hozzá.
(Fotók: DSTV)
